Ki védi meg a rettegőket?

- Kiderült: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tavaly nyáron alakult, s már akkor is „járőröztek” Hajdúhadházán és környékén. Megmozdulásaik ellen viszont csak most tiltakoztak először politikusok, jogvédők.

– Mi korábban nem is tudtunk a létezésükről: nem kaptunk bejelentést eddig. Ugyanakkor mindig is óvatosan szólaltunk meg a szélsőségekkel kapcsolatban, mert sokszor visszaütött az ellenük folytatott médiahadjárat. A Magyar Gárdának például nem kell jobb „reklám” annál, mint ha állandóan tele van vele a sajtó. Mi csak a legszükségesebb esetekben lépünk föl a nyilvánosság előtt. Ráadásul ombudsmanként még ilyen helyzetekben sem nyilváníthatok politikai véleményt.

- Nemrég, az antirasszizmus világnapján mégis kijelentette: Gyöngyöspatán politikai hecckampány folyt a cigányság ellen.

– Amikor a községben megjelent ez az „osztag”, a helyszínre utaztak jogvédő kollégáink. Ők is megerősítették: e szélsőségesek valóban zaklatják a romákat, gyerekeiket a gárdával fenyegetik. Példátlan, ami ott történt. Merőben új helyzetet teremtett. Itthon eddig nem fordult elő, hogy félkatonai szervezet hetekre „megszálljon” egy falut, rettegésben tartson romákat, és a hatóság tétlenül nézze az egészet. Most minden panaszt kivizsgálunk.

- Orbán Viktor azonban elégedetten közölte: amikor a szélsőséges szervezet megjelent a faluban, a rendőrség megfelelő elrettentő erőt mutatott. Ami azt jelentette: két körzeti megbízottat vezényeltek oda – a korábbi egy helyett.

– Vizsgálataink arra is kiterjednek: vajon eleget tettek-e a hatóságok törvényes kötelezettségeiknek? Kellőképpen biztosították-e az ott élők védelmét? Nem sérült-e az egyenlő bánásmód elve? Kérdés az is: az ilyen „polgárőröknek” mire van egyáltalán felhatalmazásuk? Félő: ha az efféle akciók következmények nélkül maradnak, újra megismétlődhetnek. Az egyesület már bejelentette: áprilisban Hajdúhadházára vonul be. Ez pedig felfűtheti az ottani romák indulatait is. Akár erőszakos összecsapások is lehetnek, ami leginkább a cigányságot folytonosan provokáló szélsőségeknek jönne kapóra. Szeretnénk mindenkinek a figyelmét felhívni: nagy a veszély! Hajdúhadházán próbáljuk majd nyugtatni a kedélyeket, s meggyőzni a romákat: ne engedjenek a provokációknak, mert annak tragikus következményei lehetnek.

- Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős fideszes államtitkár, Farkas Flórián romaügyi miniszteri biztos és Orbán Viktor megbeszélést tartottak arról, milyen rövid és hosszú távú akciótervvel lehetne kezelni a feszültségeket. Önt meghívták az egyeztetésre?

– Nem. De én nem vagyok kormánytag, sem politikus.

- Viszont ön a kisebbségi ügyek országgyűlési biztosa.

– Tavaly ősszel még jó volt a kapcsolatunk a kormánnyal. Balog Zoltánnal konzultáltunk a „romastratégia” ügyében. Mivel már addig is rengeteg felmérést végeztünk, kész koncepciókat, tervezeteket adtunk át a kabinetnek. Elégedettek voltak a munkánkkal. Aztán többé nem kerestek minket. Az okát nem tudom. Párhuzamosan már folytak az alkotmányt előkészítő bizottság tanácskozásai is. Némelyiken magam is részt vettem, javaslatokat terjesztettem be, például a kisebbségek parlamenti képviseletéről. A bizottság helyeselte a kisebbségi önkormányzatok szerepkörének pontosabb megfogalmazását is. Vezető kormánypolitikusok személyesen nyugtattak meg: Magyarországnak elemi érdeke, hogy tiszteletben tartsa a kisebbségek, a nemzetiségek jogait, és őrültség lenne bármiféle korlátozás. Megígérték: nem változtatják meg az ombudsmani rendszert. Majd Szájer József, az alkotmányt szövegező bizottság elnöke a tervezet nyilvánosságra hozatala előtt két nappal felhívott: úgy döntöttek, mégis átalakítják az ombudsmani intézményt.

