Kishantos: Itt a vége?
Ezek a szelek fújták el Kishantost
Hetente jár a bíróságra, van, hogy egy nap több tárgyalásra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban “Kishantos”) egyik vezetője. A Kishantos által kezdeményezett, illetve ellene folyó pereket már nem is számoló Ács Sándorné Kishantos képviseletében a közelmúltban három bírósági ügyből is győztesen került ki. Az elmúlt két, küzdelmes év után most azt mondja: már csak az igazságszolgáltatásban bíznak, az ellenállást abbahagyták , mivel mint mondta: “itt eddig már három gyilkossági kísérlet is történt, senki életét nem akarjuk kockáztatni.” A Kishantostól elvett földeket most eladásra hirdette meg az állam.
Az egykori, két éve néhány nap alatt brutálisan tönkretett ökológiai mintagazdaság létrejöttét több száz millió forinttal támogatta például a német kormány is, hogy a nagyobb területen történő vegyszermentes gazdálkodás magyarországi elterjesztését segítsék. A gazdaság vezetője szerint a nemzetközi támogatás abban is segített, hogy egyáltalán olyan sokáig működhetett Kishantos, hiszen a megszüntetésére korábban is történt kísérlet.
A kishantosi gazdaság földjeit a bérleti szerződések lejártakor tíz részre osztva pályáztatták meg. A nonprofit gazdaság ezek mindegyikére pályázott, ám egyetlen esetben sem nyert. Ács Sándorné és ügyvezető társa Bolye Ferenc szerint a nyertes pályázók többsége nem is Hantoson lakik, és egyes esetekben strómanként vagy – a birtokméretet korlátozó szabályozást egy ügyes kis rokon nevével kicselezve- hatalmas birtokok tulajdonosaként juthatott e földekhez. A kishantosiak megtámadták a földalap döntését a bíróságon: így eddig egy esetben érvénytelenítették a nyertes pályázatot, elismerve, hogy a nyertes cég, a Mező Vidék Bt. nem felelt meg a kiírás feltételeinek, ezért nem is indulhatott volna.
Melyik perben nyert most?
Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke által az ő jó hírnevének megsértése miatt ellenünk indított perben nyertünk másodfokon. (Zászlós egyúttal a 9000 hektár államtól bérlet földet művelő, egykor állami tulajdonú – a „piszkos 12” között 2001-ben privatizált most egy német vállalkozó érdekeltségi köréhez tartozó Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója is.) Ez a cég záratta le a gazdaságunk földjeihez vezető utakat, amikor az új bérlők elpusztították az általunk húsz éven át bérelt földeken több mint százmillió forint értékben ültetett növényeket, vetőmagokat. Később a vegyszermentes területet műtrágyával és növényvédőszerekkel szórták le . A bíróság most kimondta: Zászlósnak közszereplőként el kell viselnie, ha véleményt mondanak róla. Márpedig én nem tettem mást, csak a véleményemet mondtam el azon a kifogásolt sajtótájékoztatón arról, hogy szerintem milyen összefüggések lehetnek az ő kamarai alelnökké választása és a Kishantossal történtek között. Ráadásul a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásába még azt is belefoglalta: hogy ahhoz képest, hogy milyen helyzetbe kerültünk Kishantoson, a nyilatkozatom visszafogott volt, semmilyen sértő kijelentést nem tartalmazott.
Kishantos pert nyert a jó hírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési Minisztériummal és személy szerint Bitay Mártonnal szemben is, mert a bíróság kimondta, hogy azok az érvek, melyekkel a közvélemény előtt védeni próbálták a Kishantossal kapcsolatos döntést – valótlanul állították, hogy nem fizettük a bérleti díjat (mindig fizettük!), hogy kárt okoztunk az államnak (nem okoztunk kárt) és hogy nem teljesítettünk fejlesztéseket, melyeket a szerződésben vállaltunk (nem vállaltunk fejlesztést).
A harmadik megnyert perünk, melyben másodfokon, jogerősen kimondta a bíróság, hogy a Mező Vidék Bt. szerződése érvénytelen. A Mező Vidék Bt. nyert szerződést, de ennek tulajdonos vezetője Vizi Dániel tulajdonos a Ménesmajor Manufaktúra Kft-ben is, mely céget a Mezőfalvai Zrt tulajdonos cégétől a Mezőfalva Investtől vásárolták a föld pályázatok kiírása (2011. október) előtt 6 héttel (2011 szeptember közepén). A Ménesmajor manufaktúra Kft. “vándor pályázóként” nyert földeket úgy, hogy mindig ott volt “helyi gazda”, ahol földet akart pályázni (Adony, Székesfehérvár, Szabadegyháza Adony) (Szerk. : E cég másik tulajdonosa Kirinovics Péter Adonyban a Fidesz polgármester jelöltje volt, s – a Népszava cikke és egy helyi vállalkozó közleménye szerint – L. Simon László jó ismerőse.)
