Kikerülhetnek a CBD-termékek a jogi szürke zónából

Hamarosan Magyarországon is kikerülhet a jogi szürke zónából a CBD-termékek forgalmazása, használata. A 168.hu információi szerint ugyanis elindult az a regisztrációs folyamat, amelynek következtében új élelmiszerként könyvelhetik el a kannabidiolalapú készítményeket, ezeket pedig teljesen legálisan lehetne árulni és fogyasztani is.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ugyanis hiába döntött úgy még tavaly novemberben, hogy a tagállamok között szabaddá válik az úgynevezett CBD és az abból készült egészségvédő termékek kereskedelme, ezen áruk használata jogi szempontból egyelőre a szürke zónába esik. 

A kannabidiol (CBD) ugyanis a kannabisz növény egyik hatóanyaga, emiatt sok hatóság továbbra is kábítószerként viszonyul hozzá, pedig a bódultságot valójában nem ez, hanem egy másik összetevő, a pszichoaktív tetrahidrokannabinol (THC) okozza. 

Az EUB ítélete mindenesetre kimondja, hogy a CBD nem tekinthető kábítószernek, továbbá a tagállamok nem tilthatják meg egymásnak az ebből készült termékek forgalmazását. Ennek következtében a CBD-t tartalmazó áruk Európa számos részén elérhetők szinte bárki számára, noha a készítmények esetében nincs konkrét döntés arról, hogy illegálisnak vagy legálisnak számít-e a használatuk és az árusításuk. 

Néhány évvel ezelőtt a kannabisz magyarországi, gyógyászati célú használatának elfogadtatására és az ezzel kapcsolatos edukációra jött létre a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnevezésű civil szervezet, amelynek elnöke, Szelestei Miklós lapunknak elmondta: a CBD-készítmények Magyarországon két éve a megtűrt, étrendkiegészítői kategóriába vannak belistázva, azonban ez a besorolás jelenleg vizsgálat alatt áll.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) szabályai ugyanis egyértelműen kimondják, hogy étrendkiegészítők nem tartalmazhatnak kannabisz-származékot egy bizonyos megadott érték fölött. A CBD alapú termékeket ezért az OGYÉI és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság új élelmiszerként kívánja bejegyeztetni. Előbbi az ehhez köthető regisztrációs folyamatot is elindította néhány hete, így a jövőben csak az árulhatja majd a terméket, aki átesett ezen a folyamaton. Arról viszont egyelőre nem tudni, hogy aki nem indítja el ezt a procedúrát, milyen büntetésre számíthat – fogalmazott az elnök.

Szelestei Miklós azt mondta, idehaza jelenleg egyetlen törvény van, ami erre vonatkozik: minden, ami a kannabisz virágzatából származik, az kábítószernek minősül, ez azonban szerinte nem veszi figyelembe a kannabisz típusát, valamint a hatóanyag fajtáját sem.

A koronavírus-járvány berobbanása előtt a szervezet tárgyalásokat folytatott az egészségügyi helyettes államtitkárral, valamint a kábítószer egyeztető fórum munkatársaival is. Szelestei Miklós szerint már az egyeztető felek titulusából is látszik, itthon még mindig csak kábítószer-ügyként kezelik az orvosi kannabisz kérdéskörét.

A tárgyalás részleteivel kapcsolatban felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is, akik válaszukban úgy fogalmaztak, hogy az elmúlt években több Európai Uniós tagállam is a kannabisz orvosi felhasználásának bevezetéséről döntött annak ellenére, hogy az eddigi kutatások eredményei nem, vagy csak korlátozottan támasztják alá a kannabisz gyógyászati felhasználásának hatékonyságát. "Tekintettel arra, hogy ettől eltérő és tudományosan is igazolt kutatási eredményről továbbra sem rendelkezünk információval, jelen körülmények között nem látjuk indokoltnak az ilyen irányú tárgyalások folytatását" - olvasható az EMMI levelében.

A CBD-termékeknek számos, bizonyítottan pozitív egészségügyi hatása van, ám mivel még egy viszonylag új felfedezés, egyértelmű kijelentéseket nem lehet tenni. Az elmúlt évek alatt elvégzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a CBD és az orvosi kannabisz jó megoldás lehet lehet a rákos betegek fájdalmainak enyhítésére, az epilepsziával küzdők kezelésére, a szorongásra valamint az idegrendszeri betegségekre is. Egyes izraeli és amerikai kutatások arra is rámutattak, hogy a CBD autizmussal kapcsolatos tüneteket is képesek lehetnek kezelni, de még a különböző bőrbetegségek esetében is enyhülést nyújthat egyes készítmények használata. A THC és a CBD mellett azonban számos, körülbelül 140 kannabisz molekulát különböztetnek meg, ezek egy részét úgy szintén vizsgálják a szakemberek, hogy megtudják, milyen élettani hatással bírnak.

