Kapjon-e a tiszteletdíjat a volt államelnök?
A német államelnököt, amennyiben egészségi vagy politikai okból lemondásra kényszerül, élete végéig tekintélyes tiszteletdíj illeti meg. Miután Christian Wulff köztársasági elnök nemrég lemondott, politikusok, jogászok és a média hevesen vitatja: jár-e az évi 200.000 eurós tiszteletdíj olyan elnöknek, akinek valójában erkölcsileg kifogásolható magatartása miatt kellett idő előtt távoznia. Ez annál is kérdésesebb, mivel éppen Wulff, még beiktatása előtt, az elnöki nyugdíj csökkentését javasolta – példamutatásul.
Az 52 éves elnök az ország történetében a legrövidebb ideig töltötte be posztját: csak 597 napig. A törvény szerint az időtartamtól függetlenül jár neki a különleges jellege miatt németül „tisztelet-zsoldnak“ elnevezett térítés, amely megfelel a teljes elnöki illetménynek, de nem tartalmazza a korábban élvezett, tekintélyes dologi költség-keretet. A volt elnököknek ugyancsak életük végéig jár iroda, két alkalmazott, autó és személyi védelem – ami legalább ugyanakkora összeggel terheli meg az állami költségvetést.
A kérdésben illetékes elnöki iroda – nem meglepően – úgy foglalt állást, hogy Wulffnak jár az említett összeg. Mások, köztük jogászok viszont emlékeztettek: az elnök még tartományi miniszterelnöksége idején keveredett erősen vitatható üzleti kapcsolatokba, és hasznot húzott közeli személyes viszonyából gazdag üzletemberekkel. Az, hogy ezek után hitelét vesztette és (miután már az államügyészség vizsgálatot indított ellene) lemondásra kényszerült, nem minősíthető politikai oknak – tehát nem tarthat igényt éppen erre a különleges „tisztelet-zsoldra.“
Tény, hogy volt államfő nem talál könnyen állást, de 60 éves korától már várja nem csekély kormányfői nyugdíja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung felidézte, hogy éppen Wulff javasolta még beiktatása előtt: mutassanak példát a takarékosságra azzal, hogy csökkentik az államfő tekintélyes tiszteletdíját. Itt az alkalom, hogy a volt elnök saját kijelentése szellemében cselekedjen – azaz mondjon le a pénzről, írta a polgári-konzervatív lap.
