„Jelenlegi formájában számunkra elfogadhatatlan az uniós költségvetési tervezet” – közölte Gulyás Gergely a harmadik kormányinfón
Ahhoz képest, hogy ilyen szigorú időkorlátokat határozott meg előzetesen a Miniszterelnökség új vezetője, késéssel kezdődött a harmadik kormányinfó, azaz az a sajtótájékoztató, ahol elvileg arról lehet információkat szerezni, mit, miért tesz a kormány. Az új tárcavezető, Gulyás Gergely mindenesetre a késésben nem tesz túl elődjén, Lázár Jánoshoz képest jó időt futott, csak tíz percet csúszott, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig még bocsánatot is kért ezért.
A kormány tegnap EU-s ügyekről tartott kormányülés, egyidejűleg Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek – határozta meg a főtémákat Gulyás Gergely harmadik kormányinfóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, amit már a múlt héten is: ez a biztonság költségvetése, a magyar gazdaság stabil a teljes foglalkoztatás, a jobb családtámogatások és az ország biztonsága az elsődleges célkitűzései.
Gulyás Gergely és Kovács Zoltán a harmadik kormányinfónBeszélt továbbá arról a Modern városok program keretein belül 150 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2019-ben, s a már megkötött szerződések alapján kívánják megvalósítani a fejlesztéseket. A fővárossal „szoros és gyümölcsöző" együttműködést szeretne a kancelláriaminiszter.
Áttérve az Európai Unióval való együttműködésre, amelyről tárgyalt szerdán a kormány, Gulyás Gergely arról beszélt, a viták, amelyek főként az uniós bürokrácia és a kormány között folynak, nem változtatnak azon, hogy Magyarország jövője csakis Európában, az Európai Unióban képzelhető el. Emiatt havonta egyszer csak uniós ügyeket tekint át a kabinet, tegnap éppen az EU költségvetési tervezetét vizsgálták meg, hiszen a hónap végén lesz uniós csúcstalálkozó, ahol már ez téma lesz.
„Úgy gondoljuk, hogy ez az uniós költségvetés több szempontból elfogadhatatlan számunkra. (...) Ez a javaslat elsősorban azokat az országokat bünteti, amelyek az elmúlt években teljesítményt mutattak fel” – állította Gulyás, beszélve a kohéziós támogatások csökkentésétől, s egyéb támogatások megvonásásról. A kancelláriaminiszter ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a migrációs kizárólagos nemzeti hatáskör, s az uniós költségvetés tervezése során erre is figyelemmel kell lenni – nem erre, hanem a nemzeti, tagállami határvédelemre pénzt biztosítani. Gulyás hosszan ostorozta az Európai Bizottságot, amely szerinte nem politikai testület:
„azt is látjuk, hogy politikai előterjesztés ez az uniós költségvetési tervezet, amely elfogadhatatlan, s burkolt szerződés-módosítást tartalmaz. (...) A jogállmiság klauzula és a költségvetési támogatások összekapcsolása ugyanis ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel. (...) Nem fogadható el az sem, hogy az OLAF politikai zsarolás eszköze legyen.”
Mindebből szinte egyértelmű, hogy Orbán Viktor június 28-29-én az uniós csúcstalálkozón ismét harcos hangnemet kíván megütni annak ellenére, hogy – mint megírtuk – Angela Merkel német kancellár engedékenyebbnek mutatkozik vele szemben.
Gulyás Gergely és Kovács Zoltán a harmadik kormányinfónAz alaptörvény hetedik módosítása kapcsán Gulyás azt is mondta, a Velencei Bizottság jövő pénteken foglalkozik majd a Stop Soros csomaghoz tartozó tervekkel, így a magyar Országgyűlés a testület véleményének tudatában tud majd dönteni.
A hajléktalanság tiltásáról a miniszter azt mondta, van éjjeli ellátási kapacitás, a kormány még bővítené is. Az nem állapot, hogy Budapest, akár még világörökségi részei is használhatatlanok a hajléktalanok miatt. A kormány támogatja a Fidesz-frakció javaslatát abban, hogy az életvitelszerű közterület-használatot tiltani kell, ezzel egyidejűleg persze „törekedni” fognak a kapacitások bővítésére, hogy senki ne éjszakázzon az utcán.
Más kérdés, hogy Gulyás azt is állította, hogy ”amíg alkotmányos támadások nem érték” a kormányzat korábbi szabályrendszerét – tehát amíg az önkormányzatok rendeletei nyomán szabadon tilthatták, sőt szankcionálhatták a hajléktalanokat –, addig kevesebben aludtak az utcán.
