Kapkodás, káosz
A 168 Óra címlapján Csaba László közgazdászprofesszor, aki szerint Orbán Viktor kabinetjének rendes működési módja a permanens rögtönzés. A kormányzást a kapkodás, az erőszakosság és a káosz jellemzi.
Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét arról kérdeztük: mi lehet az oka annak, hogy a Fidesztől elpártolók többsége nem a szocialisták, hanem a bizonytalanok táborát gyarapítja? Szóba került az is: mi a véleménye Gyurcsány térnyeréséről? Mesterházy úgy látja: óvni kell a szocialista párt egységét, mert egy szétesett szervezet nem tudja leváltani az Orbán-kormányt.
„Szolgákat nevelnek, nem felelős tisztségviselőket” – állítja vezércikkében Mészáros Tamás annak apropóján, hogy a közszféra dolgozóinak túlnyomó többsége hamarosan nyilatkozni köteles: beleegyezik-e abba, hogy ezentúl titkosszolgálati módszerekkel megfigyelhessék? Az írás címe: Megfigyelve és megfenyegetve.
Milyen alapon válogatták össze a nyolcmillió szavazónak kiküldött kérdőív témaköreit? Mihez kezdenek a válaszokkal? Kérdéseinkre a Fidesz politikusa, a
Nemzeti Konzultációs Testület elnöke, Szájer József válaszolt.
Föltettük kérdéseinket Tóth Gábor Attila alkotmányjogásznak, az Alkotmánybíróság volt főtanácsadójának. Ő úgy látja, lényegében a régi alaptörvény szétverése történik, és figyelmeztet: az alkotmány nem röpirat.
Az állami hivatalokban egyre több olyan ember kap megbízást, aki rokona valamelyik kormánypárti politikusnak. Mit szól a rokonokhoz a közvélemény? És mit szólnak a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői? Ez is kiderül a most megjelent lapból.
Aczél Endre az RMDSZ tisztújító kongresszusának hátterét elemzi, nem feledkezve el Pelczné dr. Gáll Ildikó fellépéséről sem. A Fidesz alelnöke felszólította az RMDSZ-t, értelmezze újra a Fideszhez fűződő viszonyát, és akkor számíthat a magyar kormányzópárt segítségére. A fölháborodottak egyike így reagált: „A Fidesz kétharmados többsége sem jogosítja fel a magyar kormányt arra, hogy tanácsokat osztogasson Erdélyben.”
Nem éppen rövid, de nagyon érdekes interjú készült Szőcs Gézával. Ebben az Orbán-kormány kulturális államtitkára véleményt mond a „filozófusügyről”, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tevékenységéről, arról, hogy maradhat-e a Nemzeti Színház élén Alföldi Róbert, s ezt ki dönti el. Megkérdeztük: mit tud Andy Vajna filmes ambícióiról, hogy idén ki döntött a kitüntetésekről, és igaz-e, hogy végső soron Orbán Viktor szava bizonyult döntőnek? Az interjúból kiderül az is, hogy a kormányzat Magyarországra akarja hozatni az osztrák állam tulajdonában lévő, Bécsben őrzött Bocskai-koronát. Arra a kérdésre, hogy „miért vonzódik Orbán Viktor kormánya, a királyi, fejedelmi fejdíszekhez?”, Szőcs Géza azt válaszolja: „Minden fontos, ami a magyar történelemben szimbolikus erővel bír.”
Tévhitekről és álmítoszokról szól a következő írás, és arról: a fiatalok között megállíthatatlanul terjednek az extrém történelmi nézetek „a világcsakrától a magyar Jézusig”.
A jelenlegi oktatásirányítás a hetvenes évek világába kormányozná vissza az iskolarendszert, ami szakmailag elfogadhatatlan – mondja a 168 Órában korábban nyilatkozó Hoffmann Rózsára reagálva a volt oktatási miniszter, Hiller István.
Nyílt levelet írt Tarlós Istvánhoz Léner Péter, aki azt reméli, hogy a főpolgármester újragondolja a József Attila Színház jövőjét.
Régi operabálokat idéz fel Bölcs István a Múltidő rovatban, a Glóbusz rovatban pedig Heltai András a Wikipédia-sztorit tárja az olvasók elé.
Végül visszalapozva a közéleti rovathoz, megemlítem még a magam jegyzetét, amely így kezdődik: „Egész kis gyűjteményem van a visszavont interjúkból.”
168 Óra – remélem, nem fognak unatkozni!
