Kompromat idők – Kiderül valami a maffiaháború fináléjában?

„Egy jól körülhatárolható, volt titkosszolgálati vezetők köré verbuvált csoport a nemzetközi sajtóban szellőztethet meg olyan információkat, amelyeket még főként Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején gyűjtöttek a cég megbízható munkatársai fideszes felső vezetőkről és azok családtagjai­­ról” – írta nemrég a kormánypárti Magyar Idők. Korábban egy rendőrségi közlemény alapján és a kormányzati médiagépezet habosításában lett hír, hogy az alvilági körökből ismert Jakubinyi Róbert állítólag Pintér Sándor belügyminiszter lejáratására szervezkedett.

Összeesküvés-elméletekről van szó? Elképzelhető. Összefügghet a két ügy? A kormánypárti sajtó szerint igen. A PestiSrácok internetes lap szerint a hatóságok már kizárták, hogy utóbbi esetben Jakubinyi magánakciójáról lenne szó, és nagy erőkkel vizsgálják, pontosan kik azok az egykori, a volt magyar titkosszolgálatokhoz köthető személyek, akik külföldi körökkel együttműködve a kormány meghatározó tagját próbálták lejáratni. Vagyis mindkét ügyben „valakik” „egykori titkosszolgákkal” „állítólag” kormányt akarnak buktatni. Sok a homályos részlet.

Az Aranykéz utcai maffialeszámolás    MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Elképzelhető az is, hogy a történetek leírói valóban tudnak arról, hogy a közeljövőben a külföldi sajtóban megjelennek magyar kormánytagokat kompromittáló cikkek. Lehetséges, hogy pont ezeknek a cikkeknek a hitelességét akarják előre megkérdőjelezni.

Nem lenne meglepő ez a forgatókönyv, hiszen nemrégiben történt már hasonló eset: a Rogán Antal bizalmasának tartott Kertész Balázs ügyvéd állítólagos elfogásáról szóló hírrel több szerkesztőséget, így lapunkat is megkeresték ismeretlenek. Az álhírnek egyedül a Vasárnapi Hírek ült fel, és megírta, hogy őrizetbe vették a jogi képviselőt, lefoglalták a nála lévő százmillió forint készpénzt. A történet hamis volt, ám rövidesen kiderült, mire volt jó a rémhírterjesztés. Néhány nappal később megjelent az Index oknyomozó írása, amely feltárta Rogán és Kertész kapcsolatát, videókat közölt letagadott találkozóikról, orosz kapcsolatukról, és beszámolt arról, hogyan tüntette el magát az ügyvéd a nyilvánosság elől. Kellett tehát egy hamis hír, amely előre hiteltelenítette az oknyomozók munkáját.

Az is lehet, hogy olyan kompromatról (orosz kifejezés, a politikai ellenfél lejáratását jelenti) van szó, amely nem a kormánytagokat, hanem éppen ellenkezőleg, az ellenük szervezkedőket akarja lejáratni.

Elszámolásból leszámolás

– Furcsa világban éltünk a kilencvenes években. Minden maffiózónak megvolt a maga rendőri kapcsolata – mondja az akkori leszámolások és robbantások ügyeire rálátó forrásunk. Az olajszőkítésből meggazdagodó alvilági szereplők egy idő után elszámolási vitába keveredtek egymással, aminek egyenes következménye lett, hogy bérgyilkosokat küldtek egymásra.

