Plusz 63,4 milliárdot költ a kormány a kórházak adósságrendezésére
A kórházi adósság következményei már megjelentek az ellátásban is. A kormány közölte, hogy elkötelezett a kórházak likviditási problémáinak megoldásában.
A kórházak adósságrendezésére 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány – közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, a szomszédságban dúló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság miatt az egészségügyi kiadások is jelentősen megnőttek. A kormány azonban elkötelezett a kórházak likviditási problémáinak mielőbbi rendezése mellett, ezért fogadta el a BM javaslatát a működési támogatás biztosításáról.
Az elfogadott javaslat alapján 63,4 milliárd forint működési támogatást kapnak a járó-és fekvőbeteg-ellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok. Hozzátették: a működési támogatást április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatóknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a kiegyenlítés feltételeit a kormányrendelet tartalmazza. Tavaly novemberében az egészségügyi intézmények lejárt kötelezettségállományának csökkentéséért több mint 90,2 milliárd forint összegű támogatást fizettek ki – áll a közleményben.
Folyamatosan nő a kórházak adóssága
Tavaly április végére a kórházak adóssága a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárd forintra nőtt. A tartozásállomány csaknem teljes összege a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben áll fenn. Mindegyik, összesen 572 intézmény szolgáltatott adatot, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján meg lehet tekinteni a kórházi konszolidáció teljes listáját. Novemberben a kórházi adósságok már elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés – nyilatkozta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economxnak. Ekkor a kormány 90 milliárdos konszolidációt hajtott végre a lejárt tartozások kifizetésére. Ám még a konszolidáció ellenére is 64 milliárd forintos tartozással zárult a 2023-as év – írja az Mfor.
Januárban már 83 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósság, februárban pedig a 100 milliárd forintot is átlépte.
„Az eddigi legnagyobb konszolidáció ellenére látszódik, hogy mindez félmegoldás volt. Rosszabb a helyzet, mint bármikor. Február végére a tartozások újból elérték a konszolidáció előtti szintet, mintha meg sem történt volna az adósságrendezés” – jelentette ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára idén március végén.
Tóth Zsolt, a Mediklaszter főtitkára arról számolt be, hogy az orvostechnikai szállítók körében végzett felmérésükből az derült ki, a cégek többsége a feléhez sem jutott hozzá a tartozásainak, a lejárt kintlévőségi állományuk pedig visszatért a konszolidáció előtti szintre. A helyzet kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. A kkv-k bevétel híján csődbe mennek, elbocsátják dolgozóikat, vagy leállítják a beszállításaikat.
Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója arra mutatott rá, hogy az egyre tarthatatlanabb helyzet következményei már megjelentek a kórházi ellátásban is. Ezt bizonyítják az egyre gyakoribb esetek, amikor ideiglenesen bezárnak kórházi osztályokat. Tavaly minden ilyen leállás 10-15 százalékában a kórházi eszközellátási zavarok álltak, ami a betegeken csattan.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)