Káosz Hoffmann Rózsa hivatalában: eltűnt 3 ezer e-mail cím
A közoktatásról szóló törvény koncepciójához kapcsolódó kérdőívvel a kormány arra kereste a lehetőséget, hogy érdemi egyeztetés nélkül „államosítsa" az egész közoktatást: intézményeket zárjanak be, pedagógusokat bocsássanak el. Ezáltal igazolták, amit Széll Kálmán Terv a közoktatást illetően kijelölt.
A hirtelen feltűnt közoktatásról szóló törvény koncepciójához kapcsolódó kérdőív a keddi Közoktatás-politikai Tanács ülésén került ismét reflektorfénybe. Két héttel ezelőtt a közoktatási ágazatban érdekelt szakszervezetek közösen kezdeményezték KÖPT összehívását, de akkor még szóba se került a kérdőív. Az ülésen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a százalékosan feldolgozott válaszokat mutatta meg. Minden kérdésre 50% feletti volt az igen szavazatok száma.
Az idő rövidsége miatt is meglepő volt, a 61%-os válaszadás. Ráadásul az érettségi előkészület idején, pont a ballagás közepén érte a feladat az iskolaigazgatókat. Mondhatni, hogy sűrű hetük kerekedett. Hogy ez nem véletlenül alakult így, arról Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, a Klubrádióban elhangzott szavaiból lehet következtetni: pontosan azért nem volt szükség hosszabb időre (24 óra) a kérdőív kitöltésére, hogy csak az érintettek foglalkozzanak vele. Az iskolaigazgatók válaszára voltak kíváncsiak, kizárva annak lehetőségét, hogy a sajtó, a szakszervezetek vagy a tantestület bármiféle befolyással lehessen a döntésükre. Állítása szerint olyan egyszerű kérdéseket tettek fel, amit az oktatási államtitkárság a széles nyilvánossággal hónapok óta vitat, és amikről az iskolaigazgatóknak amúgy is kiforrott véleményük van.
A kérdőív nem jutott el minden igazgatóhoz. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony azt mondta, hogy ők csak azokhoz az intézményekhez tudták eljuttatni, akiknek az e-mail címe a NEFMI-ben megvan, mondta Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ma az OM azonosítóval rendelkező valamennyi közoktatási intézmény e-mail címe, még a legkisebb faluban lévő intézményé is rendelkezésükre áll, ezt még Magyar Bálint vezette be, hogy minden oktatási intézménnyel ezen a KIR rendszeren keresztül kapcsolatot lehessen tartani.
– Hogy ehhez képest, miért csak 3200 intézmény kapott ilyen kérdőívet a 6000 közoktatási intézményből, azt nem tudom, mint ahogy azt sem értem, hogy az egyházi fenntartású intézmények mért kapták ezt meg.
– Amikor a PSZ tudomására jutott a kérdőív, az intézményvezetőknek elküldött levelükben, a kérdések felületes megválaszolásának veszélyeire hívták fel a figyelmet. Mik ezek a veszélyek?
– A feltett direkt kérdések, pl.: hogy az állam nagyobb felelősséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában, egyszerűnek tűnhetnek. Csakhogy aki erre igennel válaszolt, az arra adott felhatalmazást, hogy az egész közoktatás átalakítása egy olyan logika mentén történjen meg, amit ezen az ülésen Hoffmann Rózsa el is mondott: másfajta finanszírozás, és másfajta fenntartási rendszer, ami az egész közoktatási rendszert át fogja alakítani. A levél nem a pedagógus társadalom véleményére volt kíváncsi, hanem az intézményvezetőkére. Jó példa az óraszám emelése. Az igazgatók is tudják, hogy a pedagógusok már nem terhelhetők tovább, az intézmény működésének ellátását viszont egyértelműen segíti, ha a kolléga ott van, és a megtartott tanóráin felül különböző feladatokkal is meg lehet bízni.
