Kockázatos kérdés a történelem érettségin

Demokrácia-e Magyarország vagy sem? Végső soron akár ezt a kérdést is mérlegelnie kellett azoknak a diákoknak, akik az emelt szintű történelmi érettségin a 16-os esszékérdést választották. Ennek azonban vannak mostanában bizonyos kockázatai.  

2017. május 14., 13:41

Szerző:

„Az elmúlt hetek tükrében valóban van ennek diszkrét bája, de mint feladat, szerintem így oké” – ekként összegezte egy kommentelő a Történelemtanárok Egyletének közösségi oldalán az emelt szintű történelem érettségi egyik, egy kis zavart valóban okozó esszéfeladatát.

A kérdés első fele így szól: „Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népfelség érvényesülését a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki a választójogra, a választások alapelveire és az országgyűlési választások rendszerére, a népszavazásra és az országgyűlés jogkörére és feladatára!” A feladatot az érettségizőknek az Alaptörvényből idézett forrásrészletek és tudásuk alapján kellett megoldani. Csakhogy az Alaptörvény elfogadásának körülményei, többszöri módosítása is szokatlan a liberális demokráciák, jogon alapuló köztársaságok gyakorlatától.

Az esszékérdés a népszavazások körüli politikai botrányok – elég, ha a kopasz verőemberek által akadályoztatott parlamenti képviselőre gondolunk, aki emiatt nem tudta beadni az Országos Választási Bizottsághoz a vasárnapi boltzárról szóló kérdéseit, vagy a fideszes pártkatonákkal feltöltött választási bizottságra, amelynek feladata lenne elvileg a választások tisztaságának őrzése, de eszünkbe juthat a számtalan kérdés, amit ez a bizottság megbuktatott és nem engedte népszavazásra bocsátani – fényében valóban különös.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgázó ismerje a választási rendszert, a népszavazás szabályait. Ugyanakkor az adott feladat megoldásakor a diák juthat arra a következtetésre, hogy Magyarországon nincs demokrácia, vagy legalábbis korlátozottan érvényesül a népfelség elve. Viszont, ha a javító tanár szerint az elvárttól eltérő következtetés esetén nem értette meg a feladatot, (vagyis nem juthat ilyen következtetésre), akkor netán nulla pontot is adhat a diáknak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Ez a feladat számos kérdést vet fel, amelyek megválaszolásához  mélyen kell ismerni a mai magyar társadalmi viszonyokat. Elemzésében a demokrácia érvényesülését igazolhatja, vagy épp az ellenkező következtetésre is juthat. A probléma a feladat megfogalmazásában van – magyarázta lapunk megkeresésére Miklósi László, hozzátéve, hogy a feladat javítókulcsa, amit az Oktatási Hivatal már közzétett, korrekt.

A TTE elnöke szerint az a fő kérdés, hogy itt és most helyes-e ilyen megosztó kérdéssel terhelni a diákokat érettségin. A válasz ugyanis kockázatos, nem lehet előre tudni, a javítótanár nyitott-e az elvárttól eltérő értelmezésre. Márpedig a kapott pontszámon sok múlhat, például az egyetemi felvételi is.

A TTE tagjai között vannak olyan tanárok, akiknek diákjai éppen emiatt nem ezt a feladatot választották. – Nagyon nagy a tétje annak, hogy a javítótanárok hogyan értékelik a diákok válaszait. Kérdéses számomra, hogy ezt az igen vitatható megfogalmazást figyelmetlenségből vagy szándékosan tették-e bele az emelt szintű történelem érettségibe – összegzi véleményét Miklósi László.

Információink szerint a jövő hét elején kapják meg az ukázt az emelt szintű érettségiket javító tanárok arról, hogy – a javítókulcs mellett – milyen szempontrendszer szerint osztályozzák az esszét.

– Félelem nem volt bennem, úgy képzelem, hogy azok a szakértők, akik a feladatot összeállították, figyelembe vették a tananyagot és a körülményeket is. Ahogy objektív érveléssel le tudom írni a dualizmus korát, ugyanígy megalapozott érveléssel le tudom írni a népfelség elvének mai magyarországi érvényesülését. Az nem a feladatkészítő tanárok felelőssége, hogy az esszékérdés komikus – mondta a 168 Órának egy most érettségiző diák, aki ha igazságtalannak érzi az értékelést, óvással fog élni. A javítókulcs megadja, hogy milyen infóknak kell szerepelnie az esszében, szerinte éppen emiatt a javítótanárnak nincs szubjektív mérlegelési lehetősége. – Ha szerepelnek benne az elvárt fogalmak, akkor jár rá a pont, ha nem, akkor nulla. De levonni nem lehet akkor sem, ha az szerepel a szövegben, hogy „kis kacsa fürdik fekete tóban" – fogalmaz.

Hozzáteszi: a jelenkor ismerete emelt szinten elvárható, így ebből a szempontból nem érhette az érettségizőket meglepetés. – Ha nagyon tartottunk volna ettől a kérdéstől, akkor IV. Bélát és a tatárjárást is választhattuk volna – fűzi hozzá.

Az óvásra a diákoknak a javított dolgozat megtekintését követő napon délután négyig lehetőségük, így igen csak gyorsnak kell lenni annak, aki reklamálni akar.