Jámbor szerint elegánsabb lett volna lemondani a pártvezetőknek

Interjú a frissen megválasztott ellenzéki képviselővel.

2022. április 22., 17:57

Szerző:

Jámbor András civil jelöltként győzött a tavaly novemberi előválasztáson, április 3-án pedig nagyarányú győzelmet aratott az országgyűlési választásokon, a Szikra Mozgalom és az ellenzéki pártok támogatásával, Budapest 06. számú választókerületében. A Mérce korábbi főszerkesztőjével többek között a baloldal lehetőségeiről, jövőjéről, a parlamenti politizálás lehetőségeiről beszélgettünk. 

Az elmúlt négy évben volt-e olyan ellenzéki ötlet, program, amelyet a pártok és a politikusok a parlamentáris keretek között végig tudtak vinni, a választók életére pozitív hatással volt? Úgy is fogalmazhatnék, hogy az ellenzéki képviselők valóban megdolgoztak-e a fizetésükért? 

Szerintem alapvetően nagyon hülyén beszélnek erről a kérdésről. Nem választható szét a parlamenti és a parlamenten kívüli munka. Amikor felmerül a mandátum felvételének kérdése, akkor arról nem beszélünk, hogy mi az a munka, amit elvégez a képviselő, milyen stratégiák mentén végezzük a képviselői munkát. Nem akarom megkerülni az elmúlt négy évre vonatkozó kérdését, de az látni kell, hogy sok minden, amit a felső középosztály, valamint az értelmiség értéktelennek tart, azt a választók nagy része értékesnek tartja. Lehet azt mondani, hogy semmit sem ér, ha a parlamentben felszólalunk. Nekem más a tapasztalatom. A Szikra szervezett egy beszélgetést Szegeden a makói gumigyár szakszervezeti vezetőivel. Én személy szerint nagyon rosszul éreztem magam, amikor Komjáthi Imre társaságában elmentünk Makóra még pár hónapja, tartottunk egy sajtótájékoztatót és hazamentünk. Én azt gondolom, hogy ennél sokkal fontosabb lenne szervezettebben és hatékonyabban, beágyazottabban politizálni. A beszélgetésből mégis az derült ki, hogy ezeknek szakszervezeti vezetőknek ez iszonyatosan megmaradt, mert olyan nem nagyon van, hogy parlamenti képviselők egy ilyen ügyben kiállnak mellettük. Tehát lehet, hogy mi nem tartunk fontosnak egy parlamenti felszólalást, mert már láttunk százötvenezret, de lehet, hogy a József utcában lakó hölgy, akinek egyébként a társasházi törvényből fakadó gondjai vannak, fontosnak tartja azt, hogy valaki felszólaljon a parlamentben az ő érdekeit képviselve. A kérdés bonyolultabb annál, hogy eldöntsük feketén-fehéren, mi a jó vagy mi a rossz a parlamenti munkában. Azzal kapcsolatban persze van kritikám, hogy egyéni képviselők eleget tettek-e azért, hogy képviseljék az ügyeiket az emberek érdekében. Azt viszont a kétharmados rendszerben én sem gondolom, hogy majd benyújtok egy törvényjavaslatot, a fideszesek pedig rájönnek: micsoda ötlet, megszavazzuk! Egyébként pedig több javaslat is volt, amit ellenzékiek nyújtottak be, lesöpörték, majd a Fidesz maga nyújtotta be újra. A nagy stratégiai kérdések helyett, például, hogy hogyan kell politizálni, arról beszélünk, erkölcstelen-e beülni a bizottságokba. Szerintem átugrottunk egy kérdést: leváltható-e ez a rendszer országgyűlési választásokon? Mit jelent ebben a rendszerben a képviselet? Ezek ma az alapkérdések. Ebből kéne kiindulnunk, miként is viszonyuljunk a parlamenti munkához.

Leválthatónak tartja a rendszert? 

Nem tudom megmondani 18 nappal a választások után. Erre most nem lehet egzakt választ adni. Nekem az a sejtésem, hogy igen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez egy könnyed, egyszerű feladat. 

Visszacsatolnék egy pillanatra Komjáthi Imréhez, aki legutóbbi beszélgetésünk alkalmával azt mondta, hogy a baloldali értékek megfelelő módon és hangsúllyal voltak képviselve az összefogás választási programjában. Ön is így látja? 