Szelestei Miklós szerint az Emmi hatáskörébe tartozó kábítószerügyi és gyógyászati kérdések tudatosan lettek összemosva. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan az uniós szavazás után a magyarországi illetékesek elítélő nyilatkozatokat tettek a gyógyászati kannabisz kérdésében, idehaza is hozzá lehet jutni hasonló szerekhez. Az egyik ilyen készítmény a rendkívül erős epilepsziás rohamokat képes csillapítani - ezt az orvos felírhatja, és a rendkívül magas ár miatt TB-támogatás is jár hozzá. 

A MOKE elnöke szerint az EU-s döntést követően felmerülhet, hogy az egyes tagországok másképpen fogják értelmezni a szabályokat. Megtörténhet például az, hogy a hazánknál drogkérdésben sokkal engedékenyebb Csehországban vagy Ausztriában legális, idehaza pedig illegális lesz egy-egy termék. Szerinte az az igazi kérdés, hogy segíteni akarnak-e a itthon a betegeken, vagy azt akarják, hogy más országba menjenek át a készítményekért, esetleg illegálisan használják azt a szert, ami javíthatna az állapotukon.

Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága két évnyi egyeztetés után fogadta el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását a kannabisz újrabesorolásáról. Az uniós tagállamok közös határozatban fogadták el ezt, azonban a 27 tagállam közül egyedüliként Magyarország nem volt hajlandó erre, aminek következtében kétszer is a WHO ajánlása ellen voksoltak a delegáltak Bécsben. Ezt követően februárban az Európai Bizottság úgy határozott, kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, mert nem szavazott együtt a tagállamokkal.

A ENSZ-határozat elfogadása megkönnyíti a CBD-alapú termékek kereskedelmét, ez pedig minden valószínűség szerint hatalmas növekedést eredményez a piacon. A 2018-ban még csak nagyjából 5 milliárd dollár értékű piaci szegmens akár 400 százalékot is növekdhet a következő években, az előrejelzések szerint.

Tévúton járt a fővárosi CBD-bolt

A MOKE elnöke szerint nem jártak el helyesen azok a vállalkozók, akik tavaly árulni kezdték egy budapesti üzletben, a The French Bulldog nevű coffeshopban a különböző CBD-alapú virágzatokat. Ezek szerinte máshol is csak megtűrt termékek, vagy szabályozatlan a terület. 

A budapesti üzlet egyébként mindössze egy napig működött, egy rendőrségi razzia után ugyanis bezárták. A 168.hu megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányságot azt írta: az üzlettel összefüggésben a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. Kerületi Rendőrkapitányság kábítószer-kereskedelem vétség megalapozott gyanúja miatt két emberrel szemben folytat büntetőeljárást. A kirendelt igazságügyi vegyészszakértő szakvéleménye alapján a kereskedelmi egységben árusított anyag kábítószernek minősül.

Cikkünk megjelenése után az OGYÉI reagált megkeresésünkre, válaszukat változtatás nélkül közöljük:

A CBD-tartalmú élelmiszerek/étrend-kiegészítők mindaddig nem forgalmazhatók jogszerűen, amíg az EU Bizottság előtt indított engedélyezési folyamatok nem zárulnak le, és a kannabinoidokat a Bizottság új élelmiszerként nem engedélyezi. A CBD tartalmú élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők forgalmazásának korlátozása nem nemzeti (és még inkább nem OGYÉI) szintű, hanem uniós szintű korlátozás, tekintettel arra, hogy az ilyen termékek új élelmiszernek tekintendők a Közösség területén. Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) írja elő az étrend-kiegészítők fogalmát, valamint forgalmazásának és jelölésének speciális szabályait. 

A rendelet értelmében az étrend-kiegészítők élelmiszerek. A Rendelet 2. § a) bekezdése értelmében az étrend-kiegészítők az élelmiszerek közé tartoznak, így étrend-kiegészítők esetében is figyelembe kell venni az EU Új élelmiszer munkabizottság álláspontját, amely alapján a kannabinoidokat (pl. CBD, THC) tartalmazó Cannabis sativa kivonatok és egyéb származékok új élelmiszernek minősülnek. A kannabinoidok élelmiszerként, vagy élelmiszerek összetevőjeként való felhasználáshoz az új élelmiszerekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2015/2283/EU rendelete alapján Közösségi szinten engedélyeztetni szükséges. 

A CBD-vel kapcsolatban már vannak az EU Bizottsághoz beadott kérelmek, amelyek azok új élelmiszerként történő engedélyezésére irányulnak, de ezek az engedélyezési folyamatok még nem zárultak le. Erre tekintettel a CBD, mint új élelmiszer engedélyezési folyamatának – beleértve a kapcsolódó jogi aktus elfogadását és a jogszabály életbe lépését – befejezéséig a CBD tartalmú termékek élelmiszerként/élelmiszer összetevőként nem forgalmazhatók.

(Kiemelt képünk illusztráció I Forrás: Shutterstock)