Elkészült az idei jogállamisági jelentés, Magyarországot ismét vizsgálják
A tavalyi jogállamisági jelentés egyetlen pontját sem teljesítette Magyarország.
Az Ursula von der Leyen vezette szerv idén Magyarországgal szemben fogalmazta meg a legtöbb ajánlást, összesen nyolcat, így továbbra is átfogó reformokat várna el a magyar kormánytól az Európai Bizottság, miután a tavalyi jogállamisági jelentés megfogalmazott javaslatok közül egyet sem teljesített maradéktalanul Magyarország.
Július 24-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az idei jogállamisági jelentését, ami az unió egésze mellett a tagállamok helyzetét külön fejezetekben vizsgálta. Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság többek között azt állapította meg, hogy intézkedések sorát kellene meghoznia ahhoz, hogy megfeleljen a jogállamiság uniós normáinak.
Az Ursula von der Leyen vezette testület ezúttal is négy területen, illetve a tavalyi jelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtása alapján vizsgálta a tagállamokat, azaz
- az igazságszolgáltatási rendszer működése,
- a korrupció elleni harc,
- a média pluralizmusa,
- valamint a fékek és ellensúlyok rendszere terén.
Az Európai Bizottság Magyarországon mindegyik területen talált kifogásokat, ami miatt Brüsszel összesen nyolc ajánlást fogalmazott meg a magyar kormánynak. Ez egyébként a tagállamok közül a legtöbb, utánunk Málta, Románia és Szlovákia következett héttel, hat javaslatot pedig több országgal – többek között Ciprus, Lengyelország, Olaszország vagy Spanyolország – szemben fogalmazott meg az unió végrehajtó hatalma.
Magyarország egyetlen ajánlást sem teljesített
- nem javította többek között az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon
- a vagyonnyilatkozati rendszer felügyelete továbbra sem hatékony
- nem tett erőfeszítéseket a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és ítéletek elősegítésére
- a médiahatóság funkcionális függetlenségének erősítésére sem tett erőfeszítéseket
- a közszolgálati média független irányításának és szerkesztőségének függetlenségének erősítésében sem
Emiatt az Európai Bizottság összesen nyolc javaslatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben:
- Javítsák az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereinek átláthatóságát.
- Tegyenek szerkezeti intézkedéseket a bírák, ügyészek és igazságszolgáltatási, valamint ügyészségi dolgozók javadalmazásának növelése érdekében.
- Fogadjanak el átfogó reformokat a lobbizás és a forgóajtó-jelenség terén (ez az a jelenség, amikor többnyire magas beosztású alkalmazottak az állam és az ahhoz kapcsolódó magánszektor között váltanak munkahelyet – szerk.), és tovább javítsanak a vagyonnyilatkozati rendszer felügyeletén.
- Hozzanak létre egy erős nyomozási, vádemelési és végleges ítélkezési gyakorlatot a magas szintű korrupciós ügyekben.
- Vezessenek be mechanizmusokat a médiahatóság funkcionális függetlenségének erősítésére.
- Fogadjanak el jogszabályokat, amelyek biztosítják az állami és állami tulajdonú vállalatok reklámköltségeinek tisztességes és átlátható elosztását.
- Erősítsék meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztőségi függetlenségének szabályait és mechanizmusait.
- Távolítsák el a civil szervezeteket érintő akadályokat, és teremtsenek egy biztonságos és támogató teret nekik, beleértve a munkájukat akadályozó jogszabályok és egyéb akadályok eltörlését.
A jogállamisági jelentés nem lett kedvezőbb
Vera Jourová, az EU brüsszeli végrehajtó testületének átláthatóságért és értékekért felelős tagja szerdán Brüsszelben azt mondta, az Európai Bizottság tavaly közzétett jogállamisági jelentésében foglalt ajánlások több mint kétharmadát (68 százalékát) az európai uniós tagállamok teljes mértékben vagy részben teljesítették, egyes tagországok esetében azonban továbbra is aggályok állnak fenn, vagy a helyzet tovább romlott a jogállamiság érvényesülése szempontjából – írja az MTI.
(Fotó: Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke egy sajtótájékoztatón beszél Brüsszelben. Dursun Aydemir / Anadolu Ügynökség /AFP)