Kidurrant az ATM, mint egy lufi
A közelmúltban fogott el a rendőrség két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy tavaly novemberben Békésszentandráson felrobbantottak egy pénzkiadó automatát és a megszerzett pénzzel elmenekültek. Az eset kapcsán annak jártunk utána, milyen módszerekkel élnek az ATM-ek erőszakos kifosztására specializálódott bűnözők.
A békésszentandrási bűnözők módszere jól ismert a szakértők előtt. Az ATM résein át gázzal töltik fel az automatát, majd berobbantják. A detonáció szétdobja a szekrényt és hozzáférhetővé válik a bankókat rejtő kazetta - magyarázza Fialka György, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületének elnöke, a Budapest Bank biztonsági vezetője.
Magyarországon háromszor próbálkoztak ezzel a trükkel - feltehetően ugyanaz a bűnözői csoport. Az első ilyen kísérlet során csak kevés gáz jutott az ATM-be, míg a másodiknál a pénz is a levegőbe röpült. A harmadik alkalommal, Békésszentandráson, sikerült elvinni a kazettát.
Azóta a berendezéseket gázérzékelővel szerelik fel. A szenzor kétféle védekezést tesz lehetővé: ventilátorral összekapcsolva kiszellőztetheti a gépet, illetve festékpatront robbanthat a kazettába, megszínezve ezzel a pénzt.
A bankók így használhatatlanná válnak, habár a szakember szerint a festékes euró és dollár Afrika egyes országaiban elfogadott fizetőeszköz.
Magyar innováció
Az első, ATM-ek erőszakos kifosztására specializálódott csoport Spanyolországban működött a 90-es évek végén. Az albán és magyar bűnözőkből álló társaság egyszerű módszert alkalmazott: markológéppel tépték ki a helyükről a gépeket. Mintegy 200 lopás írható a számlájukra.
Magyarországon 2001. novemberében lopták el az első berendezést. Azóta mintegy 30 ilyen eset fordult elő, ebből körülbelül 20 a 2007-2008-as nagy ATM-lopási hullám idején. Akkor a leggyakrabban alkalmazott technika az ATM-ek autóra kötött drótkötéllel való kirántása volt. Válaszul a bankok a gépeket megerősítették, robbanófestékes, illetve helyzetjelző rendszerrel szerelték fel. Összességében a kísérletek kevesebb, mint 40%-a volt sikeres.
Fialka György szerint - aki a Bankszövetség Bankbiztonsági Fizikai Munkabizottságának elnöke is -, az effajta bűncselekmények száma azért nőtt meg, mert a pénzintézetek az évek során kényelmesebbé tették az ügyfelek számára az ATM-használatot és nem csak a bank épületében, hanem kevésbé őrzött helyszíneken is elhelyeztek automatákat. Ezek között vannak úgynevezett szigetgépek is, melyek önmagukban állnak, ezért könnyű célpontnak tűnhettek.
Az is az ATM-ek felé terelhette a bűnözőket a szakember szerint, hogy míg bankrablásért akár 10-15 évet is kaphat az elkövető, addig az ATM-ek kifosztása nagy értékű lopás bűncselekményének minősül, amiért mindössze 4-5 év büntetés jár. Ráadásul amióta a bankok bevezették az időzárakat, kisebb összegre tehetnek szert bankrablásból, mint amennyit az ATM-ből lophatnak.
Bankrablók éve
2009-ben már nem folytatódtak az automatákat elleni támadások, inkább a bankrablások száma növekedett. Fialka György ennek okát egyrészt abban látja, hogy az országban működő mintegy 4000 ATM többségét hatékony biztonsági rendszerekkel látták el.
Másrészt az idei év tapasztalatai a bankbiztonsági főnök szerint azt mutatják, hogy a megélhetési bűnözés át próbál lépni a bankrablás területére is, egyelőre kevés sikerrel: a bankrablási kísérletek többségét vagy megakadályozzák, vagy kis értékkel távozik a bűnöző. Nyilvánvaló ugyanakkor az összefüggés a gazdasági válság és a bűnözés között: ha nem áll meg a recesszió, a bűncselekmények, bankrablások száma nem fog csökkenni.