A történet egyik főszereplője Portik Tamás volt, akit nemrégiben 15 évre ítélt a bíróság Prisztás József meggyilkolásáért. Az ítélet szerint ő volt a bűncselekmény felbujtója. Prisztást 1996. november 1-jén lőtték fejbe. Ezután sorozatban követtek el merényleteket Magyarországon, csak néhány eset: pár nappal a Prisztás-gyilkosság után lőttek rá az ügetőn a megölt maffiózó üz­­let­­társára, Lakatos Csaba hajtóra. Lakatos túlélte a támadást. November végén több lövéssel megsebesítették Totka Pál halnagykereskedőt és éjszakaimulató-tu­­laj­­donost, aki annak idején felkarolta Portikot. November 26-án egy ka­­­­mion­­par­­koló-tulajdonost sebesítettek meg, december elején pedig lelőtték a prostituáltak futtatásáról ismert Cinóbert, Domák Ferencet, aki állítólag szintén az olajozásból szerzett vagyont magának. Az új év első napjaiban páncéltörő rakétát lőttek ki egy éjszakai klubra. 1997 októberében a Prisztás-hagyatékot átvevő Hoffmann Istvánt próbálták biciklire szerelt távirányítós bombával felrobbantani.

És ezzel a leszámolások sorozata nem ért véget: évek alatt több maffiózó meghalt, köztük a bűnbánó, rendőröket segítő Boros Tamás is, gyilkosa ártatlanokat sem kímélt, lángolt az Aranykéz utca. A lista nem teljes. Az ügyekben majdnem két évtizedig nem találtak tettest a rendőrök.

A sztorik zavarosak, talán a Ja­­ku­­bi­­nyi­­hez köthető történet tartalmazza a legtöbb konkrétumot. Először is tisztázzuk, kik a szereplők. Jakubinyi Róbertet korábban Pintér Sándor a hazai szervezett bűnözés egyik legrégebben ismert vezetőjeként aposztrofálta. A férfi feltűnt a titkosszolgálati vezetőket is érintő Egymásért–Egy-másért Alapítvány ügyében, a szervezet karitatív céllal hozott be Keletről árucikkeket, és ezek végül vámolatlanul, áfafizetés nélkül kerültek a nagy élelmiszerláncok polcaira.

Fotó: Kovalovszky Dániel

A történet másik szereplője, Tanyi György, ismert verőember, aki az éjszakai élet urainak tartott Portik Tamás, illetve Vizoviczki László érdekkörébe is tartozott. Tanyi ellen éppen eljárás van folyamatban, házi őrizetben tartják. Azzal vádolják, hogy ő lőtt rá 1996-ban Lakatos Csaba hajtóra az ügetőn. Lakatos a PestiSrácoknak azt mondta, hogy a Prisztás-gyilkosság ügyében elítélt Portik Tamás állhat a gyilkossági kísérlet hátterében, mivel túl sokat tudott az ügyről, ezért akarták likvidálni. Tanyi ellen 2014-ben indult nyomozás. Hogy miért csak 18 év után? Talán közelebb kerülünk a megfejtéshez, ha hozzátesszük, hogy a diszkókat üzemeltető Vizoviczki László ügyében több rendőr is bíróság elé került. Tanyi állítólag terhelő vallomást tett ügyükben a debreceni bíróságon. Erre a férfi saját ügyének tárgyalásán is célzott. Nem sokkal később megindult ellene is az eljárás. Véletlen? Lehet. Ami biztos, hogy most felmelegítettek egy 1996-os ügyet, amelyben anno nem történt vádemelés, rendőrségi szakban, bizonyíték hiányában elhalt az ügy.

A történetben feltűnt Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter is, aki – a helyszíni szemle Átlátszó által közölt jegyzőkönyve szerint – még országos rendőrfőkapitányként intézkedett a merénylet közelében, ahol a rendőrök feltartóztattak egy autót, amelyben Tanyi két testvére utazott. Akkoriban kiszivárgott egy bűnbánó maffiózónak, az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamásnak a rendőrségi vallomása, amely szerint Pintér bizonyítékokat tüntetett volna el a helyszínről. Ezt egyelőre semmi és senki nem igazolta.

A helyszíni szemle jegyzőkönyvében az szerepel, hogy a feltartóztatott autó­­ban, amelyben a Tanyi testvérek ültek, a rendőrök a bal hátsó kerék felett kialakított rekeszben egy fekete színű, barna famarburkolattal (kerámiafajta – A szerk.) ellátott forgótáras pisztolyt találtak. „A helyszínen rendelkezésünkre álló információk szerint a fegyvernek látszó tárgyat megtekintette dr. Pintér Sándor, aki kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét, mely szerint a tárgy egy 22-es kaliberű lőszer kilövésére átalakított ún. flóbertpisztoly.” Pintér korábban azt is tagadta, hogy arra járt volna.

