Kemény diktatúra: bekebelezik a bíróságokat is

Több lépcsőben alakítja át a Fidesz-kormány az igazságszolgáltatást. Az első lépcső Polt Péter visszahelyezése volt a főügyészi székbe, aki már az első Orbán-kormány alatt is ezt a posztot töltötte be. A mostani igazságszolgáltatási reform tovább erősíti Polt Péter szerepét az igazságszolgáltatásban, újabb jogosítvánnyal ruházva fel a legfőbb ügyészt. A tanúk esetében a büntetőügyekben nem lehet jelen ügyvéd a kihallgatásokon. A bíróságok szerkezetét is átalakítja a kormány, a parlamenti kétharmad választja ezen túl az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, akinek szinte teljhatalma lesz.

Akik '56 után születtek

A második lépést a kormány tavasszal tette meg, az idősebb bírák nyugdíjaztatásával. Szinte bizonyosan ellentétes az uniós joggal, hogy jövőre valamennyi, 62 évnél idősebb bírót nyugdíjazzák – ezt a Népszabadság szerint az Európai Bíróság még szeptemberben született ítélete is megerősíti. A bírók eddig hetvenéves korukig dolgozhattak, ám az új alaptörvény szerint 2012-től rájuk is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik majd, amely most még 62 esztendő, majd 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik. A döntés miatt tovább húzódhat az amúgy is hosszú ítélkezési folyamat.

A bírók közötti életkor szerinti megkülönböztetés miatt fordult 30 bíró közös beadványban az Alkotmánybírósághoz, amely azonban egyelőre nem hozott döntést. A bírók nyugdíjazásával kapcsolatos törvényeket ellenzők egyrészt azt kifogásolják, hogy aktív pályafutásukat – minden átmenet nélkül – jóval korábban be kell fejezniük, másrészt a bírák között az életkor szerint megkülönböztetést tesznek. Számos bírót már 62 esztendősen elküldenek ugyanis, valamivel fiatalabb kollégáik – az 1956 után születettek – viszont 65 éves korukig dolgozhatnak majd.

Az Európai Bíróság e héten született ítélete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós normákat a tagállamoknak be kell tartaniuk - írja a

Népszabadság.

Ezentúl ügyvéd nélkül zajlik a tanúkihallgatás

Az átalakítás harmadik lépése, hogy a jövőben nem lehet jelen ügyvéd a büntetőügyekben a tanúk kihallgatásánál. A parlament hétfőn megszavazta az erről szóló fideszes módosító indítványt. Elfogadták azt is, hogy ezentúl a kiemelt jelentőségű ügyekben sem ellenőrizhetik hazugságvizsgálattal a tanú szavait.

Ajövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehetne jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. A javaslat eredetileg arra adott volna lehetőséget, hogy a kiemelt ügyekben az ügyész megtiltsa a tanú érdekében eljáró ügyvéd tanúkihallgatáson való jelenlétét - írta az MTI .Elfogadták a módosító javaslat azon részét is, amely megtiltja, hogy kiemelt ügyekben hazugságvizsgálattal ellenőrizzék, hogy a tanú igazat mond-e.

Mai döntés: megszűnik a bírói függetlenség?

Ma tovább vitázik az igazságszolgáltatási reformról a parlament- közölte az MTI. A napirend előtti felszólalásokat követően először a két a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája következik, majd a Ház megtárgyalja az új polgárőrségi törvény tervezetét.

Visszatérve az igazságszolgáltatási reformra: a kormány tervei szerint elválik egymástól a Kúria (mai nevén Legfelsőbb Bíróság) és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein, kiemelt ügyekben pedig eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat. Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

Fleck: a megfelelő döntésekhez a megfelelő embert

Éppen most teremtették meg a lehetőségét annak, hogy intézményesen legyen mód a megfelelő döntések előidézéséhez - írta Fleck Zoltán jogszociológus az igazságszolgáltatás reformjáról a

Galamus.hu-n. Elsősorban a politikailag kiválasztott és hosszú időre pozíciójába bebetonozott vezető segítségével, és persze az ügyészség közreműködésével. Az Országos Bírói Hivatal elnöke közvetlenül lesz képes befolyásolni a bíróvá válás folyamatát, a bíró hozzájárulása nélkül áthelyezhet konkrét ügyeket, intézésükre kijelölhet másik bíróságot. Hatalma az igazgatást tekintve teljes és számonkérhetetlen lesz, mert a mellé helyezett bírákból álló Országos Bírói Tanács nem rendelkezik majd érdemi hatáskörökkel. A parlamenti kétharmaddal kinevezett Fidesz választotta bíró tehát igazi nagyhatalmú vezető lesz a bírósági szervezetben, hasonlóan a legfőbb ügyészhez.

Az a képmutatás, amely az ügyészség függetlenségével kapcsolatban a rendszerváltás óta működik, rátelepült a bírósági igazgatásra is - írta a szakember. Képmutatás ugyanis a függetlenségre hivatkozni egy parlamenti többség által választott és ellenőrizhetetlen egyszemélyi vezető kapcsán. Kétséget kizáróan a jobboldal számára az ügyészségi modell kifizetődő volt. Ellene lehetne vetni, hogy a bíró azért mégiscsak független, konkrét döntéshozását garanciák védik, szemben az ügyész eljárásával, aki parancsot kaphat mindenre. Csakhogy a totális diktatúrák néhány ítéletét kivéve a diktatúrák is sikerrel tartották fenn a bírák relatív függetlenségét a központi manipuláció csatornái (például az ügyek kiosztása, átosztása) és az általános politikai értelmezési nyomás mellett. Az ideológiai ítélkezés-befolyásolás a jogszabályokban, a politikai nyilatkozatokban, a bírói ítéletek elfogadottságában, tiszteletben tartásában jelenik meg.