KÖNYV » Mit ér a szépség, ha magyar?

Köves Józsefnek ezúttal az jutott az eszébe (mindig az eszébe jut valami, abban biztosak lehetünk), hogy utánanéz, mi történt a két világháború közötti magyar szépségkirálynőkkel. Az Elfelejtett királynők – Szépségek és sorsok korabeli és későbbi dokumentumok, újságok és könyvek segítségével rekonstruálja a hajdani eseményeket, s szociológiailag, társadalomtörténetileg is elemzi őket. A könyv főszereplői tehát a hajdani szépségkirálynők, de épp ilyen fontos szereplő a háború felé masírozó műbarokk Magyarország. A kérdés pedig az, hogyan integrálja vagy utasítja el a két háború közötti társadalom ezt a frivol, franciás, noha amerikai gyökerekkel rendelkező jelenséget.

Az első magyar szépségkirálynőt 1929-ben választották meg a Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében. (Nem nagyon voltunk lemaradva a világtól, mindössze kilenc évvel.) A zsűriben olyan kiváló férfiak ültek, mint Beöthy László, Porzsolt Kálmán, Heltai Jenő és persze Incze Sándor, a rendező hetilap főszerkesztője. A győztes egy keszthelyi polgárleány lett, akit Sándor Böskének hívtak. A húszesztendős szépség aztán megnyerte Párizsban a Miss Európa-versenyt is, s később döntetlenre végzett Miss Amerikával: ami azt jelenti, hogy rögtön, az első magyar verseny győztese világszépe is lett, igaz, megosztva. A magyar közvélemény ugyanilyen megosztott volt az ügyben, volt, aki természetesnek vette, hogy a magyar lányok a legszebbek a világon, volt, aki szerint e párizsi győzelem méltó visszavágás volt Trianonért, s volt, aki Sándor Böske hazaérkeztén ellentüntetést szervezett, mondván, egy zsidó lány nem lehet Magyarország szépe.

Szóval nincs új a nap alatt. Az első szépségkirálynő aztán hamarosan férjhez ment, ahogy mind a többiek is: Papsz Mária (ő mindjárt néhány héttel harmincas győzelme után, ezért abban az évben új győztest kellett választani, aki a világversenyeken indulhat), Tasnády Fekete Mária (ő Radványi Géza felesége lett, s komoly filmszínészi karriert futott be) s persze Gábor Zsazsa (kinek teljes férjlistájától terjedelmi okokból kénytelenek vagyunk eltekinteni).

Köves József szórakoztató könyvet írt, amelynek azonban mélysége is van. És persze számos tanulsága, melyekből sosem tanulnak újabb korok szépségkirálynői.

Jolsvai András