Sajnos a kérdőív elkészítésének súlyos hibája, hogy a megfogalmazás enyhén presszionálta a válaszokat. Az pedig, hogy minden kérdésre 50% felett volt az igen válaszok aránya, a kormány elképzelését támasztotta alá. Ezáltal igazolták, amit Széll Kálmán Terv a közoktatást illetően kijelölt – a gazdasági mutatók miatt a közoktatásban is szükséges megszorítás – legalizálható, mert megfelelő támogatottságot kapott.
Az „igenlő” válaszokkal a kormány részére korlátlan felhatalmazást adnak arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül „államosítsák" az egész közoktatást. Galló Istvánné szerint ennek az a veszélye, hogy további forráskivonására ad lehetőséget: intézményeket zárnak be, és pedagógusokat bocsátanak el. Ennek ágyaztak most meg ezzel a kérdőívvel. Központi bérfinanszírozás központi létszámgazdálkodást jelent, vagyis a kormány mondja meg, hogy egy településen, ha van iskola, ott hány tanerő lesz. Most az önkormányzat megteheti, megfinanszírozhatja, hogy egy csoportbontással segítse a felzárkózásban azokat, akik nagyon lemaradtak a többiektől.
Ha nem az önkormányzat a fenntartó, hanem az állam, akkor egy helyről mondhatják meg, hogy melyik intézményt szüntetik meg azzal az indokkal, hogy nem rentábilis a fenntartása. Ma az önkormányzatok csak nagyon nehezen teszik ezt meg, mert velük szemben ott áll a választópolgár, a szülő. A közoktatási intézménynek az a társadalmi beágyazottsága, hogy az önkormányzat tartja fenn, és a szülőnek hatása van arra, hogy a településen legyen iskola, és ne kelljen a harmadik faluba vinni a gyereket, meg fog szűnni. Egy ilyen nagy rendszer állami irányítás alatt már csak statisztikából indulhat ki. Hány gyerek kell, hogy rentábilis legyen a működés, és ha csak eggyel kevesebb van, akkor összevonhatja, bezárhatja az iskolát, és a szülő nem tud hova fordulni a panaszával. Olcsóbb iskolabusszal elvinni a gyerekeket egy másik településre, mint fenntartani egy közoktatási intézményt.
– Önök eredetileg a kötelező óraszám emelése miatt kérték az egyeztetést az oktatási tárcával. Ehhez képest most nem emelkedett a kötelező óraszám, viszont több időt kell kötelezően az iskolában töltenie a pedagógusnak.
– Ha 32 órát kell az intézményben tartózkodni, a kötelező 22 óra esetleg marad, de a fennmaradó órákra az intézményvezető beoszthatja a tanárt korrepetálásra, felkészítésre, helyettesítésre. Eddig, ha 22 órán felül több órája volt egy tanárnak, azt túlórában fizették ki. Most viszont a 32 órába ez belefér. Itt is lesz lehetőség a nagy spórolásra. Ugyanakkor ez sehogy sem cseng össze a tervezett céllal, a minőség emelésével. De nincs tájékoztatás az esetleges hatástanulmányokról – ha vannak –, milyen megtakarítást jelentene ennek a rendszernek a bevezetése, emelné, vagy csökkentené-e az oktatás színvonalát.
Nem minden pedagógus számára világos az életpálya-modell: a megmérettetés, az állandó ellenőrzés. Mint ahogy a központi tantervi szabályozás, a kerettanterv, a nemzeti alaptanterv átdolgozása, és a szakfelügyelői rendszer visszaállítása sem. Ahhoz, hogy valami központilag mérhető legyen, egységesnek kell lennie, a szakfelügyelő azt tudja ellenőrizni.
Ami mindenkinek a legvonzóbb, az a magasabb fizetés. A pedagógus óhajtott béremelését a kormány a 32 óra bevezetésével fogja megteremteni. Világosan látszik, hogy pedagógusokat fognak elbocsátani, és ebből tudják a megígért pedagógus béremelésre a fedezetet előteremteni. Életpályamodell bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha a 100 milliárd Ft fedezet meglesz rá.
A PSZ a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos elképzeléséről szóló munkaanyagát a NEFMI-nek is elküldte, amiben nem csak a kereset reális növekedésére tettek javaslatot, hanem a pedagógus munkakörülményeinek javítására, a továbbképzésekre, a szolgálati lakások rendszerének a bővítésére, a megkülönböztetett egészségügyi ellátásra való jogosultság rendszerének kidolgozására, és a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségére is.
