Kilenc hónap múlva lesz karácsony
Március 24-dike van. Ma 9 éve tartották az eddigi leghosszabb Oscar-díj átadó műsort. A 74. ilyen ünnepséget Whoopi Goldberg így kezdte: „Ez a műsor hosszú lesz.” És lőn, a show 4 óra és 17 percig tartott. Azt, hogy miről nevezetes még ez a nap, a Klubrádió összeállításából megtudhatják.
Utazás a holdba. Sok más műve mellett az immár 106 éve elhunyt francia író, Jules Verne jegyez. Akit egyébként valamiért szeretünk egyszerűen csak Verne Gyulának hívni. Megjegyzem ő maga, bár sosem járt hazánkban, kedvelte a magyarokat – a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban című regényei is erről árulkodnak. Honfitársainkat, mint a szabadságért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében Verne is küzdött a gyarmatosítás és a rabszolgaság ellen.
Nevezhetjük emellett a sci-fi ősatyjának, hiszen műveiben olyan eszközöket jelenít meg, amelyeket később valóban megalkotott az emberiség. Kortársai közül Zola, Balzac, Gorkij és a két Dumas is nagyra becsülte, míg Jókai Mór nem is tagadta, hogy nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-regényekre.
A magyarnak tűnő francia után pedig egy amerikainak tűnő magyarról
1874-ben Budapesten a Rákosárok út 1. szám alatt született egy rabbi fiaként Weisz Erik. A baba szinte csak pár napos volt, amikor a család kivándorolt – talán ezért is szabadult meg később ezektől az adatoktól, és állította, hogy Wisconsinban látta meg napvilágot.
Tegyük hozzá, éppen a szabadulásokról lett világhírű a nevétől is utóbb megváló Harry Houdini. A cipőpucoló, újságkihordó, nyakkendőgyári munkás ifjút hamar lebilincselte a bűvészek világa, és utánozhatatlanul tehetségesnek bizonyult benne.Leghíresebb kunsztjai: szabadulása egy víz alatti ládából New Yorkban, és amikor Berlinben fejjel lefelé belógatták egy vízzel teli tartályba, amelyet ráadásul lezártak. Ne legyenek illúzióik, Houdini mindenhonnan kijött, még Moszkvában egy szibériai fogolyszállító vagonból is, ahová dermesztő hidegben, meztelenre vetkőztetve zárták be. Nem is örültek túlságosan a cári hatóságok…
Megkockáztatom: gyermekkorukban velem együtt sokan hitték, hogy a Frédi-Béni rajzfilmsorozat két hölgynek Hannának és Barbarának köszönhető. Bennem legalábbis csak később tudatosult, hogy William Hanna és az 1911-ben március 24-én született Joseph Barbera voltaképpen férfiak, de ez mit sem von le az érdemeikből. Közös stúdiójukból egyébként először Tom és Jerry került ki, akiknek Oscar-díjat hoztak Hanna és Barbera számára. A két kőkorszaki szaki mellett pedig Foxi Maxi, Maci Laci vagy a Flúgos futam kapcsán is nosztalgiázhatnékja támad az embernek, az ifjabbaknak meg talán a Scooby-Doo és a Hupikék Törpikék mondanak sokat.
Exxon Valdez tankhajó
Sajnos aktualitása is van, hogy épp 22 éve következett be minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, bár ez nem Japánban, hanem Alaszka partjai történt. Az Exxon Valdez tankhajó zátonyra futásával 40 millió liter nyersolaj folyt szét. S ha már a számoknál tartunk, az áldozatok: két tucat kardszárnyú delfin, 300 fóka, több ezer tengeri vidra és negyedmillió madár pusztult el a szennyeződéstől, amely finoman szólva sem szívódott fel.
Kutatók ugyanis tavaly mintát vettek a talajból, és csupán két centire kellett leásniuk, hogy láthatóvá váljon az olaj. Az Exxon Valdez kapitánya, Joseph Hazelwood szervezetében viszont biztosan felszívódott már az a vodkamennyiség, amit a szerencsétlenség után kimutattak. Úgy látszik Alaszkában nincs zéró tolerancia, merthogy a kapitány megúszta komolyabb büntetés nélkül.
Fejezzük be azonban egy örömhírrel – illetve Az örömhírrel. A kereszténységben március 24-dikéhez kötődik ugyanis, hogy Gábriel arkangyal közölte Szűz Máriával a hírt, miszerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. És nem kell fejszámolónak lenni, hogy utánagondoljunk, valóban éppen kilenc hónap múlva lesz karácsony.
