Januárig előzetesben marad a csengeri örökösnő, Kósa Lajost tanúként sem hajlandóak meghallgatni
Még október végén meghosszabbította a Mátészalkai Járásbíróság Szabó Gáborné Matkó Mária, azaz a csengeri örökösnő előzetes letartóztatását, mégpedig január 7-ig. A csalással gyanúsított asszony ügyvédje, Helmeczy László fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, azt kérvén a bíróságtól, hogy a döntést változtassa meg, és a gyanúsítottat helyezzék szabadlábra.
A Sztárklikk szerint az ügyvéd elsősorban azt kifogásolja: a bíróság nyomozási bírája gyakorlatilag tényként kezeli azt, hogy Szabóné nem örökölt pénzt, noha arra egyelőre semmi bizonyíték nincs, hogy az örökség nem létezik. A közismert ügyben csengeri háziasszony, saját tudása, vagy állítása szerint 1300 milliárd forintot örökölt, amely összeg befektetését Kósa Lajos, akkori debreceni polgármesterre, országgyűlési képviselőre bízta volna – közjegyzői okiratba foglaltan.
A nyomozó hatóság szerint Szabóné az örökségre hivatkozva becsapott sok-sok embert, Kósa szerint őt is, ezért a gyanúsítottat, nemzetközi kelfogató parancs nyomán, hazaszállították Svájcból, ahová épp az örökség intézésére utazott, és előzetes letartóztatásba helyezték.
Az ügynek érdekes szála az jutalmazási megállapodás, amelyet nyolcszázmillió forintról kötött Szabóné először Kósa Lajos feleségével, majd utóbb a fideszes képviselő édesanyjával. Ugyanilyen jutalmat kapott volna Órendi Mihály sportvezető, Kósa Lajos egyik társa is.
Ráadásul feltehetően Kósa személyesen is kapott ajándékot a csengeri asszonytól.
Kósa Lajos és Szabó Gáborné, amikor még „barátok” voltakÉppen ezért indítványozta Helmeczy Kósa Lajos tanúként meghallgatását, arra hivatkozva, hogy a Fidesz korábbi alelnöke, Orbán Viktor egyik volt minisztere Szabóné hagyatéka ügyében kül- és belföldön egyaránt eljárt, sőt a nagy összegű hagyatékra tekintettel szerződéseket kötött, amelyeknek vagy Kósa, vagy közvetlen hozzátartozói voltak a kedvezményezettjei. Ebből pedig az is következik, állítja Helmeczy, hogy ha a meglévő dokumentumoknak a jóval iskolázottabb, képzettebb, magas pozíciókat betöltő Kósa is hitt, akkor azok miért ne lehettek volna hitelesek a szerényebb tudással rendelkező háziasszony számára.
A fellebbezésből egyébként az is kiderül, hogy Szabóné az örökségre felvett kölcsönökből fizette Kósa Lajos külföldi szállodai szobáit, vagy Péterfy István ügyvédet, aki szintén meg volt győződve az örökség létezéséről.
Az előzetes letartóztatást meghosszabbító határozat szökés, elrejtőzés veszélyére, az eljárás meghiúsítására hivatkozik, amire – írta az ügyvéd a fellebbezésben –, esélye sem lenne Szabónénak, sőt ellenkezik az eddigi magatartásával is, hiszen Svájcban sem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget. A jogi képviselő szerint, ha védece úgy döntött volna, még hónapokig maradhatott volna Svájcban, ő azonban azt akarta, hogy minél hamarabb itthon legyen, hogy tisztázhassa magát. Helmeczy az előzetes meghosszabbításának indokát abban is tévesnek látja, hogy Szabóné befolyásolná a tanúkat, ha szabadlábra helyeznék, vagy bizonyítékokat tüntetne el, netán újabb bűncselekményeket követne el.
Helmeczy László szerint nem zárható ki, hogy Szabóné mindvégig, és jelenleg is abban, a valószínűsíthetően téves feltevésben volt és van, hogy a hagyaték létezik, és ez indította el a kölcsönkéréseket. Vagyis Szabónénak ugyanolyan joga tévedni egy jogállamban, mint például Kósa Lajosnak, vagy dr. Péterfy Istvánnak, vagy Órendi Mihálynak – érvelt a jogász.
Ráadásul, az eddigi eljárás során egyetlen tanú sem állította, hogy Szabóné őt csalárd módon becsapta volna. Ezt Kósa Lajos mondja, őt viszont egyelőre nem hajlandóak tanúként meghallgatni.
