Jelentős arányban szavaznának át Oláh Lajosra az LMP szavazói, hogy le lehessen győzni az Orbán-család ügyvédjét
Vélhetően belső vitákkal terhes időszak ez az LMP-nek, hiszen a párt támogatottsága nem ért el áttörést, s a választókerületi kutatások sorra azt mutatják: érdemes volna újragondolni a stratégiát.
A válaszadók 50 százaléka akkor is átszavazna például a DK-s Oláh Lajosra a kormánypárti induló legyőzése érdekében, ha az LMP jelöltje nem lépne vissza – derült ki az IDEA Intézet 2018. március 10-12. között – közösségi média alapú kérdőív segítségével – végzett, a 168 Óra rendelkezésére bocsátott reprezentatív kutatásából.
A Budapest 5. számú egyéni választókerületében (VI-VII. kerület) megvizsgált pártpreferenciák alapján a választókerületben szavazásra jogosultak körében és a választókerületen belüli biztos szavazó pártválasztókat is tekintve a Fidesz–KDNP-nek van a legnagyobb támogatottsága (27 százalék, illetve 30 százalék). Ezt követően az MSZP–Párbeszéd következik (14 százalék, 16 százalék), majd a Demokratikus Koalíció (12 százalék, 14 százalék). A Jobbik támogatottságának aránya a választókerületen belüli biztos szavazó pártválasztókat tekintve 12, az LMP-é 10, a Momentumé 6 százalék.
A kormánypárt jelöltje Bajkai István, a Fidesz-alapító ügyvéd, erzsébetvárosi alpolgármester, aki nem csak Orbán Viktort képviselte ügyvédként, hanem közvetlen családtagjait, így Orbán Ráhelt és Tiborcz Istvánt is, miközben sorra nyeri a megbízásokat állami vagy fővárosi tendereken. A főképpen éppen közbeszerzésekkel és nemzetközi joggal foglalkozó, résztulajdonában álló SBGK ügyvédi iroda – mint azt az Átlátszó megírta annak idején – négy konzorcium tagjaként 13,5 milliárd forintos megbízáshoz jutott az elmúlt években a Miniszterelnökségtől. Arról pedig épp a 168 Óra számolt be, hogy Bajkai tavaly májusban alapított új céget, s még év vége előtt nyolc hazai és uniós közbeszerzést bonyolíthatott le tanácsadóként, sőt, ügyvédi irodája pedig január végén újabb, csaknem félmilliárdos megbízást nyert el a Miniszterelnökségtől.
Szabadidejében tojást, tejet, no meg sonkát oszt, de kampányzongorázik is kikapcsolódásként.
Egyértelmű tehát, hogy a Fidesz erőteljesen kampányol a Teréz-, illetve Erzsébetvárost magában foglaló választókerületben, ahol egyébként a választási csalás gyanúja is felmerült már, méghozzá az alaposan megtámogatott kamupártok nyomán. Mindennek ellenére nincs ellenzéki megállapodás arról, hogy adott esetben visszalépnének a kisebb ellenzéki erők a 2014-ben itt mandátumot nyert Oláh Lajos javára, aki a DK színeiben, az MSZP-Párbeszéd támogatásával indul. Pedig ez igencsak logikusnak látszana.
Az IDEA Intézet kutatásából ugyanis kiderült, hogy a megkérdezettek egyértelmű többsége (65 százaléka) szerint fontos, hogy a VI.-VII. kerületben is egyetlen ellenzéki jelölt induljon a kormánypárti jelölttel szemben: a 40 százaléknyi „nagyon fontos”, és a 25 százaléknyi „fontos” álláspontot osztókkal szemben csak 14 százalék volt azon a véleményen, hogy egyáltalán nem fontos, hogy egyetlen ellenzéki jelölt legyen.
A kutatás eredményei alapján az újrainduló, és négy évvel ezelőtti győztest, Oláh Lajost, a DK-jelöltjét tartják a legesélyesebbnek a megkérdezettek (50 százalék), aki az MSZP–Párbeszéd támogatását is élvezi.
Őt követi a Jobbik jelöltje, majd pedig az LMP-s Moldován László (5 százalékkal). Ugyanakkor a választókerületi megkérdezettek körében 27 százalék azok aránya, akik nem tudják eldönteni még, hogy ki az esélyes.