Juszt perel

Hazugságnak nevezte Szemjon Mogiljevics a „bombagyáros” Dietmar Clodo állításait, hogy a kilencvenes években pénzt küldött volna Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszternek, volt országos rendőrfőkapitánynak – értesült a PestiSrácok. Mogiljevics erről írásos nyilatkozatot tett, ezt felhasználják majd abban a perben, amelyet Juszt László volt tévés indított a történetet megíró Átlátszó blog ellen. Juszt azt sérelmezte, hogy Pintérhez hasonlóan vele kapcsolatban is az jelent meg, hogy pénzt kapott az orosz maffiától. Az Átlátszó ügyvédje, Tordai Csaba azt közölte a Népszavával, hogy „sem az Átlátszó.hu szerkesztősége, sem pedig kiadója nem kapott idézést vagy keresetlevelet Juszt László által indított perben”.

De lássuk a mostani ügyet! A rendőrség állítása szerint Jakubinyi megpróbálta rávenni Tanyi ügyvédjét, hogy beszélje rá védencét a szökésre, és Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre. A védő visszautasította a kérést, ezért a férfi – a rendőrség szerint – megfenyegette. Az ügyvéd ekkor sem volt hajlandó lépni, mire Jakubinyi több millió forintot ajánlott fel neki a szökésért és a dokumentumok kiszállításáért.

– Védencem két polgári jogi ügyben ment Tanyi György védőjéhez – mondja a 168 Órának Monori Levente, Jakubinyi Róbert ügyvédje. Kadlót Erzsébetet – aki egyébként a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára – valaki ajánlotta neki. A beszélgetésen szóba került az ügyvéd eddigi pályafutása és az is, hogy jelenleg Tanyit is védi. De Jakubinyi állítja, semmilyen fenyegetés nem hangzott el. Pedig a rendőrségi közlemény szerint a nyomozó hatóság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és vesztegetés bírósági vagy hivatalos eljárásban bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást ellene.

– Értetlenül állunk a történtek előtt, valószínűleg félreértés történt, remélem, ez mihamarabb tisztázódni fog. De ha más is van az ügy mögött, akkor nehezebb lesz a védekezés – mondja Monori Levente. A házi őrizetben lévő Tanyi nagyon sokat veszíthet, ezért tett bejelentést az ügyben, amikor megtudta, hogy Jakubinyi Kadlótnál járt.

Monori Levente bízik abban, hogy lezárul az ügyfele elleni nyomozás megszüntetik előzetes letartóztatását, és nem lesz vádemelés az ügyében. A védő mindenesetre furcsának tartja, hogy a rendőrség csak azután kezd el kutatni Jakubinyi feltételezett társai után, hogy több médium is beszámolt az esetről.

– A gyanú közlése és az állítólagos bűncselekmény között eltelt már egy hónap, így kétséges ezeknek a nyomozati cselekményeknek a kimenetele – mondja.

Sem az ügyvéd, sem ügyfele nem tartja életszerűnek azt, hogy valaki a 21. században, az internet, az e-mail és a nyitott határok korában arra próbálna rávenni egy másik embert, hogy csempésszen ki iratokat az országból.

Jakubinyinél tartottak házkutatást, de védője szerint a lakásán nem találtak olyan iratokat, amelyek a belügyminiszterre nézve terhelők lettek volna. A rendőrség ugyanakkor azt állítja, a házkutatáskor „asztali számítógépeket, laptopokat, merevlemezeket, SIM-kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható feljegyzéseket foglaltak le”.

Monori indítványozta, hogy szembesítsék Jakubinyit az ügyvédnővel, de erre eddig nem került sor.