Elfogadható szinten voltak képviselve. Abban az esetben, ha visszagondolunk mi volt ennek a tömbnek a politikai programja 2008 és 2009 tájékán, akkor látjuk, hogy a tömb mellet lévő értelmiség az egykulcsos adó mellett érvelt. Aki pedig azt mondta, hogy az egykulcsos rendszer egy baromság, hülyének bélyegezték. Ahhoz képest a mostani program egy kőkeményen baloldali program. Szerintem nem azzal volt a baj, hogy mi volt ebben a programban, a probléma az volt, hogy mi látszott ebből a kampány során.

Látszódtak egyáltalán baloldali hangsúlyok? 

Szerintem nem. 

Ön egy köztudottan baloldali értékrendet valló, képviselő ember, ezért is kérdezem: hogyan lehetett volna a baloldali értékeket jobban felmutatni a választópolgárok számára? Jobban képviselni ezt az értékrendet? Számtalan éles kritika érkezik, főként baloldalról, de jobboldalról is ezzel kapcsolatban. Mármint, hogy a baloldal nem baloldalként viselkedett. Például, hogy nem esett elég szó a kampány során a megélhetési kérdésekről.

A legélesebb kritikának azt tartom, hogy azokban a szavazókörzetekben, ahol jellemzően a baloldal alsó középosztálybeli bázisa van, a Fidesz nyert, rájuk szavaztak. Délpesten minden panelt, a Havanna-lakótelepet is elvitte a Fidesz. Ennél élesebb kritika nem kell. A feladat az, hogy ezeket a szavazókat visszaszerezzük. Nyilván hazabeszélek, de nálunk, az én körzetemben ránk szavaztak a panelben élők. Azért szavaztak ránk, mert voltak olyan üzeneteink, amiket el is tudtunk oda vinni. Speciális üzenetünk, ami hihető volt számukra. Az ő reális problémáikra adtunk egy reális választ, főleg a lakhatási válság kérdésében. Nem szexi, és lehet, hogy a médiát sem fogja érdekelni az, amikor a panel és gangos ház felújítási programról beszélünk, majd meg is akarjuk valósítani. De például az ott élő embereket ez érdekli, mert ebben a kérdésben nem történt semmi sem 2009 óta. 

Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu

Létezik ma Magyarország egyáltalán politikai erővel és befolyással rendelkező baloldal? Egyúttal a kérdésemhez kapcsolnám Tamás Gáspár Miklós kritikáját is, miszerint egy baloldali embernek nincs kire szavaznia.

Ezt az előválasztás alkalmával mondta, amikor már csak Márki-Zay Péter és Dobrev Klára maradt egymással szemben. Én ebbe a kritikába beleértem azt, hogy ők maradtak és Karácsony Gergely visszalépett. Szerintem abban a cikkben ez megjelent. Nyilván TGM számára nem Karácsony Gergely a legideálisabb jelölt, de az a program, amit képviselt, megfelelt a baloldali szempontoknak.  

Elegánsabb lett volna egy ekkora vereség után, ha az ellenzéki pártok vezetői lemondanak? Helyet adnak valami új lendületnek? 

Az én elképzeléseim szerint igen. A politikának van egy olyan természete, hogy nem morális aktusok alapján alakulnak ki az erőviszonyok. Küzdelmek folynak. Az egy komoly probléma, hogy egy ilyen vereség után a pártok belülről nem tudják ezt kikényszeríteni. De szerintem nem zárható ki, hogy több pártban is lesz ehhez hasonló változás a következő félévben. 

Korábban beszélt arról, hogy az ön kampányának sikerességét, amit a Szikra Mozgalom aktivizmusára alapoztak, most éppen piedesztálra emelik. A választás főleg a vidéki választókerületekben ment el.  Lehet az önök példája egy minta az ellenzék számára vidéken? Mit kell tennie most a vidéki pártszervezeteknek? 

Amint tudni fogom, hogy mit kell tenni, akkor el is kezdem. Mindenkit óva intek attól, hogy most nagy ívű következtetéseket vonjon le. Meghallgattuk a választás másnapján, hogy a Jobbik-szavazók nem mentek el. Azóta pedig pontosan tudjuk, hogy 150-200 ezer baloldali, liberális szavazó sem vett részt a választásokon. Nem olyan egyértelmű a helyzet. Amit hallgatunk újra, hogy le kell menni „falura”. Azt már tudjuk, hogy nem feltétlenül településminta szerint rétegződnek a választók, hanem sokkal inkább végzettség szerint, még ha ez a kettő össze is függ. Nem csak a falvakban, a megyeszékhelyeken is nagyot nyert a Fidesz. Miskolcon jobban erősödött a kormánypárt, mint egyes falvakban. A falvakba lemenni nem egy vasárnapi program. A Fidesz sikere ebben a tekintetben egy 14 éves munka és pontos tervezés eredménye. Anélkül nem lehet megérteni a magyar vidék helyzetét, hogy milyen függőségi viszonyok alakultak ki ezeken a településeken. Nem lehet azt mondani, hogy legyen minden faluban két emberünk és akkor minden jó is lesz, mert az ott élők az egzisztenciájukkal játszanak.

