Kiderült: nem osztogatnak, hanem fosztogatnak jövőre

Nagy várakozás előzte meg Varga Mihály keddi, váratlanul összehívott sajtótájékoztatóját a jövő évi tervekről. Nem volt egészen világos, miről akar beszélni ilyen hirtelen, mert a költségvetést megalapozó törvényjavaslatokat csak a hónap végén terjesztik a parlament elé, és eddig nagyon ódzkodtak nyilatkozni róluk. A gyors váltásról sokan azt feltételezték, hogy a figyelmet akarják elterelni a kormányközeli személyekkel kapcsolatos korrupciós gyanúkról, illetve a drasztikus amerikai lépésről.

Ebben lehet valami, mert a miniszter előadása a jövő évi adóváltozásokról rögtönzöttnek és felettébb hézagosnak tűnt. Ennek az oka jórészt az volt, hogy Varga sokat beszélt – minden konkrétum nélkül – az adócsalók elleni harcról és a növekvő szigorról, valamint két, kedvezőnek nevezhető adóváltozásról. Az egyik az új házasoknak járó havi 5000 forintos adókedvezmény, ami igencsak szerény juttatás, feltéve, ha egyáltalán van jövedelmük – a 30 év alatti korosztályban majdnem 25 százalékos a munkanélküliség. A másik, szerintük külön sajtótájékoztatót érdemlő változás, hogy a sertés után az élő marha, birka és kecske után is csak 5 százalékos forgalmi adót kell majd fizetni.

Kevésbé volt bő lére eresztve és Varga szavaiból nehezen lehetett kibontani, hogy az Orbán-kormány az eddigi ígéretein túllépve mégse csökkenti a jövő évtől a társasági adót, sőt az szja kulcsához is legfeljebb négy év múlva nyúl. Nem emelik meg a kétgyermekesek kedvezményét sem a duplájára, hanem csak 2016-tól lépik ezt meg, akkor is csak több évre elnyújtva. Azaz bármennyire is jobban teljesítünk és száguld a gazdaság a kormánypropaganda szerint, jövőre nemigen fognak osztogatni, fosztogatni viszont annál inkább.

Ez utóbbira kevés figyelmet szentelt a miniszter, éppen csak megemlítette az internetszolgáltatókra, valamint a befektetési alapkezelőkre kivetendő új adót. Az már csak a törvénytervezet írásos anyagának elemzéséből derülhetett ki, hogy az internetadó adatforgalmi gigabájtonként 150 forint lesz, ami e sorok írója esetében havi kb. 4000 forintot jelent, és nagyjából ugyanennyit a netet rendszeresen használóknál. Nevetséges az a feltételezés, hogy ezt a szolgáltató nem hárítja majd át, mivel a csomagok díja jelenleg alig magasabb ennél... Történik mindez akkor, amikor Orbánék meghirdetett célja az internethasználat terjedésének elősegítése!

A befektetésekre kirótt terhek növelése ugyancsak meghökkentő, hiszen már a hozamokat terhelő hatszázalékos eho bevezetése is túlzás volt. Most, amikor az alacsony banki kamatok miatt a lakosság megtakarítani képes része inkább befektetési alapokba viszi a pénzét, hogy legalább valamilyen reálhozamot érjen el, az elvileg az alapkezelőket érintő 25 százalékos különadó újabb pofont jelent, mert bizonyosan tovább hárítják azt, emelve a költségeket. Lehet, hogy ezzel a várt tízmilliárdos bevétel mellett az állampapírok felé is akarják terelni a megtakarításokat.

Ezzel még nincs vége az adóemeléseknek. Nem sok szót vesztegetett Varga arra, hogy a chipsadót jövőre az alkoholtermékekre is kivetik, sőt a szabad pálinkafőzésért vívott harcot is feladják, 2015-től ezután a hungarikum után is adózni kell. Ezeknél sokkal jelentősebb tételről egy szót sem ejtett a miniszter: a cafetéria adóját 51 százalékra emelik, adva egy jókora taslit azoknak a cégeknek, amelyek így próbálják nettó többlet jövedelemhez juttatni a dolgozóikat. Az adótörvény legfurább újdonságáról sem beszélt Varga: az önkormányzatok jogot kapnak arra, hogy bármilyen adót kivethessenek, azaz ne lepődjünk meg, ha esetleg füst-, kapu-, kerítés-, netán bajuszadót kell majd fizetnünk a jövőben, mert minderre már volt példa a múltban. Abban bízhatunk legfeljebb, hogy az önkormányzatok nem akarják maguk alatt vágni a fát, hacsak nem valamilyen felsőbb érdeket kiszolgálva teszik azt...

A Fidesz által sokszor emlegetett adókedvezmények helyett tehát új adók és emelések sora jön, ami nem csupán az ígéretekkel áll szöges ellentétben, de a hurráoptimista sikerpropagandával is: ha valóban olyan jól teljesítünk és úgy repesztünk, hogy mindenki minket irigyel Európában, vajon miért van szükség újabb sarcok kivetésére? Ha tényleg annyira gyorsan növekszik a GDP, az miért nem elegendő a költségvetési hiány tartására, miért kell a lakosság és a cégek terheit tovább növelni? A magyarázatot hiába vártuk Vargától, ő még a tehernövekedés egy részét is elhallgatta. Nem véletlenül nevezik a jövő évi büdzsét Orbánék folyamatosan a bankok elszámoltatása költségvetésének: a szépen csengő frázis az újabb megszorításokról igyekszik elterelni a figyelmet.