Káosz lesz az iskolákban?

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense a Galamus.hu-n arról írt nemrég: a műveltség elveszítésével a társadalom tagjai „befolyásolható zombikká” válhatnak, s így bármikor politikai manipulációk prédái lehetnek. A 168 Órának arról is beszél: addig nem jutunk egyről a kettőre a közoktatásban, amíg a törvényt vissza nem vonják. HERSKOVITS ESZTER interjúja.

2013. szeptember 12., 15:00

– Az új tanév úgy kezdődött el, hogy a sebtiben összehozott, több ezer oldalas joganyag kivitelezésére szinte egyáltalán nem jutott felkészülési idő. Mi várható: káosz lesz az iskolákban?

– Sokat beszélgettem erről tanárokkal, és valóban óriási a bizonytalanság. Alapvető kérdésekkel nincsenek tisztában. Még azzal sem, mit is jelent a törvényben előírt kötelező óraszám, s mennyi is lesz az pontosan. Vagy: ha bevezetik az egész napos iskolát, mégis mit kell csinálniuk a tanároknak délután négyig a tanulókkal? Hogyan készüljenek fel a pedagógusok a másnapi órákra, ha délutánig bent kell maradniuk az iskolában. Arról nem is beszélve, hogy a szülők, akikkel csak most közlik hivatalosan az egész napos iskola hírét, miként reagálnak majd erre.

- Ugyanakkor ígéretet is kaptak a pedagógusok az életpályamodell bevezetésével a fizetésemelésre. Csakhogy ez a tétel nincs betervezve a költségvetésbe, és az utóbbi idők kormánykommunikációja is azt sejteti: még érhetik kellemetlen meglepetések a tanárokat.

– Tényleg úgy fest: ha lesz is béremelés, egyre olvad az erre szánt összeg. Most már olyan jelképes pluszpénzről lehet szó, amely átmeneti kedélyjavításra sem elég. Pedig a pedagógusok bérének rendezése tényleg fontos lenne. Ha egy pálya ennyire nem vonzó, mint a tanári, természetes, hogy a legalkalmasabbak közül sokan inkább jobban fizető állást választanak.

- A fizetésemelésen vagy legalábbis annak kilátásba helyezésén kívül lát más pozitív elemet az új közoktatási rendszerben?

– Az irányt nézem, márpedig az úgy, ahogy van, elhibázott. Ráadásul teljesen indokolatlanul megyünk szembe az európai trendekkel, és próbálunk külön utakon járni, hiszen messziről látszik: a mi külön utunk valójában zsákutca. Annyira rossznak találom az egész koncepciót, hogy azt mondom: addig nem jutunk egyről a kettőre a közoktatásban, amíg ezt a törvényt nem vonják vissza.

(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)