Szerettünk volna a rendőrségtől is választ kapni a kérdéseinkre, de nem jártunk sikerrel. Azt tudakoltuk, hogy a nyomozó hatóság az internetes kommunikáció korában életszerűnek tartja-e, hogy valaki papírokat csempész ki külföldre, amikor azok szkennelve, e-mailben is továbbíthatók lennének. Megkérdeztük, Jakubinyi milyen jellegű dokumentumokkal akarta lejáratni a belügyminisztert: eredeti vagy hamisított iratokkal? Ha eredeti, akkor minősített, titkos iratokról van szó, vagy nem minősített dokumentumokról? Vizsgálják-e, hogy a férfi hogyan jutott hozzá a papírokhoz, illetve lefoglalták-e már azokat?

Az Országos Rendőr-főkapitányság válasza lakonikus volt: „Feltett kérdéseire a korábbi tájékoztatásunkat meghaladóan nem áll módunkban tájékoztatást adni.”

Hogy miért nem áll módjukban? Rejtély. A válaszban nincs indoklás. Így akár azt is feltételezhetjük, hogy nem tudják, és azt is, hogy nem akarják megválaszolni a kérdéseinket.

Megkerestük Tanyi ügyvédjét, Kadlót Erzsébetet is, de nem akart nyilatkozni. Annyit elmondott, hogy az egyik ügyben tanú, míg a másikban védőként szerepel, így nem nyilatkozhat.

Bűnügyes forrásaink szerint az sem kizárt, hogy Jakubinyi látogatása Tanyi ügyvédjénél nem lehetett véletlen, így üzentek a Lakatos Csaba elleni merénylet vádlottjának és ügyvédjének is: jobb, ha meghúzzák magukat. Kadlót Erzsébet is szálka lehetett a hatalom szemében, az ügyvédnő volt a jogi képviselője annak az Ökotárs Alapítványnak, amely ellen a norvég civil támogatás elosztása miatt maga Orbán Viktor kormányfő rendelte meg a vizsgálatot. De nem járt sikerrel a kormányzati attak: bár sikkasztás is szerepelt a vádaskodások között, kiderült, törvényesen működött az Ökotárs, nem történt bűncselekmény.

Dietmar Clodót tíz év börtönre ítélte a magyar bíróság   MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Nemrégiben a belügyminiszter neve egy másik történetben is felmerült. Lehet, hogy ez a sztori szolgáltatta a mintát a külföldi szivárogtatásról szóló hírekhez? Jürgen Roth német újságíró Piszkos demokrácia című könyvében felelevenít egy húszéves sztorit, amely szerint Dietmar Clodo – akit Magyarországon bombagyárosként ítéltek el – Szemjon Mogiljevicsnek, a hazai orosz ajkú alvilág akkori fejének megbízásából kenőpénzt adott át magyar politikusoknak. Clodo azt mondta az újságírónak, hogy egymillió márkát adott át Orbán Viktornak, ezt videón rögzítette, de vitt pénzt Pintér Sándornak is. Erről egyébként négy évvel ezelőtt Clodo a HVG-nek is nyilatkozott.

Mivel lapértesülések szerint a video­­felvétel egy informális vádalku nyomán az orosz titkosszolgálathoz került, így elképzelhető, hogy ezzel zsarolhatóvá vált a magyar kormány. Szél Bernadett és Hadházy Ákos LMP-s társelnökök ezért írásbeli kérdést adtak be Pintér Sándornak. Azt tudakolták a belügyminisztertől, találkozott-e Clo­­dóval vagy Mogiljeviccsel, van-e tudomása arról, hogy az orosz titkosszolgálatoknak videofelvételük van arról, hogy Orbán vagy ő pénzt vesz át.