Miért tartja felelősnek Zászlóst a Kishantossal történtekért?
Már 2012 májusában figyelmeztetett egy környékbeli bennfentes, hogy Zászlós Tibor és L. Simon László arra készül, hogy elveszik a földjeinket. Amikor a kishantosi földekre kiírt pályázatok eredményét vártuk, 2013. tavaszán – , akkoriban zajlottak az agrárkamarai választások. Váratlanul felhívott Zászlós Tibor, akit egykor a még állami tulajdonban lévő Mezőfalvai Zrt-ből ismertünk. Azt mondta: “Ki más nyerhetné a kishantosi földeket, mint ti?” Én ezt furcsálltam, nem értettem hogy miért hívott fel. Most utólag úgy gondolom, hogy ez a kampány része volt. Nem sokkal ezt követően még egy különös eset történt: épp jártuk az országot Ángyán Józseffel, hogy felhívjuk a figyelmet a földtörvény veszélyeire, s egy esztergomi rendezvényen arról is beszéltem, hogy a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elárulta a gazdákat. Ekkor ugyanis Zászlós már kamarai alelnök jelölt volt, s ez a tény maga is a fenti állításomat igazolta, hiszen ő egy 9000 hektáron gazdálkodó nagyvállalat vezérigazgatója, márpedig ha ilyen ember kell az agrárkamara vezetésébe, akkor ott nyilvánvalóan nem a családi gazdák érdekeinek képviseletéről van szó. E kijelentésem után pár nappal kaptam egy üzenetet Fidesz-es vonalról, egy barátomon keresztül: nagyon rosszat szóltam, és rossz helyen, és ezért nem fogjuk megkapni a földeket.
A Mezőfalvai Zrt. milyen kapcsolatban van Kishantossal? Hiszen az Önöktől elvett földekből ez a cég nem kapott.
Valóban a pályázaton nem kapott a Mezőfalvi Zrt a kishantosi földekből, bár két vele kapcsolatban álló cég a teljes területre pályázott – de valószínűleg menet közben változott a koncepció. Várjuk meg a végét, és akkor nézzük meg, hogy hol landolnak a Kishantos körüli földek. Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak. A német-magyar kormányközi együttműködésben elkészült javaslat alapján kapta meg a területek bérleti jogát az ökológiai mintagazdaság kialakítására alakult Kishantosi Kht., de sosem volt könnyű a helyzetünk. Tulajdonképpen a kezdetek óta 1991-92-től éreztük, hogy egy nagyon erős fal van előttünk, amit aztán néha sikerült áttörnünk, a külföldi partnerek segítségével. Így tudtuk először a népfőiskolai képzéseknek otthont adó vadászkastély, majd a földek bérleti jogát megszerezni, de ez nem volt egyszerű, mindig a Mezőfalvai Zrt.- vel, pontosabban a háttérben álló privatizációs érdekcsoporttal szemben kellett megvívni a harcot. Amikor e cég privatizációját készítették elő 2001 nyarán, már akkor felmondták a földbérleti szerződésünket, megpróbálták ezeket a földeket is bevinni az eladás előtt álló cégbe.
Korábban arról is lehetett olvasni, hogy L.Simon Lászlónak is “van kapcsolata” a kishantosi, mezőföldi környékkel. Erről mit lehet tudni?f
A kishantosi gazdaság földjeit elnyert pályázók egyikéről (Mező Vidék Bt.) kiderült, hogy annak tulajdonosa L.Simon László cégének a pályázatírója. Ugyanez az ember, Vizi Dániel társtulajdonosa egy másik cégnek (a Ménesmajor Manufaktúra Kft.-nek) melyet a Zászlós Tibor által vezetett Mezőfalvai Zrt. tulajdonos cégétől, a Mezőfalva Investtől vettek meg.( szerk: Zászlós egykor a büntetésvégrehajtás baracskai “rabgazdaságának ” az igazgatója, és az ottani BVH-s intézet parancsnok-helyettese és párttitkára volt. 2012. nyarán jelent meg a sajtóban, hogy L.Simon László agárdi családi gazdaságában húszezer forintos bérért épp a baracskai rabok szüretelték a meggyet. )Persze Zászlós Tibor már rég nem dolgozik Baracskán... http://nepszava.hu/cikk/563786-rabok-dolgoznak-l-simon-foldjen. Korábban
A Népszava egy másik cikke L. Simon kapcsán egy a földbérletekkel, trafikokkal kapcsolatos stróman-hálózatról írt, de az ebben foglaltak miatt L.Simon több pert is indított, s e cikknek az én számba adott egyes állításai miatt helyreigazítást kértem a laptól. Azt azonban a bíróság előtt elismerte L.Simon, hogy Vizi Dánielt ismeri, s hogy Vizi cége több pályázatot is készített az ő cége számára.
