Kártérítés járhat a lakásvásárlóknak is, ha kiderül a kartell
A versenyhivatal vizsgálja, összejátszottak-e az építőanyag-kereskedők az árak magasan tartása érdekében.
Míg a múlt év második felében alig változtak az átlagos négyzetméterárak a lakóingatlanok kínálati piacán, 2021 első hat hónapjában viszont drasztikusan emelkedtek az árak. A dráguláshoz jócskán hozzájárultak az emelkedő építőanyag-árak. A GVH bejelentette, hogy kivizsgálja, történt-e kartellezés az építőanyag-kereskedelemben a magasabb árak fenntartása érdekében. Ha a hatóság megállapítana egy esetleges összefonódást, akkor az építtetők vagy új építésű ingatlanvásárlók elviekben akár kártérítést is követelhetnének – erről számolt be hétfőn az ingatlan.com.
A GVH még június közepén közölte, hogy a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálócsoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket. Nem példa nélküli, hogy egy szektorban történt kartellezés után kártérítést fizessenek a cégek. Amennyiben az építőanyag-drágulás nem csak átmeneti, hanem tartós lesz, akkor mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is.
“Szigorúan elméleti síkon ebben az esetben lehet rá esély, hogy az érintettek kártérítést követeljenek” – mondta Tolnay Mihály, az ingatlan.com jogi szakértője. Egy ilyen helyzetben mindig egyedi mérlegelés kérdése, hogy ki jogosult kártérítést igényelni. Azok például, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant, nehezebb helyzetben lehetnek azokhoz képest, mint akik saját maguk vásárolták meg az építkezéshez szükséges építőanyagot. Az egyösszegű generálkivitelezői számlák befogadóinak sokkal nehezebb igazolniuk, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételárnövekedést szemben azzal az építtetővel, akinek az ingatlan építésének költségeiről minden egyes számla a rendelkezésére áll. Tolnay Mihály hozzátette, egyelőre tehát pusztán elméleti lehetőségről van szó, mert minden a Gazdasági Versenyhivatal esetleges vizsgálatainak eredményétől függ.
Az ingatlan.com friss elemzése azt is megvizsgálta, hogy a múlt év második felében és az idei első félévben mennyivel emelkedett az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Budapesten múlt év második felében kevesebb mint 10 ezer forinttal nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, januártól július elejéig viszony több mint 60 ezer forinttal. Ez pedig egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében hat hónap alatt 6 millió forintos áremelkedésnek felel meg. Az árváltozás dinamikája a többi nagyvárosban is hasonló volt. Az ingatlan.com adataiból az is kiderül, hogy Budapesten tavaly júniusban az új lakóingatlanoknál az átlagos négyzetméterár 854 ezer forint volt, ez december végén 861 ezer forintra, mindössze 1 százalékkal nőtt. Az idén júniusi 923 ezer forintos négyzetméterár viszont 7 százalékos drágulást jelent hat hónap alatt. A fővároson kívüli piacon még látványosabb a különbség. A múlt év második felében az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a megyeszékhelyeken 2,4 százalékkal 536 ezer forintra mérséklődött, miközben az idei első félévben több mint 12 százalékkal 600 ezer forint fölé emelkedett.
(Kiemelt képünk: Családi ház felújításán dolgozik egy munkás a budapesti Wekerletelepen 2021. február 15-én. Fotó: Merész Márton / 168.hu)