Jogaik kiüresedésétől tartanak a magyarországi kisebbségek
- Éles bírálatok érik az alkotmánnyal kapcsolatos kormányzati terveket. A családoknak és a külföldön élő magyaroknak adandó különleges választói jogok miatt kifogásai vannak az EU-nak - írja Karin Bachman, a Wiener Zeitung tudósítója
„Mélységesen nyugtalanító” – mondják a Magyarországon elismert 13 népcsoport képviselői a jobboldali konzervatív kormány eddig ismertté vált alkotmányreform-terveiről. Véleményüket osztja Kállai Ernő, a magyarországi kisebbségek ombudsmanja is. Kállai úgy véli, hogy „szisztematikus háttérbe szorítás fenyegeti a kisebbségek eddig mintaszerű jogi védelmét”. Az ombudsman, akinek hivatala az alkotmánymódosítás következtében megszűnik, adatokat is közöl: a magyar lakosság 10% vallja magáról, hogy valamelyik kisebbségnek a tagja. Az új alkotmány azonban nem vesz majd tudomást róluk.
Az új preambulum eddig ismertté vált szövege meg sem említi a kisebbségeket. Sőt a törvényben megemlítik a magyar nyelv védelmét, de nem beszélnek a nemzeti kisebbségek nyelvéről, és ez ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel. Az állam arra sem vállal kötelezettséget, hogy biztosítsa a kisebbségeknek azokat a kollektív jogokat, amelyek lehetővé teszik részvételét a közéletben.
A korábban mondottaktól eltérően nem tervezik a népcsoportok parlamenti képviseletét. Komoly aggodalommal tölti el Kállait az, hogy a parlamentben többé nem lesz szükség kétharmados többségre a kisebbségi törvény megváltoztatásához.
Elegendő-e csupán az alapjog?
A budapesti kormány utal arra, hogy Magyarország az első ország, amelynek alkotmányában teljes terjedelmében szerepel a 2007. december 1-e óta hatályos Európai Alapjogi Charta. Ez rögzíti az egyenlő bánásmódra vonatkozó alapjogot is. A jogászok ebből vezetik le a kisebbséghez tartozók általános igényét arra, hogy hazájukban ne érje őket semmiféle megkülönböztetés a többségi lakossághoz tartozók részéről.
Kállai és a kisebbségek szervezetei rövid idővel ezelőtt „Amit a magyarországi nemzetiségek akarnak” címmel közösen nyilvánosságra hoztak egy 12 pontból álló dokumentumot. Ebben többek között egy új kisebbségi törvény megalkotását és a kisebbségi önkormányzatok megerősítését követelik.
Magyarországon 1993 óta van hatályban az a nemzetiségi törvény, amelyet nemzetközi fórumokon a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében mindig példaként emlegetnek. Ezzel kapcsolatban a jogi szakértők hangsúlyozzák: a nemzeti kisebbségek tagjai már csak azért is kaptak viszonylag sok jogot, hogy viszonosságként Magyarország kedvezményes elbírálást követelhessen a külföldön élő magyarok részére. Magyarországon az ott élő németek alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget.
Felháborodás Szlovákiában
A magyar kormány időközben az alkotmányreformja miatt is nemzetközi nyomás alá került. Európa szerte bírálják annak a családi választójognak a tervezett bevezetését, amelynek értelmében a választások és népszavazások alkalmával a gyermekes szülőknek többlet szavazatuk is lehetne.
A szomszédos országokban, de különösen Szlovákiában, szintén heves bírálatot váltott ki, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően Budapest választójogot akar adni a magyar anyanyelvű nemzeti kisebbségek azon tagjainak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek. Nem igazán meglepő, hogy a magyar kormány tervei ellen leghevesebben a korábbi szociáldemokrata miniszterelnök, Robert Fico tiltakozik. Az ő kormányzati időszakát a Budapest és Pozsony közötti heves viták jellemezték.
Figyelemre méltó, hogy most a négy párti jobbközép kormányzó pártok egyike, a Richard Sulik parlamenti elnök vezette neoliberális SaS erősíti Fico támogatóit, és ezt éppen akkor teszi, amikor a közvélemény-kutatási adatok szerint Fico egyedül is képes lenne kormányozni. Ezáltal a magyar alkotmány reformja a pozsonyi koalíció komoly szakításpróbájává is válhat.
Fordította: dr. Gonda László