Ez a megbecsülésről és a kiszámítható előrejutás lehetőségéről szól. Arról, hogy végre európai munkakörülményeket teremtsenek a pedagógusok számára.
– Ma, amikor a haszonállattartás feltételeiről európai direktívák szólnak, a pedagógus munkakörülményeiről nincsenek előírások. A pedagógus pálya mentálisan és fizikailag is igénybe veszi az embert. Fontos, hogy legyen megkülönböztetett egészségügyi ellátása, és egy hangszál vizsgálatra ne kelljen a pedagógusnak 5 hónapot várnia, hiszen ez is a munkaeszköze. 58-60 éves korban, ha valaki azt mondja, hogy nem bírja ezt a tempót tartani, akkor választhasson. 65 évesen az óvodapedagógus nem biztos, hogy elég gyorsan képes odaugrani a három éves gyerekhez, hogy elkapja, amikor éppen zuhanni kezd a mászókáról.
– Lesz még egyeztetés a közoktatási törvényről?
Erre csak akkor kerül sor a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsban, amikor a kész anyagot a kormány is jóváhagyta. Akkor már nem lesz sok esélye az önkormányzati, vagy a munkavállalói oldalnak, hogy ebben olyan módosítást eszközöljön, amit el is fogadnak. Sokkal eredményesebbnek tartanám, ha a munkálatokban vehetnénk részt, és olyan dologra tehetnénk javaslatot, ami jobbá teszi a törvényt.
Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy látja, hogy az igazgatóknak nem igen volt lehetőségük a tantestülettel egyeztetni a válaszokat. Az időpont sem volt a legalkalmasabb főleg a középiskolákban a ballagás előtti napon, az érettségire készülés utolsó napjaiban. A kérdőív, mint a közvélemény kutatás módszere, bizonyos esetekben megfelelő, de az érdekegyeztetést semmilyen szinten nem helyettesítheti. Az érdekegyeztetésnek vannak törvényben rögzített fórumai, amiket nem működtet a kormányzat.
– Nem látjuk, mi az oka az állam túlzott buzgalmának, miért akarja a fenntartást és a pedagógusok bérét is a kezében tartani. Vannak fenntartásaink, és elképzeléseinek ezt illetően, hiszen tudjuk, hogy aki fizet, az rendel. Ez lehet az alapja a központi tantervek kibocsátásának, s ez megkönnyítheti az intézmények összevonását, megszüntetését is. És egyszerűsítheti a pedagógus elbocsátásokat is. Ugyanakkor ez nem egy kibeszélt, és világos koncepció, erről sincs semmiféle tájékoztatásunk.
Tegnapi tájékoztatás szerint, ha a kormány elfogadja a közoktatási törvény koncepcióját, akkor azt a KÖPT elé terjesztik. Az már egy elfogadott előterjesztés, ilyen esetben változtatásra, módosításra kevés az esély.
– Melyik kérdést találták a legproblémásabbnak?
A legallergikusabb pont a 4. és 5. kérdés, amiben a pedagógus óraszámát illetve a munkaidejét próbálják meg beosztani. 32 óra a kötelezően az intézményben töltendő idő, ezen belül az igazgató maga dönti el, hogy kinek a munkaidejét hogyan osztja be. Az sem működik, hogy a különböző végzettségű tanároknak különböző mértékben állapítsák meg a kötelező óraszámokat. Ezzel szemben komoly ellenállás bontakozott ki.
– Megtartják a tervezett sztrájkot?
– Az elmúlt napokban nem történtek olyan változások, melyek okafogyottá tették volna egy sztrájkbizottság megalakításának előkészületeit. Ez a napokban létre is fog jönni. Ennek feladata a kormánnyal való egyeztetés, illetve annak sikertelensége esetén egy esetleges sztrájk előkészítése, szervezése, segítése. Arról, hogy sor kerül e munkabeszüntetésre, az a tárgyalások függvénye.