Kálmán Imre és Károlyi Mihály

2012. április 1., 09:11

Sándor Zsuzsanna nagyon jó cikket írt Varga Imréről és az ő Károlyi Mihály-szobrának kálváriájáról. Annak kapcsán azonban, hogy a művész szülővárosába, Siófokra, a szintén általa készített Kálmán Imre-portré mellé kívánja helyeztetni a művet – ha már eltávolítását a fővárosi Kossuth térről nem lehet megakadályozni –, egy meg nem nevezett baloldali közírót idéz. Az illető „felháborodva vetette a művész szemére: micsoda ízléstelenség a köztársaság szimbolikus emlékművét a Mágnás Miska szerzőjének szobra mellé helyezni”.

Én nem találkoztam az idézett cikkel, de ha a szerzője nem tudta, attól a 168 Óránál még észrevehették volna: a Mágnás Miskát nem a Siófokon született Kálmán Imre írta, hanem kortársa, Szirmai Albert. Mellesleg pedig – bár persze az operettet mint műfajt nyilván nem mindenki szereti – Kálmán Imre munkássága éppúgy a magyar kultúrkincs része, mint a Gábor Andor gunyoros dalszövegeire írt Szirmai-operettnek a maga korában nagyon is észrevehető, bár a műfaj szabályai szerint mosolygósra hangolt társadalomkritikája. Kálmán, Lehár és a többiek magyar népi dallamokban gazdag darabjait ma is játsszák szerte a világon, még ha külföldön sokan osztráknak hiszik is a zeneszerzőket. Nem hiszem, hogy Károlyi Mihálynak kifogása lenne a szoborszomszédság ellen.

Domány András

E-mail

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.