Kártevő pusztít a Balatonnál, emiatt nagyon veszélyes
Komoly problémát jelent a Balaton környékén egy kártevő, ami elpusztítja a szőlőt.
Az információk szerint, szinte már nincs olyan ültetvény Somogyban, ahol ne fordult volna elő az invazív amerikai szőlőkabóca. Az említett rovar nagyon kártékony, az általa terjesztett aranyszínű sárgaság képes elpusztítani a szőlőt, és nincs is ellene orvosság, ezért egyre nagyobb gondot okoz a Balatonnál, írta meg az Infostart a sonline.hu nyomán.
Egyre nagyobb veszélyt jelent ez a rovar a Balatonnál
Az amerikai szőlőkabóca nem számít újdonságnak hazánkban, mivel régóta jelen van az országban. A rovar által terjesztett fitoplazma okozza a szőlő aranyszínű sárgaságát, ez szinte a Balatonboglári borvidék minden ültetvényén felbukkant már. Egyes vélemények szerint hatalmas pusztítást végezhet. Emiatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatta a sonline.hu-t.
Elsőként Csurgón találták meg 2006-ban az amerikai szőlőkabócát. Az elmúlt években a kormányhivatal növényvédelmi szakemberei folyamatosan végzik a rovar csapdázását. Ennek ellenére a rovar a vármegye számos részén megtalálható. Magyarországon először 2013-ban észlelték a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget.
„A Balatonboglári borvidéken a betegség kórokozóját már kimutatták szőlő növényből. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a termelők saját érdeke is ültetvényeik rendszeres ellenőrzése, valamint a megfelelő növényvédő szerek helyes alkalmazása. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre állami támogatás is igénybe vehető”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. január 27., 12:17
A Balaton télen is sokakat vonz, de erre már nem lesz lehetősége a turistáknak.
Itthon
2025. január 12., 16:14
Növekednek az árak a Balatonnál 2025-től, ami az autósokat is jelentősen érinti.
– olvasható a Nébih sajtóválaszában, amit a lapnak küldött.
Emiatt különösen veszélyes az amerikai szőlőkabóca
A hivatal elárulta, hogy az amerikai szőlőkabóca számára a hideg sem jelent akadályt. Mivel tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. Az, hogy mikor kelnek ki a lárvák, függ az időjárástól, illetve attól, hogy milyen az adott ültetvény fekvése. Ez egyébként május közepétől egészen július első dekádjáig eltarthat. A lárvastádiumok után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig vannak jelen. Legtöbbször július vége és augusztus közepe között van a rajzáscsúcs.
A megfertőzött növényállományban a L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. A rovarok 4-5 hét múlva lesznek fertőzőképesek, és bármilyen fejlődési stádiumban vannak, egész életükben fertőzőképesek lesznek. Nagyon fontos a védekezés, erre a legjobb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot, általában ilyenkor virágzik a szőlő.
Ha sor kerül a tél végén a lemosó permetezésre, a fás részeken telelő kabócatojások gyéríthetők. A Nébih arra hívta fel a figyelmet, hogy a lárvák és az imágók elleni védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. acetamiprid, lambda-cihalotrin, deltametrin, spinozad, tau-fluvalinát hatóanyagú permetező szerek).
(Kiemelt lépünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)
