Kemény hangú közleményben bírálja az Orbán-kormányt az amerikai nagykövetség a civilek megbélyegzése miatt

A törvény visszalépést jelent a gyülekezési jog és a szólásszabadság terén is – állítja az Egyesült Államok.

2017. június 14., 19:45

Szerző:

A közlemény a nagykövetség honlapján jelent meg szerdán. Így hangzik: „Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak.  Ez az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, amely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.

Amennyiben életbe lép, a törvény visszalépést fog eredményezni a NATO, az EU és az EBESZ által képviselt egyesülési jog és szólásszabadság érvényesülése tekintetében, valamint a civil szervezetek támogatása iránti közös elkötelezettségünkben.

Azon állítások, melyek szerint ez a jogszabály az Egyesült Államokban létező, idegen ügynökök bejegyzéséről szóló törvényen alapul, nem valósak.”

Forrás: hu.usembassy.gov

Ami az utóbbit illeti, az Orbán-kormány szeret arra hivatkozni, hogy van egy hasonló amerikai jogszabály, a Foreign Agents Registration Act (FARA) is, csakhogy ez teljesen másról szól. Az Egyesült Államokban 1938 óta azokat a cégeket és szervezeteket kötelezik regisztrációra, amelyeknek a képviselői amerikai politikusokat vagy a közvéleményt akarják befolyásolni egy másik ország nevében. Az amerikai törvényt eredetileg a nácizmus térnyerése elleni harc jegyében alkották meg. Láthatóan semmi köze a magyarországi jogszabályhoz, amelynek a célja a civil szervezeteket megbélyegzése, és amely a segélyező és jogvédő szervezeteket is arra kényszeríti, hogy országhatárokon túlról évente érkező 7,2 millió forint feletti támogatás esetén a kiadványaikon feltüntessék, hogy külföldről támogatott szervezetekről van szó.

A törvényt kedden fogadta el az Országgyűlés, ami után a Társaság a Szabadságjogokért sietve jelezte, hogy nem fogja végrehajtani a jogszabály rendelkezéseit, és minden jogi lehetőséget kimerítve hajlandó akár az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet. Tiltakozó közleményt adott ki a Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország is.