Képviselő úr, hagyjon békén, tekerjen tovább!
Aligha bánja kormány, hogy a biciklisfutár forradalom a közérdeklődés hiányában egyelőre elmarad. A kata-módosítás elleni, helyenként zsúrrá és performansszá váló tüntetések közepette kíváncsiak lettünk a váratlanul a protestkultúra élcsapatává előlépett futárokra – látogatás a biciklisek világában.
A futárkodás aranykora egyértelműen a koronavírus-járvány berobbanásával köszöntött be. Az ételkiszállítás a szigorú járványügyi korlátozások idején padlót fogó vendéglátó- és idegenforgalmi szektornak, valamint az állásukat elvesztő fiataloknak és időseknek egyaránt a válság túléléséhez szükséges, ideiglenes bevetéli forrást jelentett. Az általunk megkérdezett woltos és foodpandás futárok egybehangzó véleménye szerint a pandémia lecsengése pedig korántsem jelenti a rendelések, számának csökkenését, miközben sokan visszatértek eredeti foglalkozásukhoz és maximum csak mellékes bevételi lehetőségként tekintenek az ételkiszállításra.
Szinte az összes alulfizetett értelmiségi képviselteti magát a futárszakmában, de a kiszállítás során találkozhatunk egy kis kiegészítésre vágyó külföldi cserediákokkal is. Az ételkiszállítás világában kijelenthető, hogy szinte minden a futár személyes szorgalmán múlik, ami a kereseti lehetőségeket illeti, ugyanis a kiszállított címek után kapják az úgynevezett címpénzt. A Wolt vezetőjének 2021-es nyilatkozata szerint a futárok havi bevétele negyven és nyolcszázezer forint között mozog. A bevételeket illetően a Corvinus Egyetemen futárokkal kapcsolatos kutatása is hasonló eredményre jutott. A futárkodás ugyan rugalmas időbeosztást, viszonylagos függetlenséget és megélhetési lehetőséget jelent, de pont a foglalkoztatási forma sajátosságaiból fakadóan rengeteg buktatóval jár együtt, emiatt a főállású futárok közel egyharmada öt évnél tovább nem is tervez a szektorban. A biciklis futároknak nincs fizetett szabadságuk, se betegszabadságuk, mivel a cégek a szerződéses viszonyban járulékokat sem fizetnek utánuk, a dolgozók előtakarékoskodásra is képtelenné válnak. Elképzelhető, hogy a KATA-módosítás olyan változásokat indít majd el az ételkiszállítás világában, ami egyébként éppen a munkavállalóknak kedvez majd az őket „foglalkoztató” cégekkel szemben. Úgy tűnik, messze még a fény az alagút végén, érthetően a futárok is csak a beszűkülő helyzetet látják, és a bevételek jelentős csökkenésétől tartanak.
„Nekem az számít, hogy a munka, amit csinálok, értéket teremtsen és közben annyi pénzt kereshessek vele, ami elég a megélhetésemre. Ha a jövőbeni lakásvásárlásra már nem is gondolok, akkor legalább a hó végén nem akarom számolgatni az utolsó forintokat. A cél tényleg annyi, hogy a mindennapi életem ne lehetetlenüljön el teljesen. Azt üzenném a döntéshozóknak, a politikusoknak, hogy kérlek hagyjatok élni. Szeretnék tanulni és mellette dolgozni, kérlek titeket, hagyjátok ezt” – mondta a húszas évei elején járó Kriszti. Három és fél éve futárkodik, mellette pedig nemrégiben végezte el a kisgyermek nevelő szakot az ELTE-n. Levelező tagozaton most egy újabb alapképzésnek vág neki, gyógypedagógiát fog hallgatni. Elmondása szerint az elmúlt hetek kormányzati döntései azonban megkérdőjelezték ennek lehetőségét, mivel felborulhat a tanulás és a megélhetés eddig jól bevált egyensúlya. Eddig azért volt számára a futárkodás a tanulás mellett egy jó megélhetési lehetőség, mert egyrészt az egyetem mellett saját maga oszthatta be az idejét, nem kellett heti öt nap nyolc órában bejárnia valahová, másrészt az intenzívebb tanulási időszakra készülve a futárkodással elegendő anyagi tartalékot tudott képezni a soron következő vizsgaidőszakra.
A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 28-án megjelent lapszámában olvashatja.