Pintér válasza szerint az ő irányítása alatt álló rendőrség vette őrizetbe Clo­­dót, majd a bíróság tíz év szabadságvesztésre ítélte a férfit. Egyébként – mint írta – mindenre válaszolt már a kilencvenes évek végén a parlamenti bizottság előtt. „Az a kérdés pedig, hogy vettem-e át pénzt Magiljevicstől vagy bármely, Magiljevics képviseletében eljáró személytől, önmagában is sértő.” Pintér a szövegében elírta Mogiljevics nevét. Hogy direkt vagy véletlenül? Az ügyre rálátó forrá­­saink szerint Pintér a maga védelmében szándékosan használta hibásan az orosz férfi nevét.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

És végül még egy történet, amelynek középpontjában Orbán Viktor áll – ez a legzavarosabb. A nemzetközi lejáratási akciót jósoló Magyar Idők Laborc Sándor volt NBH-főigazgató állítólagos Ovi és Bajusz fedőnevű aktáiról cikkezett nemrég. Az előbbiben Orbán Viktorról szóló adatokat, míg az utóbbiban állítólag Kövér Lászlóról szóló információkat gyűjtötték. Azt írják, az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgását követő fideszes egyeztetésekről keletkezett adat a szolgálatoknál, sőt még Orbán lányának, Ráhelnek a mobilszáma is szerepel a dokumentumokban. (A kormányfő lánya 2006-ban 17 éves gimnazista volt. Mi szükségük lett volna a szolgálatoknak az ő mobilszámára?)

A cikk megállapítja, hogy Laborc Gyurcsányhoz köthető, őhozzá kötődik Katrein Ferenc, az az egykori titkosszolga, aki nemrégiben az orosz fenyegetésről nyilatkozott az Index­­nek, de belekeverték az ügybe Jakubinyit is. Zavaros? Az. Hiszen a lap arról nem ír, hogy milyen ügyről van tudomása. Szilvásy György korábbi titokminiszter több alkalommal is azt mondta, ők nem figyeltek meg sem fideszes politikusokat, sem családtagjaikat. Nyilatkozataiban összeesküvés-elméletnek minősítette a Magyar Idők történetét. Kerestük Laborc Sándort is, de ő nem akart nyilatkozni.

Rendőrségi és nemzetbiztonsági forrásaink – bár ellentétesen magyarázzák az ügyeket – egyben biztosak: a történetek között nincs kapocs. Rendőrségi informátorunk a Pintért érintő ügyeket a bűnüldözés és a bűnözés határmezsgyéjén folyó harcoknak tulajdonítja, míg az Orbán lejáratását célzó állítólagos akciót nem szakmai, hanem politikai ügynek tartja.

Nemzetbiztonsági forrásunk szerint az sem kizárt, hogy a Jakubinyi-történet egy kormányon belüli hatalmi küzdelem eredménye: Pintér és Lázár János kancelláriaminiszter ellentéte vezetett idáig. A fideszes vezetőkről és családtagjaikról szóló kompromittáló történet pedig lehet valóságos is: a német és az amerikai titkosszolgálat akár készülhet arra is, hogy információkat szolgáltat az Orbán család állítólagos gazdagodásáról. Akár. De erre sincs bizonyíték.

Vizoviczki-ügy: még nincs ítélet

Nem született ítélet Vizovicki László és 33 társa milliárdos nagyságrendű vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás vádjával indult büntetőperében a Fő­­városi Törvényszéken. A vádirat szerint Vizoviczki egy 16 vállalkozásból álló, éttermeket, szórakozóhelyeket működtető cégcsoportban volt érdekelt. 2010 és 2012 között négy cég bevételét bűnszervezetben, társai segítségével eltitkolta az adóhatóság elől. Vizoviczki a kilencvenes években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában. A vádlott jó kapcsolatokat épített ki rendőrökkel, akiknek az volt a feladatuk, hogy az érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék megbízójukat. Továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések a konkurens szórakozóhelyeken.

A vádlott védője szerint a bevétel eltitkolása közigazgatási vétség, amelynek szankciója adóbírság, és értetlenségét fejezte ki, hogyan kerülhetett ez az ügy büntetőbíróság elé. A tárgyalás késve indult, mert Vizoviczki rosszul lett, aztán pedig többórás beszédet mondott az utolsó szó jogán.