A miniszter szavaiból az derült ki, hogy a Fidesz szerint a közterületet használókat zavarják a hajléktalanok, s ezt fel kell számolni. Nem tudni azonban, hogy ezt a korábban is nagy botrányt okozó elképzelés iért éppen most dobták be a kormánypártok, hiszen például Gulyás első kormányinfóján, amelyen bejelentette az alaptörvény-módosítást, még korántsem beszélt arról, hogy a közterületek életvitelszerű használatában bárminemű, újabb korlátozást vezetnének be.
Gulyás úgy fogalmazott: „szerintünk senkinek sem joga, hogy a közterületet életvitelszerűen használja”, s ezt érvényesítik most.
Megírtuk: egyetlen nap alatt maga a Fidesz-frakció is rájött, a hajléktalanság betiltásához nem kell a kormány, hiszen a pártnak kétharmados többsége van a parlamentben, és ez dönt az alaptörvény módosításáról. A Fidesz törvényalkotási bizottsági tagjai szerda este fél nyolckor álltak elő terveikkel, magyarán egyetlen éjszaka alatt újraírták a kormány alaptörvény-módosító csomagját, méghozzá úgy, hogy a bizottság ellenzéki tagjainak erre sem reagálási lehetősége, sem érdemi vitalehetősége nem volt a csütörtök reggel fél tízkor kezdődött bizottsági szavazás előtt.
Gulyás szavai is egyértelműsítik tehát, mire kellett a kormányoldalnak és Orbán Viktornak a kétharmados parlamenti többség, a kormánypárti többség: a jövő hét elején a Fidesz-KDNP kétharmada hetedszer is módosítja majd az alaptörvényt, s elfogadják a Stop Sorosnak nevezett féltucat törvényt módosító jogszabály-csomagot is. Hogy az újraválasztott kormányoldal ilyen és ehhez hasonlólépésekre készül, arról pedig az újabb kétharmad megszerzése utáni napokban írtunk.
A Miniszterelnökség vezetője kérdésre cáfolta, hogy – mint az a sajtóban felmerült – jövőre jelentősen növekednének a kormány kommunikációs kiadásai. Gulyás állította: megkérdezte erről Rogán Antalt, a propagandaminiszter pedig azt állította, hogy 2017-hez képest egyetlen fillérrel sem emelkednek ezek a kiadások.
Gulyás egyébként pénteken találkozik majd Tarlós Istvánnal, hogy a budapesti beruházások esetleges kormányzati támogatásáról, így a főpolgármester által igényként megfogalmazott 4 milliárd forintos pluszforrás a Lánchíd felújítására is téma lesz.
A 168 Óra kérdésére Gulyás nem cáfolta, hogy adott esetben az Igazságügyi Minisztérium szervezetén belül felügyelnék majd a létrejövendő közigazgatási bíróságok törvényes működését és így például a bírói előmeneteli rendszert. Megírtuk ugyanis azt is: a fideszes képviselők által szerda este benyújtott módosító kivenné az új bíróságokat, azaz a közigazgatási bíróságokat a Handó Tündének és a kormánynak sok-sok bosszúságot okozó Országos Bírói Tanács ellenőrzési köre alól. „A rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács, illetve más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában” – írnák bele a fideszesek az alaptörvénybe.
Gulyás szerint ezzel semmi baj nincs, de hogy a közigazgatási bíróságok és a Közigazgatási Felsőbíróság esetén konkrétan milyen szisztéma lép életbe, azt majd Trócsányi László igazságügyi miniszter ismerteti. Ettől függetlenül Gulyás nem cáfolta, hogy adott esetben éppen a minisztériumon belül döntenének majd a közigazgatási bírók előléptetéséről.
Mindez azt jelenti, hogy a Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke (és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége) felügyeletét ellátó OBT, amely számos bírósági vezetői kinevezés esetén tartatta be a törvényt, vagy legalább adott vészjelzést az OBH-elnök működése kapcsán – a közigazgatási bíróságok, így a legkényesebb politikai ügyeket tárgyaló bírók és bírósági vezetők kinevezésére nem lehet majd hatással. Mindezzel ráadásul Gulyás szerint semmiféle probléma nincs, sőt számos országban működik a minisztériumon belül a bíróságok felügyeleti szerve.
