Jogsértő gyakorlat a köztévében: repkednek a bírságok

A napokban a Duna, az M1, az M2 valamint a TV2 és az RTL Klub tévécsatornákat is megbírságolta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a túl hangos reklámok miatt. Az idei első negyedévi adatok alapján az engedélyezettnél jóval hangosabb reklámok miatt a Dunára 50 ezer forintos, az M1-re és az M2-re 130 ezer forintos, hasonló jogsértő gyakorlat miatt a TV2-re 160 ezer forintos, valamint az RTL Klubra 80 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki a Médiatanács.

Az NMHH negyedévente, szúrópróbaszerűen végez ellenőrzéseket, a médiumok három-három napját értékelik. A most is bírságolt országos csatornákon futó reklámok hangerejét mindig mérik. Annak ellenére, hogy az új médiatörvény tiltja a programnál hangosabban sugározott reklámokat, a médiatanács nem először ró ki bírságot az országos csatornákra.

Visszaeső vétkesek, enyhe büntetések

A 2011-től hatályos médiatörvény idevágó rendelkezésének megsértését hosszabb türelmi idő után kezdte el szankcionálni a hatóság. Abban az évben a Médiatanács már januártól mérte az m1, a Duna TV, az RTL Klub, a TV2 és a Story TV teljes műsorfolyamának hangerejét a magyar fejlesztésű Humanoid szoftverrel. A szeptemberi mérésekből kiderült, négy televízió is üvöltő reklámokat sugárzott: a Duna TV, az M1 az RTL Klub és a 4-es csatorna. Ám a hatóság haladékot adott a televízióknak, hogy csökkentsék a hangerőt.

A 2011. októberi adatok szerint a Duna Televízió negyvennyolc, a Magyar Televízió két csatornája (az M1 és az M2) hat, az RTL Klub pedig negyvenkét alkalommal sértette meg a médiatörvény reklámhangerőre vonatkozó előírását. A hatóság tapasztalatai alapján „egyértelművé vált, hogy a nyilvánosságra hozott adatok nem tartják vissza a médiaszolgáltatókat a normaszegések ismételt elkövetésétől”, ezért a hatóság megindította az első eljárásokat a televíziókkal szemben. „A Médiatanács vizsgálat lefolytatása során határozatban dönt a lehetséges szankciókról, amelyek ez esetben a figyelmeztetéstől a pénzbírság kiszabásáig terjedhetnek” – közölték. (A médiatörvény szerint ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, akár 50 millió forintos bírságot is

kiszabhata hatóság.)

A pénzbüntetés akkor elmaradt: „a Médiatanács felhívta az ellenőrzés alá vett és jogszabálysértő televíziókat, hogy tegyenek eleget a törvényi előírásoknak, és tartózkodjanak a jogsértésektől. A szankció alkalmazása során a hatóság tekintettel volt a fokozatosság és arányosság jogszabályban rögzített követelményére. A hatóság elsődleges célja nem a pénzbírságok kiszabása, hanem a televíziónézők érdekeinek védelme, illetve a médiaszolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzése” – olvasható a 2012. májusában született döntés indoklásában.

Azóta viszont a köztévék rendszeresen szerepelnek a megbüntetett médiumok között: a 2012. második negyedévi adatok alapján ismételt jogsértés, azaz az engedélyezettnél jóval hangosabb reklámok miatt a Duna Televízió 100 ezer forintos, a Magyar Televízió M1 és M2-es csatornája együtt 160 ezer forintos bírságot kapott, a TV2-t pedig a jogsértő gyakorlat azonnali abbahagyására szólította fel a hatóság.

A 2012. harmadik negyedévében sugárzott hangos reklámok miatt a Dunára 90 ezer forintos, a M2-re 100 ezer forintos, a TV2-re pedig 40 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki a Médiatanács.

Bírságokra megy el az adófizetők pénze

Az NMHH vonatkozó

tanulmányamegállapítja: a figyelemfelkeltés szándéka lehet a magyarázata annak, hogy a rádió- és televízióműsorok közé iktatott ajánlók, illetve reklámok hangosságát megnövelik, így azok kiugróan hangosnak tűnnek egy adott műsorkörnyezetben. A szubjektíven tapasztalható zavaró hangerőugrások a produkciós fázisban végrehajtott manipulációk, illetve az adáslebonyolítás során elkövetett hibák együttes következményei. A végeredményt tükrözik a folyamatos nézői-hallgatói panaszok – olvasható a tanulmányban.

Ennek alapján az MTVA-nál arról érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy hangosak a reklámok. Kíváncsiak voltunk, arra: személy szerint ki adott utasítást és milyen megfontolásból, hogy felhangosítsák a reklámokat? Az illetőt felelősségre vonták-e? Illetve, hogyan fordulhat elő, hogy egy több éve érvényben lévő törvényt nem sikerül betartani? Mit tesznek azért, hogy az adófizetők pénzét ezután ne törvénysértés miatt kiszabott bírságokra költsék, hanem műsorkészítésre? Erkölcsösnek tartják-e az eljárásukat?

Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.