Jogi nonszensz lett Gyurcsány esete

A mentelmi bizottság előtt is fekvő ügyészségi dokumentum szerint a befektetők telekcsere útján történő ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetőségét Gyurcsány Ferenc csak annyiban ellenőrizte, Tátrai Miklós volt MNV vezető megkérdezésével, hogy ez törvényesen lehetséges –e, azaz van-e mód az állam és a magántulajdonosok közötti ingatlancserére. Miután igen választ kapott után kifejette álláspontját, mi szerint támogatja a telekcserét. A Legfőbb Ügyészség szerint ezzel lépte túl hatáskörét - hangzott el a

Mert ezzel hozzájárult az állami tulajdon elidegenítéséhez, pedig tudnia kellett volna, hogy ezt nyilvános pályázat útján kell megoldani, továbbá mert ez nem az ő, hanem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott volna. A volt kormányfő támogató mondataival behatárolta mindenkinek a döntési lehetőségét az ügyészség szerint – mondta Bócz Endre.

A volt ügyész azt mondta, ha ki is fejezte ezt az álláspontját, és ha túl is lépte hatáskörét, ez akkor is csak fegyelmi vétség, mert a Btk.-ban a hivatali hatáskör túllépése, vagy hivatali kötelesség megszegése önmagában csak fegyelmi vétségnek számít, csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha azért valósítja meg, hogy valakink jogtalan hátrányt okozzon vagy valakinek jogtalan előnyt okozzon. De az ügyészségi levélben nincs benne, hogy Gyurcsány Ferencnek ez lett volna a célja.

Bócz Endre szerint rátértek az eshetőleges szándék nevű dogmatikai nézőpontra, mely szerint, ha nem is tudta, hogy jogtalan, de annak lehetőségét felismerte, hogy valakinek előnye vagy hátrány származhat és ebbe beletörődött. Ez eshetőleges szándék, ám a hivatali visszaélést csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, kérdés, h erre a bíróság vevő-e.

Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e, hogy majd visszamenőlegesen törvénykeznek, hogy meg tudják fogni valahogy a volt miniszterelnököt, Biczó Endre úgy felelt, Munchausen báró története óta bármit el lehet képzelni, de akkor törölni kell az alkotmányból, hogy Magyarország jogállam.