Költségvetési vita: egyre kisebb a képviselők szerepe
A 2011. évi költségvetés óta lezajlott parlamenti viták során minden évben voltak belső átrendeződések az eredeti javaslathoz képest. Összesen 1370 milliárd forinttal módosították a kiadási oldalát az éves költségvetésnek, amely elsőre jelentős számnak tűnik, de ez valójában a teljes kiadási oldalnak az 1 százalékát jelenti - olvasható a Policy Agenda elemzésében.
A 2010-2014-es és a 2014 óta tartó parlamenti ciklusok között éles váltás figyelhető meg: az első időszakban a kiadási oldalnak összességében 2 százaléka került módosításra, míg a mostani ciklus ideje alatt ez az arány minimális mértékű: 0,2 százalékos lett.
Az elemzés szerint a harmadik Orbán-kormány idején jelentős koncepcióváltás történt, és visszafogták a képviselők mozgásterét a költségvetés alakítása során. Nem hagyják elszabadulni a kormánypárti frakciót, hanem megkövetelték a képviselőktől, hogy fejezeten belül (ezek általában minisztériumokat jelölik) találják meg a kiadások növelésének ellentételezését. Jól mutatja ezt a 2018. évi költségvetés vitája, amikor a fejezetek kiadási oldalát ugyan 142 milliárd forinttal növelték meg az elfogadott módosító javaslatok által, de ezzel együtt mintegy 132 milliárd forinttal csökkentették is más kiadási tételeket.
Kreatív bevételek
A 2011-2014-ig terjedő időszak költségvetései esetében a kormány eredeti javaslatához képest éves átlagban 250 milliárd forint többletet kellett találni a parlamenti vita során bevételi oldalon, hogy fedezni tudják a megnövekedett kiadásokat.
A képviselők ritkán találnak – megfelelő szakértelem hiányába – olyan bevételeket, amelyekkel a kormány eredetileg nem számolt. Ezek a pénzek sokkal inkább menet közben teremtett (adóemelések), vagy csak látens módon teremtett (kormány előszeretettel hivatkozik a javuló gazdasági környezet miatti többletbevételekre, amelyek vagy befolynak, vagy nem) forintok.
A Policy Agenda szerint ennek a rossz gyakorlatnak tipikus példája, amikor mindenféle számítás nélkül megemelik a képviselők a várható áfabevételi számokat, ezzel teremtve elkölthető pénzt saját politikai ötleteikhez.
A mostani időszakban a bevételi oldal változtatása éves átlagban 36 milliárd forintot mozgatott meg. Volt olyan év (2015-ben), amikor 67 milliárd forinttal inkább csökkentették a képviselők a parlamenti vita végére a bevételi számokat.
Hol a trükk?
Ugyan látszik egy tendencia abban, hogy mennyire engedik a képviselőket garázdálkodni a parlamenti vita során, de ez sok esetben csak a látszat. Természetesen helyes, ha a képviselők keretek között mozgathatják a tervezett kiadási és bevételi oldal számait, hiszen a hiány tartásáért végső soron a kormány felelős.
Az azonban mindenképpen mutatja a képviselők szűk mozgásterét, hogy még az egyes fejezeteken belül is csak kis módosításokat vihetnek keresztül.
Ennél nagyobb probléma, hogy az eredeti költségvetési törvények valójában ritkán „élik” meg a költségvetési év végét. Volt olyan is (2017. évi), amikor már az év kezdete előtt módosítani kellett a büdzsén. 2011. évtől kezdve a 2017. évi költségvetésig eddig összesen 27 alkalommal módosították az éves tervet. Ez azt is jelenti, hogy viszonylag kicsi a jelentősége az eredeti költségvetési törvénynek, hiszen az adatok azt mutatják, hogy 3-4 alkalommal módosítani fognak rajta.
