Kellemetlen: Rogán magyarázkodni kényszerült
A médiarendszer működési elveit lefektető törvényjavaslatról vitáztak a képviselők a parlamentben - számolt be az . A médiaalkotmány része az öt jogszabályból álló csomagnak, a zárószavazása viszont csak ősszel lesz. Az ellenzék szerint a kormány jelentősen korlátozná a sajtószabadságot és a média függetlenségét.
A sajtószabadság, a helyreigazítás, az újságírók védelme és a tájékoztatási kötelezettség szabályait fekteti le az a médiaalkotmánynak is nevezett jogszabálytervezet, amelynek szerdán kezdődött meg az általános vitája a parlamentben.
A törvényjavaslat része annak az öt jogszabályból álló médiacsomagnak, amellyel a kormány felváltaná a sajtó- és a médiatörvényt, valamint előkészítene egy későbbi átfogó szabályozást.
Az előterjesztő fideszes Rogán Antal a parlamentben azt mondta, nem akarják korlátozni a sajtószabadságot, épp ellenkezőleg. Szerinte a törvény korszerűsíti is a rendszert, részletesen szól ugyanis az internetes tartalomszolgáltatásról.
A politikus elmondta, pontosan szabályoznák azt is, hogy mikor, ki kérhet helyreigazítást. "Elfogadjuk, hogy a válaszadás jogát csak a ténybeli hazugságokra terjessze ki ez a médiaalkotmány. Az előterjesztők elállnak azoktól a szándékuktól, hogy kiterjesszük a válaszadás jogát a véleményre vonatkozóan is" - hangsúlyozta.
Rogán Antal hozzátette, az internet területén csak a nagyobb hírportáloknak lenne helyreigazítási kötelezettségük, az internetes naplóknak, azaz a blogoknak nem.
A törvény tájékoztatási kötelezettséget is előír a médiumoknak a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, de azt egyelőre nem tudni, hogy mi számít ilyennek. Az ellenzék attól tart, hogy a kormány közérdekűnek minősít majd egyoldalú politikai eseményeket.
A szocialista Mandur László szerint a kormány a saját embereit akarja bebetonozni a közmédiumok és a médiahatóság vezetői helyeire, és ellenőrizni akarja a közmédiát. "Ilyen uralkodó pozíció egy fejlett demokráciában nem jár a hatalomnak" - fogalmazott.
A testületi rendszert szabályozó másik törvényről, amelyről csütörtökön szavaz a parlament, Mandur László azt mondta, a Fidesz azért húzta az utolsó ülésnapig a zárószavazást, mert így már Schmitt Pál írhatja alá a jogszabályt államfőként. Szerinte Sólyom László biztosan az Alkotmánybírósághoz küldené a törvényt előzetes normakontrollra.
A Jobbik és az LMP is támadta a médiaalkotmány tervezetét. A két ellenzéki párt egyetértett abban, hogy a szabályozás átalakítása a korlátozás irányába mutat. A médiaalkotmányról ősszel szavaz az Országgyűlés.
