Rekordalacsonyan a forint az idei negyedik kamatdöntés hatására
Matolcsy György szerint a Covid-válság kezelése jól sikerült, de ez erősen beindította az inflációt is, ezért volt szükség az újbóli kamatemelésre.
Ismét kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – írja a Portfolió. Az elmúlt időszakban a megelőző három, 30 bázispontos emelést kisebb mértékű emelés követte: 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelték az alapkamatot és ugyanennyivel a kamatfolyosót is, ami így 0,7 százalék és 2,6 százalék közötti lett.
Mint írják, a jegybanknak ez volt sorozatban a negyedik alapkamat-emelése, előtte közel 10 évig nem volt rá példa Magyarországon. Matolcsy György szerint a Covid-válság kezelése jól sikerült, de ez erősen beindította az inflációt is, ezért volt szükség az újbóli kamatemelésre.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható, és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A Portfolió azt írja, hogy a „felező” döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára, és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Az MNB közleménye szerint az inflációs kockázatok „a megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják”, és azt is hozzáteszik, hogy az inflációs jelentés előrejelzése szerint „az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja”.
A közleményben emlékeztetnek rá: ma nemcsak a kamatemelést lépték meg, hanem több más döntést is hoztak, így az állampapír-vásárlás heti ütemét 50-ről 40 milliárd forintra csökkentették, illetve fokozatosan kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeket is. Ezek mellett a közlemény leszögezi:
a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A kamatdöntés hatására jelentősen gyengült a forint kedd délután. Az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon, a döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés. Az eurót kedd reggel nyolc óra körül 353,73 forinton, a dollárt 301,43 forinton, a svájci frankot pedig 325,15 forinton jegyezték. Ennek oka, hogy még két másik lépésről is döntött az MNB, amelyek áttételesen a forint erősödését is célozzák: tovább mérsékelte a jegybank a heti kötvényvásárlások keretösszegét (50-ről 40 milliárdra), illetve fokozatosan kiveti a forintlikviditást nyújtó swapeket, így a swappiaci hozamokat akarja feljebb tornászni, hogy végre közelítsék a jegybanki alapkamat magasságát.