Ha a két legerősebb ellenzéki indulóra szűkítjük a kérdést, akkor a válaszadók 59 százaléka Oláh Lajost, míg 10 százalékuk Moldován Lászlót tartja esélyesebbnek arra, hogy legyőzze a Fidesz–KDNP jelöltjét, Bajkai Istvánt.
A választókerületben a verseny nyitott, az erőviszonyok a két legesélyesebb jelölt között kiegyensúlyozottak. Ami talán még ennél is sokatmondóbb, hogy azok körében, akik jelezték részvételüket a 2018. április 8-i választáson, 27 százalék a Fidesz–KDNP-jelöltjére, 25 százaléka az említett esélyesnek „vélt” Oláh Lajosra szavazna, az LMP-jelöltjét pedig a megkérdezettek 11 százaléka támogatná. A jobbikos Stummer János 7, míg a Momentum-jelöltje, Soproni Tamás 4 százalékot tudhat maga mögött. Húsz százalék viszont még nem döntött a jelöltek közül.
A megkérdezettek több mint fele, 57 százalékuk nyilatkozta azt, hogy az LMP jelöltjének vissza kellene lépnie a DK-s Oláh Lajos javára, amennyiben ez utóbbi esélyesebb arra, hogy az legyőzhesse a kormánypárti indulót. Mindössze 18 százalékuk mondta azt, hogy ez nem szükséges.
Emellett pedig a válaszadók 50 százaléka akkor is átszavazna Oláh Lajosra a kormánypárti induló legyőzése érdekében, ha az LMP jelöltje nem lépne vissza. Harminchárom százalékuk azonban még akkor sem.
Az IDEA Intézet 2018. március 10-12. között vette fel az adatokat közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív a választókerület felnőtt népességére nem, életkor és iskolai végzettség tekintetében. Az 460 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 5 százalékpont.
A kutatás kapcsán Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az eredmények áttekintésekor érdemes figyelembe venni, az adatfelvételre március 15-e előtt került sor. Ez abból a szempontból döntő, hogy több kutatás is megerősíti azt:
az LMP támogatóinak egy tetemes része együttműködés-párti az egyéni választókerületeket illetően, és a kormányváltás maximalizálása érdekében az esélyesebb jelöltet támogatnák.
Számukra március 15-e után a párt elitjének egy része ezzel ellentétes üzenetet küldött akkor, amikor az LMP-s jelöltek talpon állása mellett érvelt.
Mindez éppen ezért nem jelenti azt, hogy az LMP saját magára nézve ne kockázatminimalizáló stratégiára váltana, azaz számos helyen a kormányváltó mandátum esélyét maximalizálva mégis visszalépteti jelöltjét. A Teréz- és Erzsébetvárost is magában foglaló választókerületben sincs esélye a győzelemre, ugyanakkor szoros verseny esetén – ami Budapesten is van a „Budapest-mivolt” ellenére –, illetve együttműködés híján a Fidesz-KDNP jelöltje lehet akár a befutó – fejtette ki Böcskei.
Arra a politikai elemző nem kívánt megállapítást tenni, hogy az LMP-t büntetik-e saját szavazói vagy éppen a visszalépés elmaradását jutalmazzák, az azonban megállapítható, hogy az LMP támogatói sem viseltetnek olyan erős ellenérzésekkel egy esélyes, ám más párthoz tartozó ellenzéki jelöltre való átszavazásra, mint azt egyes LMP-s politikus megjelenítik. Hozzá kell tenni, hogy van olyan LMP-s vezető, nevezetesen Hadházy Ákos, aki részben már ellentétesen is fogalmazott a jelenlegi LMP-s stratégia kapcsán, így nem zárható ki, hogy a zöldpárt még korrigál azon. Vélhetően belső vitákkal terhes időszak ez az LMP-nek.
Ugyanakkor mindenkire nézve a lehető legrosszabb – még ha konstruktív is –, hogy az esetleges visszalépések bejelentése csúszik. A választók orientálása ugyanis nem csak egy bejelentés kérdése, hanem a tudást választókerületi szinten is „szét kell szórni” – emelte ki Böcskei.