Kinyitják a hitelesek mentőcsomagját

A korábbi hírek szerint a tervezett intézkedések között szerepelhet a kilakoltatási és árverezési moratórium július 1-jétől történő feloldása, az árverezéseknél negyedéves limit bevezetése az ingatlanpiac védelme érdekében, a még törlesztőképes adósoknál a törlesztési árfolyam rögzítése, a svájci frank alapú hitelek esetében 180 forinton, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, amely diszkontáron megvásárolná a fizetésképtelen, szociálisan rászoruló adóstól az ingatlant, és bérbe adná neki, a bankadó (vagy a bankadó alapjának) csökkentése a kkv-, illetve lakáshitelek növekményével, a hitelezés élénkítése érdekében – tudatta az MTI.

Az adósok még eladósodottabbakká válhatnak

A törlesztési árfolyam rögzítése 180 forinton könnyebbséget hozhat a bajba jutott hiteleseknek, azonban érdemes vele óvatosan bánni. Az árfolyamfixálás állami garancia mellett a sajtóhírek szerint 3 évig tartana. A

Menedzsment Fórumszámításai szerint 14-15 ezer forinttal fizethet kevesebbet az adósok többsége a jelenlegihez képest, ám a fennmaradó összeget – ami forintszámlán gyűlik – is ki kell fizetni egyszer. A forintszámla pontos feltételei egyelőre nem ismertek. Az mfor.hu által megkérdezett szakértő szerint ennek a konstrukciónak akkor van igazán értelme, ha a következő három évben ingadozik a frank árfolyama, hiszen akkor a gyengülés és az erősödés nagyjából kiegyenlítené egymást. Akinek nem okoz gondot plusz 15 ezer forint a havi törlesztőrészletben, annak nem érdemes igénybe vennie az árfolyamrögzítést, mert csökkentheti a kockázatokat.

A kilakoltatási tilalom eltörlése

Az

Origoinformáció szerint a kilakoltatási tilalommal kapcsolatos vita miatt csúszott az eredetileg csütörtökre tervezett bejelentés. A Bankszövetség tagjai biztosításokat szeretnének a moratórium feloldására, mert a tilalom gátolja a jelzálogpiac működését és a finanszírozásban is problémákat jelent. A bankok szerint azért is szükség van a tilalom eltörlésére, mert az rossz hatással van az adósok fizetési magatartására. A bankok azzal érvelnek, hogy a jelzáloghitel már egy régóta jól működő banki terméken, a fedezeten alapul. Szerintük politikailag érthető lépés a kilakoltatási moratórium bevezetése és meghosszabbítása, ám ezzel akadályozza a kormány a jelzáloghitel-piac normális működését. A kilakoltatási moratórium a bankok forrásszerzésében is gondot okozhat, mert vannak pénzintézetek, amelyek jelzáloglevelek kibocsátásával finanszírozzák magukat, ám a moratórium alatt nem dobhatnak piacra ilyen papírokat.

Egymásra mutogat a Fidesz és az MSZP

Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka a lakáshitelesekről tartott szerdai politikai vitában a probléma gyökerének azt nevezte, hogy a szocialista kormányok megszüntették a támogatott forinthiteleket és helyette "gondoskodtak arról", hogy az emberek devizahiteleket vagy magas kamatú forinthiteleket vegyenek fel. Hozzátette, hogy a hiteleseknek nem nyújtottak védelmet a bankokkal szemben, eközben a hitelintézetek kihasználták az emberek többségére jellemző pénzügyi tájékozatlanságot is. Úgy értékelte, hogy a szocialista kormányok "felelőtlen és hazug" kijelentései miatt a magyar gazdaság már a válság bekövetkezte előtt romokban hevert. Véleménye szerint a devizahitelezés kockázataira az állam túl későn és nem eléggé nyomatékosan hívta fel a figyelmet – írja az MTI.

Tóbiás József, az MSZP első vezérszónoka azt mondta, hogy a kormány intézkedései miatt nemcsak a hitelesek veszíthetik el lakásaikat, hanem az önkormányzati lakásokban élők és a közüzemi tartozást felhalmozók is. Az elmúlt egy évre visszatekintve azt mondta, a kormány többször ígéretet tett arra, hogy megvédi az embereket, de valójában nem történt semmi. Azt mondta, hogy a kormánynak a komplex problémát a különböző csoportok esetében is kezelnie kell. Felhívta a figyelmet, hogy vannak olyanok, akik még fizetni tudják a törlesztőrészleteiket, így az ő esetükben az állam által felügyelt banki utat kell megnyitni. A második csoportba sorolta azokat, akik esetében szociális mentorok segítségével készíthetnének adósságtervet. Azok esetében, akiknek a lakását már nem lehet megmenteni, azt javasolta, hogy az állam biztosítson szociális vagy önkormányzati bérlakást.

Hármas felelősséget lát az LMP

Vágó Gábor, az LMP első vezérszónoka a hitelválság okai között említette az állam, a bankok és a hitelesek felelősségét is. Azt mondta, hogy a helyzet felismerése után az állam csak későn kezelte a problémát, a bankok az extraprofit érdekében visszaéltek az erőfölényükkel, az állampolgárok közül pedig sokan erőn felül vettek fel hitelt. A jelenlegi helyzetről szólva közölte, hogy körülbelül 1,6 millió, átlagosan 4 millió forintos hitelszerződés van életben Magyarországon. A képviselő - visszautalva a korábbi lépésekre - kijelentette, hogy a kormány tétlenkedett, félmegoldásokkal nyitott, majd ez után hozta meg a kilakoltatási moratóriumokat. Hozzátette, hogy a kabinet most is csak a Bankszövetséggel tárgyal, az adósokat és az ellenzéket figyelmen kívül hagyja. Hol van a beígért Nemzeti Eszközkezelő Alap és mi lesz a rászorultakkal? - firtatta. Leszögezte, hogy az LMP ingatlanalapot hozna létre, amelynek finanszírozásába bevonnák a bankokat is. Az ide kerülő ingatlanokat bérlakásként hasznosítanák. Scheiring Gábor a kiszivárgott kormányzati tervekről azt mondta, hogy egyelőre csak a felelőtlen ígérgetés folytatását látják.

(MTI, mfor.hu, Origo)