Kik az elmúlt 20 év vesztesei? A többség annak vallja magát

Míg három éve valamivel több, mint minden ötödik ember vallotta magát és családját a rendszerváltás nyertesének (22 százalék), addig mára jóval kevesebb (14 százalék) állítja ugyanezt. Miközben a magukat és családjukat vesztesnek vallók aránya nőtt. 2006-ban még minden harmadik személy (33 százalék), manapság már minden második megkérdezett (51 százalék) azt állította, hogy ő és családja az elmúlt 20 év vesztesének tekinthető.

A felmérés azt is vizsgáltra, hogy a különböző társadalmi csoportok életét miként befolyásolta a rendszerváltás.

Relatív nyertesek

Világosan látszik, hogy az 1989. környékén felnőtt korba lépett akkori 18-25 évesek, a mai 38-45 évesek tudták a leginkább kamatoztatni a rendszerváltás változásait a saját életükben is. A válaszok alapján nyertek a diplomások és a Közép Magyarországon, a Dél -és Nyugat-Dunántúlon élők is.

54 százalékos válaszadási aránnyal a nők vesztesnek érzik magukat, míg a férfiak 46 százalékban tartják ugyanezt magukról. A nők 12 százaléka érzi úgy, hogy nyert, míg a férfiak 16 százaléka véli magáról ugyanezt. A fennmaradók vagy nem tudják, eldönteni, vagy változatlannak ítélik meg a helyzetüket.

Nem kerültek jobb élet helyzetbe a saját megítélésük szerint az akkori 45 év felettiek, és a nyugdíjasok sem.

Nyertes vagy vesztes társadalom?

Korábban többen gondolták azt , hogy az ország nyert a rendszerváltással. Mára megváltozott az értékelés. Arra a kérdésre, hogy

- Vajon az ország nyert vagy veszített a rendszerváltás során? Három éve még majd minden második megkérdezett (43 százalék) azt mondta, hogy Magyarország nyert. Minden negyedik válaszadó (25 százalék) úgy vélekedett, hogy veszített az ország.

2009-ben szintén megfordult a többségi álláspont. Majd minden ötödik polgár 19 százalék tartja úgy, hogy nyert az ország közössége, míg több mint a lakosság fele, 56 százalék épp ellenkezőleg látja.

- A jelenlegi közhangulat nagyon negatív, de mi magunk is meglepődtünk, hogy a három évvel ezelőtti adatok miként változtak. – összegezte Hack-Handa József, a kutatás vezetője, majd hozzátette.

- Az elmúlt két évtized tapasztalatai, talán a rendszerváltáshoz fűződő illuzórikus elvárások beteljesületlensége miatt csalódás mellett még Két dolog lehet még hatással a jelenlegi válaszokra: a gazdasági világválság és a hazai politikusok állásfoglalásai. A lakossági csalódottságra rímelve Mind a bal, mind a jobb oldalon ugyanazt hangoztatják, hogy a rendszerváltás félresiklott, de legalábbis befejezetlen, félbe maradt.

A rendszerváltás csak színjáték volt

Így nem csoda, hogy az emberek megítélése is változott. A felmérésben egyetlen úgynevezett „nyitott” kérdés volt. Ez úgy hangzott hogy:

- Ön szerint elsősorban mit jelent, mit jelentett a rendszerváltás? A válaszadók gondolatait négy csoportba foglalták. A politikai, a gazdasági, a társadalmi - hétköznapi életet meghatározó, és egyéb jellegű válaszokat különítették el.

A négy csoport legmarkánsabb válaszai a következők voltak: A rendszerváltás demokráciát, többpártrendszert, szabad választásokat, a kommunista diktatúra végét jelenti politikai értelemben.

Gazdaságilag a kapitalizmus, a piacgazdaság köszöntött ránk. Ezzel együtt a „spontán privatizáció. Az állami vagyon átjátszása, rablás, lopás, az ország kifosztása, eredeti tőkefelhalmozás.

A hétköznapi életben szabadabb az életünk, utazhatunk. Ám a nép, a középosztály, a kisemberek elszegényedtek, megjelent a munkanélküliség, a társadalom szétszakadása.

Végül az egyéb jellegű válaszok között a leggyakrabban azt említették a megkérdezettek, hogy: Nem történt meg a rendszerváltás, csak színjáték volt, csak átnevezték, csak „módszerváltás”