- Indokolta, hogy miért?

– Nem. Számunkra ez derült égből jött villámcsapás volt. Most még legalább van egy önálló hatáskörrel rendelkező kisebbségi ombudsman, aki jogsérelmek esetén vizsgálatot indíthat, felszólalhat a parlamentben, számon kérheti a rendőrség munkáját. Az alkotmánytervezet szerint a jövőben azonban csak egyetlen általános állampolgári biztos működne, aki – ha akar – kinevezhet maga mellé két helyettest. Csakhogy ők elveszítik az autonómiájukat: lényegében hivatali teendőket látnak el a főnöküknek alárendelve. Mi eddig évente körülbelül 1200 kisebbségi ügyben jártunk el. Ki fog ennyi munkát átvenni tőlünk? Ha a jelenlegi formájában fogadják el az alkotmányt, annak hosszabb távon beláthatatlan következményei lehetnek. Már az is szörnyű, ami Gyöngyöspatán történt, de még ennél is rosszabb dolgok jöhetnek.

- Ön azt is felrótta: miközben az alkotmánytervezet védelmezi – például – a siketnémák nyelvét, a kisebbségek nyelvét, kultúráját csupán „tiszteli”. Vagyis: nem védi.

– Nem mindegy, hogy az állam bizonyos értékek védelmére garanciát vállal-e, vagy sem. A „tiszteletből” nem következik, hogy a kormány orvosolja is, ha valakit korlátoznak a jogaiban. Szájer József ígérte ugyan, hogy az Európai Unió kisebbségi nyelvekre vonatkozó chartáját itthon is alkalmazzák, csakhogy ígéretekre nem lehet jogállamot építeni. A ’89-es alkotmányban kiemelték a nemzetiségek szerepét, a magyar társadalom multikulturális szellemiségét. Erről most már szó nincs. Ahogyan kihagyták az alaptörvény szövegéből a kisebbségek parlamenti képviseletének deklarálását is.

- Egy uniós országban nem lehet a kisebbségeket alapvető jogaiktól megfosztani. Nem gondolja, hogy eltúlzottak az aggodalmai?

– Én csak óva intenék attól, hogy sérüljön a kisebbségek alkotmányos jogbiztonsága. Mert akkor sokkal könnyebb visszaélni a helyzetükkel. Kiszolgáltatottabbá, védtelenebbé válnak. De nemcsak a romák érdekeit képviselem, hanem több mint tíz hazai nemzetiségét is. Anyaországaik diplomatái egymásnak adták a kilincset az irodámban. Legutóbb a szlovák és a lengyel nagykövet kérdezte tőlem döbbenten: mi folyik Magyarországon a kisebbségi jogok terén? A szlovák nagykövet felemlegette, hogy néhány éve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többpontos jegyzéket nyújtott át nekik a felvidéki magyarság érdekében. Azt is kérte, hogy az ott élő magyarok védelmében nevezzenek ki kisebbségi ombudsmant Szlovákiában. Milyen erkölcsi alapon követelünk jogegyenlőséget a határon túli magyaroknak, ha itt a nemzetiségek érdekeit is védő ombudsmani rendszerünket most romboljuk le?

- Arra utal, hogy az új alkotmányunk esetleg súlyos külpolitikai konfliktusokat válthat ki?

– Ilyen kockázatokra is felhívták a figyelmet a hazai nemzetiségek közös tiltakozó petíciójukban, amelyet átadtunk Navracsics Tibornak, és eljuttattuk Orbán Viktorhoz is. Kértük: garantálják az alkotmányban a független kisebbségi ombudsman intézményét és a nemzetiségi alapjogok szabad gyakorlását. Most újfent ígéretet kaptunk, hogy az utóbbi kérdést rendezik majd.

- Ígéretekkel már eddig is tele a padlás...

– De talán a magyar kormány számára is fontos jelzés: az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosa is foglalkozni kezdett az itteni nemzetiségek helyzetével. A magyar politikai vezetésnek meg kell értenie: az ország hitelessége forog kockán.