Káderjárás

Eldőlt a meccs. Navracsics Tibor alulmaradt. Meg a szakma. S ha már bukás, legyen nagy: a miniszter végül maga nyújtotta be zárószavazás előtt – mikor máskor – a módosító indítványt, amely szerint a 2013-tól létrejövő járási hivatalok élére politikusgárda kerülhet. Megszavazták, oszt jó napot.

A Fideszben hónapok óta ment a vita, kié legyen a járásvezetés. Navracsics szakembereket képzelt a posztra, s kizárta volna a polgármestereket és országgyűlési képviselőket. Ám kell a hely a következő ciklustól megkurtított parlament veszteseinek. Akik a 199 fős Országgyűlésbe nem kerülnek be, vigasztalódhatnak a 168 járási és 23 kerületi hivatal valamelyikének vezetésével.

„Az esetek döntő többségében nincs ilyen vita, a járások 85 százalékában fel sem merült ilyen ambíció. Arról pedig még nem döntöttünk, teret engedünk-e egyáltalán neki” – hárított lapunknak egy interjúban Kósa Lajos fideszes alelnök április elején. Még Navracsiccsal is egyetértett: „Azt szokta mondani, hogy bürokratákat, kormánytisztviselőket szeretne kinevezni, és nem választott politikusokat. Amellett érvel, hogy e két pozíció között legyen összeférhetetlenség. Ez számunkra is elfogadható szabály 2014-től. Akik a járásokon gondolkodnak, vannak annyira felelősek, hogy nem elsődlegesen a személyes sorsuk alakulását figyelik.”

Kiderült, azért figyelik. A módosító egyértelmű: a járási hivatal vezetője az lehet, aki büntetlen előéletű, országgyűlési választáson választható, felsőfokú végzettséggel és öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. És a lényeg: a törvény közigazgatási szakmai gyakorlatnak ismeri el az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tevékenységet. A hivatal vezetője nem lehet polgármester, önkormányzati képviselő, közgyűlési elnök – ám az országgyűlési képviselőség belefér. Persze a közigazgatásban járatlan kádernek kell a segítség, így a hivatalvezető-helyettesnek már feltétel a felsőfokú igazgatásszervezői, jogász- vagy közgazdászdiploma.

Érv nincs. Az alkotmányügyi bizottságban Szabó Erika államtitkár homályos magyarázata szerint a járási hivatalok létrehozásakor politikai döntések szükségeltetnek, ehhez kellenek a politikusok.

– A járások államigazgatási, hatósági feladatokat fognak ellátni – mondja lapunknak Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője. – Éppen ezért veszélyes a politika térnyerése: megteremti a direkt beavatkozás lehetőségét, hiszen a vezető érdekeinek megfelelően utasíthatja az ügyintézőt például engedélyek kiadásakor.

Nem véletlen, hogy a fideszes polgármesterek nem engedték ki a kezükből, teszem azt, az építéshatóságot, pedig azt éppen érdemes lett volna állami szinten kezelni.

A képviselő szerint könnyen lehet, hogy miután 2013-tól megkapják a stallumokat a következő ciklusban parlamentbe jutásra esélytelen fideszesek, a kétharmad bebetonozza a járásvezéreket. Egyelőre ugyanis – bár a kinevezések határozatlan időre szólnak – csak a kormánytisztviselőkre érvényes szabályok vonatkoznak rájuk.

– A járás nemcsak sarzsi. Az egyéni körzetek mellett új fideszes hatalmi centrum épül. Jövőre például négyezer iskolában járnak le a kinevezések. Vajon kit fog megkérdezni Balog miniszter az új igazgatók személyéről? S vajon ők mi alapján döntenek?

Talált. Süllyedt.