Kizárhatják hazánkat a Demokráciák Közösségéből

Amikor 106 ország külügyminiszterei 2000 júniusában összegyűltek, hogy aláírják a Varsói Nyilatkozatot a Demokráciák Közössége Felé című okmányt, Magyarország a Közösség víziójának a megtestesülése bezzeggyereke volt. Az ország kikerülése a szovjet uralom alól és gyors demokratikus fejlődése megerősítette azt a konvencionális bölcsességet, amely szerint a demokrácia a kormányzás egyetlen legitim formája – és hogy a XXI. század elhozza egy új, demokratikus világrend megteremtését. Magyarország 2011-ben tagja lett a Demokráciák Közössége Kormányzó Tanácsának. Ám az ENSZ egyik tanácskozásán a múlt hónapban a Közösség elindított egy folyamatot, amelynek eredménye az lehet, hogy Magyarországot eltávolítják a tanácsból és kivonul a közösségből. Amennyiben Magyarország távozik, az annak a nemzetközi beismerése lesz, hogy az ország megszűnt demokrácia lenni – idézi a lapot a

A Demokráciák Közössége, a világ egyik vezető demokrácia-klubja a demokratikus értékek és intézmények ápolása mellett elkötelezett államok kormányközi koalíciója. Támogatja a demokrácia különböző fejlettségi fokain álló tagállamait a vita elősegítésével és a legjobb gyakorlat megjelölésével. A Közösség saját alapító okmányát, a Varsói Nyilatkozatot „a demokráciáról szóló egyik legteljesebb és legkoherensebb dokumentumnak” minősíti, és kinyilvánítja a demokratikus átalakítás világméretű támogatására irányuló szándékát.

Orbán ellopta Putyin forgatókönyvét

Magyarország kormánya a cikk szerint 2010 óta olyan napirendet követ, amelyet egyre gyakrabban neveznek „Magyarország putyinizálódásának”. Röviden, Orbán Viktor ellopta Putyin forgatókönyvét. Átírta az alkotmányt, hogy megszabaduljon a fékektől és ellensúlyoktól, kézbe vegye az igazságszolgáltatást, erodálja a médiát és a vallásszabadságot.

Sonni Efron, A Human Rights First elnevezésű szervezet vezető munkatársa szerint Magyarország ellenzéki vezetői évek óta panaszkodnak a politikai szabadság légkörének romlására. Orbán egyre bensőségesebb kapcsolatba került a neonáci, antiszemita párttal, a Jobbikkal, törvénybe iktatva a Jobbik szinte minden választási ígéretét. De Orbán a szándékait a legvilágosabban egy júliusban mondott elképesztő beszédében fejtette ki. Kinyilvánította az „illiberális államok” felsőbbrendűségébe vetett hitét, az oroszországi és kínai elnyomó rezsimet nevezte meg a politikai szerveződés sikeres modelljeként. Ezek a rendszerek „képesek arra, hogy versenyképessé tegyenek bennünket” – mondta honfitársainak, „nem nyugatiak, nem liberálisak, nem liberális demokráciák, még az is lehet, hogy nem is demokráciák”.

Ezzel a gondolkodásmóddal összhangban Orbán démonizálta a liberális civil szervezeteket, amelyek Magyarországon „külföldi ügynökként” tevékenykednek. A nyár folyamán elit fegyveres egységek könyvelési problémák vizsgálatának ürügyével megrohamozták a szervezetek irodáit. Olyan tekintélyes civil szervezetek, mint a Transparency International és a TASZ most felkerültek Orbán ellenségeinek a listájára.

Orbán zavartalanul menetel tovább

A „keleti nyitás” politikájának keretében Orbán Putyinnal is új gazdasági szövetségeket kovácsolt, a következő harminc évre eladósítva az országot Oroszországnak. Múlt hónapban a Gazprom kérésére elzárta a gázt Ukrajna felé.

Enyhén szólva is álszentség, hogy Magyarország továbbra is vezető tisztségben van egy demokratikus szervezetben. Valójában Magyarország jelenléte a Demokráciák Közösségében sértés az olyan országok számára, amelyek legyőzték a kommunizmus, a gyarmatosítás, a polgárháborúk és a diktatúrák örökségét, hogy tagokká lehessenek. Mali jó példa: az ország tagságát a közösségben felfüggesztették a 2012-es katonai puccs nyomán; idén vették fel újra, a demokratikus normák helyreállításában tett nagy lépések elismeréseként. Mali befogadása a közösségbe fontos – jelképes és funkcionális értelemben –, mivel arra törekszik, hogy fenntartsa a stabil demokratikus intézményeket és gyakorlatokat. De maga a közösség devalválódik, ha olyanokat foglal magában, mint Orbán Viktor illiberális állama.

Magyarország elszenvedett egész sor hatástalan szidást – a Velencei Bizottságtól, az Európa Tanácstól, az Európai Emberi Jogi Bíróságtól, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől és még a saját legfelsőbb bíróságától is. De Orbán zavartalanul menetel tovább. Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnára összpontosít, kezdett lehetségesnek tűnni, hogy átcsúszik a radar alatt, kitartóan egyre keményítve tekintélyelvű szorítását, éppen akkor, amikor Ukrajna elmozdult a liberalizálás felé.

Azt kérdezik Magyarországtól, demokrácia akar-e lenni

Múlt hónapban azonban Obama elnök Magyarországot említette egyik beszédben, amelyben a civil társadalom globális megleckéztetéséről szólt. Bill Clinton a The Daily Show című tévéműsorban szintén azon alakok egyikének nevezte Orbánt, akik „csak örökké hatalmon maradni és pénzt keresni akarnak”. Talán a legjelentősebb, hogy az Egyesült Államok javasolta a Demokráciák Közösségének, hogy adjon ki hivatalos jelentést a magyarországi demokrácia helyzetéről. Felkérte Magyarországot is, hogy vegye fontolóra, meg akar-e maradni a közösség értékei és intézményei mellett. Más szóval ez felér azzal, hogy azt kérdezik Magyarországtól, egyáltalán demokrácia akar-e a továbbiakban lenni.

Ha Orbán kormányzata nem ígér reformot, a közösség valószínűleg meg fogja szavazni, hogy Magyarországot egy olyan állam váltsa fel a Kormányzó Tanácsban, amely jobban megérdemli ezt a tisztséget. Efron úgy gondolja, hogy Magyarország kiléphet a szervezetből a szavazás előtt, hogy megspórolja Orbánnak a további diplomáciai szégyent. A Demokráciák Közössége talán csak egy lábjegyzet a nemzetközi arénában, de Magyarország eltávolítása a tanácsból – és esetleges távozása a szövetségből – súlyos jelképes jelentőséggel rendelkezne: Orbán nem élvezheti tovább a demokratikus szervezetekben a tagság előnyeit, miközben megsérti mindazokat a demokratikus normákat, amelyeknek védelmére Magyarország felesküdött.