A Kishantossal történtek kapcsán Ön további furcsaságokat is említett. Mire gondolt?
Szerintem az sem lehet véletlen, hogy a Nemzeti Földalapot (NFA), az állam érdekeit Kishantossal szemben képviselő két ügyvéd is Zászlós Tiborhoz köthető, ami azért elgondolkoztató, mert elvileg és jogilag Zászlós Tibornak semmilyen kapcsolata nincs az NFA-val azon kívül, hogy 9000 hektár állami földet bérel 50 évre. Az egyik ügyvéd, dr. Bálinger Péter, aki a botrányosan és szabálytalanul lebonyolított 2013. november 4-i átadás – átvétel vezér alakja volt annál a ügyvédi irodánál dolgozik, melynek tulajdonosa, dr Szabó László a Mezőfalvai Zrt jogtanácsosa tehát Zászlós Tibor beosztottja volt évtizedekig.
A másik ügyvéd, Kovács P. Zoltán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke( mint tudjuk, Zászlós alelnöke a kamarának) . Kovács P. a “piszkos tizenkettő”-ként elhíresült állami gazdaságok privatizációja idején az agrárminisztérium államtitkára volt. (szerk.: 2012-2014-ben havonta milliókat keresett ez az ügyvédi iroda különböző állami megbízásokból, többek között a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft és Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. Jogi és gazdasági szempontú átvilágítását végezték, tanácsot adtak a Nemzeti Vidékstratégiában meghatározott birtokpolitikai célok megvalósításához, illetve az állami földhaszonbérleti rendszer sikeres működésének koordinálásához és felügyeletéhez, stb.
http://www.kormany.hu/download/b/24/60000/%C3%9Cgyv%C3%A9di_szerz%C5%91d%C3%A9sek_FM.pdf#!DocumentBrowse
Egy másik botrány az, hogy az általunk korábban használt terület egy részéről Fazekas Sándor miniszter azt mondta, hogy a Seregélyesen lévő mezőgazdasági szakiskola kapja, mert nekik nincs földjük az oktatáshoz. Márpedig nemrég még igenis volt földjük, az iskola közelében 80 hektár addig, amíg az NFA ezt el nem vette tőlük, hogy egy nagyobb cégnek adja bérletbe. Végül nem ez az iskola, hanem egy másik oktatási intézmény, a Kishantostól 45 km-re lévő velencei szakközépiskola kapta meg ezt a földet. Ők pedig azzal kezdték a “biogazdálkodás oktatását”, hogy levegyszerezték és leműtrágyázták a földeket, ahol annyi éven át vegyszermentes gazdálkodást folytattunk. Az iskolával csak 2015 októberéig szerződtek. Ki tudja, hogy utána mi lesz a sorsa.
Végül, de nem utolsó sorban a Kishantoson és környékén zajló események előrevetítik az ország sorsát. Ahogy Kishantos elveszítette a földjeit, úgy fogják a magyarok elveszíteni az országukat. Erre sajnos jó példa Kishantos környéke, ahol Zászlós Tibor a mögötte álló német tulajdonossal megtiltotta, hogy a dűlőutakon legyünk. Ezt azért tehette meg, mert a privatizációkor a hantosi és mezőfalvi dűlőutakat és a kishantosi tavat is is eladták a most már német érdekeltségű Mezőfalvai Zrt-nek, így azokra a helyekre, ahová a helyiek korábban kijártak, például a horgásztó környékére is, most már tilos belépniük. Félő, hogy a földprivatizációval sok más falu is így jár majd, elveszítve a korábbi közösségileg használt területeit, útjait. Végül az egész országot fogjuk így apránként elveszíteni, míg egyszer csak megkérdezik tőlünk, hogy „Mit keresünk itt?” mint ahogy a Bolye Ferenc kollégámra támadó nyertes tette.
(Kishantosi közélemény a földjeik meghirdetéséről)