Kockázatos kérdés a történelem érettségin

Demokrácia-e Magyarország vagy sem? Végső soron akár ezt a kérdést is mérlegelnie kellett azoknak a diákoknak, akik az emelt szintű történelmi érettségin a 16-os esszékérdést választották. Ennek azonban vannak mostanában bizonyos kockázatai.  

2017. május 14., 13:41

Szerző:

„Az elmúlt hetek tükrében valóban van ennek diszkrét bája, de mint feladat, szerintem így oké” – ekként összegezte egy kommentelő a Történelemtanárok Egyletének közösségi oldalán az emelt szintű történelem érettségi egyik, egy kis zavart valóban okozó esszéfeladatát.

A kérdés első fele így szól: „Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népfelség érvényesülését a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki a választójogra, a választások alapelveire és az országgyűlési választások rendszerére, a népszavazásra és az országgyűlés jogkörére és feladatára!” A feladatot az érettségizőknek az Alaptörvényből idézett forrásrészletek és tudásuk alapján kellett megoldani. Csakhogy az Alaptörvény elfogadásának körülményei, többszöri módosítása is szokatlan a liberális demokráciák, jogon alapuló köztársaságok gyakorlatától.

Az esszékérdés a népszavazások körüli politikai botrányok – elég, ha a kopasz verőemberek által akadályoztatott parlamenti képviselőre gondolunk, aki emiatt nem tudta beadni az Országos Választási Bizottsághoz a vasárnapi boltzárról szóló kérdéseit, vagy a fideszes pártkatonákkal feltöltött választási bizottságra, amelynek feladata lenne elvileg a választások tisztaságának őrzése, de eszünkbe juthat a számtalan kérdés, amit ez a bizottság megbuktatott és nem engedte népszavazásra bocsátani – fényében valóban különös.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgázó ismerje a választási rendszert, a népszavazás szabályait. Ugyanakkor az adott feladat megoldásakor a diák juthat arra a következtetésre, hogy Magyarországon nincs demokrácia, vagy legalábbis korlátozottan érvényesül a népfelség elve. Viszont, ha a javító tanár szerint az elvárttól eltérő következtetés esetén nem értette meg a feladatot, (vagyis nem juthat ilyen következtetésre), akkor netán nulla pontot is adhat a diáknak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Ez a feladat számos kérdést vet fel, amelyek megválaszolásához  mélyen kell ismerni a mai magyar társadalmi viszonyokat. Elemzésében a demokrácia érvényesülését igazolhatja, vagy épp az ellenkező következtetésre is juthat. A probléma a feladat megfogalmazásában van – magyarázta lapunk megkeresésére Miklósi László, hozzátéve, hogy a feladat javítókulcsa, amit az Oktatási Hivatal már közzétett, korrekt.

A TTE elnöke szerint az a fő kérdés, hogy itt és most helyes-e ilyen megosztó kérdéssel terhelni a diákokat érettségin. A válasz ugyanis kockázatos, nem lehet előre tudni, a javítótanár nyitott-e az elvárttól eltérő értelmezésre. Márpedig a kapott pontszámon sok múlhat, például az egyetemi felvételi is.

A TTE tagjai között vannak olyan tanárok, akiknek diákjai éppen emiatt nem ezt a feladatot választották. – Nagyon nagy a tétje annak, hogy a javítótanárok hogyan értékelik a diákok válaszait. Kérdéses számomra, hogy ezt az igen vitatható megfogalmazást figyelmetlenségből vagy szándékosan tették-e bele az emelt szintű történelem érettségibe – összegzi véleményét Miklósi László.

Információink szerint a jövő hét elején kapják meg az ukázt az emelt szintű érettségiket javító tanárok arról, hogy – a javítókulcs mellett – milyen szempontrendszer szerint osztályozzák az esszét.

– Félelem nem volt bennem, úgy képzelem, hogy azok a szakértők, akik a feladatot összeállították, figyelembe vették a tananyagot és a körülményeket is. Ahogy objektív érveléssel le tudom írni a dualizmus korát, ugyanígy megalapozott érveléssel le tudom írni a népfelség elvének mai magyarországi érvényesülését. Az nem a feladatkészítő tanárok felelőssége, hogy az esszékérdés komikus – mondta a 168 Órának egy most érettségiző diák, aki ha igazságtalannak érzi az értékelést, óvással fog élni. A javítókulcs megadja, hogy milyen infóknak kell szerepelnie az esszében, szerinte éppen emiatt a javítótanárnak nincs szubjektív mérlegelési lehetősége. – Ha szerepelnek benne az elvárt fogalmak, akkor jár rá a pont, ha nem, akkor nulla. De levonni nem lehet akkor sem, ha az szerepel a szövegben, hogy „kis kacsa fürdik fekete tóban" – fogalmaz.

Hozzáteszi: a jelenkor ismerete emelt szinten elvárható, így ebből a szempontból nem érhette az érettségizőket meglepetés. – Ha nagyon tartottunk volna ettől a kérdéstől, akkor IV. Bélát és a tatárjárást is választhattuk volna – fűzi hozzá.

Az óvásra a diákoknak a javított dolgozat megtekintését követő napon délután négyig lehetőségük, így igen csak gyorsnak kell lenni annak, aki reklamálni akar.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. az össznépi mémmé vált „Gondolom, nem gyalog” szállóige kereskedelmi használatát kívánja kizárólagos védjeggyel szabályozni.

Az E.ON által közzétett karbantartási terv szerint június 30. és július 6. között összesen 176 településen várható áramszünet, ráadásul hat helyen gázszolgáltatási kieséssel is számolni kell – a Balaton környékét különösen érinti a változás.