Hogyan lehet feloldani a függőségi viszonyokat?

Nem tudom.

Pedig erre az ellenzéknek valamilyen választ kell találnia, ha nyerni akar. A függőségi viszonyok a szociológusok szerint is eléggé bebetonozottak.

Ez az egyik legfontosabb szempont abban a kérdésben, hogy leváltható-e egyáltalán a Fidesz választásokon. Ez az autokrata rendszer mennyire épült ki, mennyire bebetonozottak ezek a függőségi viszonyok, mit jelent ez a magyar társadalom szempontjából, és hogyan változtatható meg? Ha a falusi, több mint hárommillió szavazót nem tudjuk megnyerni, mert fizikailag nem sikerülhet a kialakult hatalmi struktúra miatt, akkor nehéz azt mondani, hogy le lehet váltani a Fideszt. Én egy budapesti választókerület nyerteseként nehezen tudom azt mondani, hogy nekem tuti receptjeim vannak arra vonatkozóan, hogyan kell őket legyőzni vidéken. Egy dolgot azonban sejtek: a falvakban akkor lesz ellenzék, ha a kis és a nagy vidéki városokban is lesz.

Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu

A Párbeszéd frakciójának tagja lesz az országgyűlésben. Mennyire van országosan kiépülve ez a párt vidéken?  Egyáltalán pontosan mit is képvisel ez a párt? Érdemes hozzájuk csatlakoznia? 

Nem vagyok a Párbeszéd párttagja, de amikor a kampányhoz csatlakoztam egészen meglepődtem, hogy például Orosházán, Ózdon, nem csak megyeszékhelyeken létezik a Párbeszéd. Pont ez a probléma, hogy több pártnak egy csomó helyen van létező tagsága, de ezek külön nem adnak ki egy országos szervezetet egyetlen pártnál sem. Egyik pártnak sincs országos lefedettségű szervezete. A Párbeszéd frakciójába ülök be, de én az Egységben Magyarországért jelöltje voltam, bár nem tudom, hogy nevezik ezt most.

Sehogy, mert éppen szétesőben van. 

Igen, de nekem helyben az önkormányzati választásokra készülve nyilván mind a hat párttal együtt kell tudnom működni. Egyéni képviselőként kicsit másként néz ki, hogy mik a pártérdekek és mik nem. Arról pedig nekem erős kritikám van egyébként – nyilván fel lehet sorolni a Párbeszéd értékeit –, hogy ebben a médiarendszerben, hatalmi struktúrában mennyire tudnak ezek a pártok egyenként versenyezni és megmutatni a saját identitásukat. 

Kevesebb pártra lenne szükség? 

Több pártra nem nagyon van. 

Ezért nem lesz a Szikrából sem párt? 

Annak egy nagyobb ideológiai oka van. Ha valaki most pártot alapít, akkor a meglévő, a politikára fókuszáló ellenzéki szavazókat osztja újra. 

Ön szerint tehát nincs is egy olyan jelentős szavazói réteg ma Magyarországon, amely egy hitelesebb, mondjuk akár Gyurcsány Ferenctől és a folyamatosan vereséget szenvedő pártoktól mentes, tiszta baloldali politikát szeretne? Akiknek egyik oldal sem elfogadható? 

Jelentős szerintem nincs. Nem így struktúrálódik ma Magyarországon a politika. 

Mit fog tenni Jámbor András a parlamentben? 

Azt már korábban is elmondtam, hogy én a mandátumra, mint erőforrásra tekintek. Nekem az a feladatom, hogy a közösség ügyeit képviseljem. Másrészt, hogy felvegyem a lóvét a parlamentben, és az általam képviselt közösséget és annak ügyeit támogassam. Egyéni képviselőként, egy ilyen megélhetési válság közepette az is feladatom, hogy közösségi eszközök segítségével az ebből fakadó károkat, amelyeket a Fidesz láthatóan nem akar enyhíteni, enyhítsem. Konkrétumokat még nem tudok mondani, akkor fogok, amikor már megtettem. A politikai cselekvést nem bejelenteni kell, hanem meg kell csinálni. A parlament egy eszköz, akkor is, ha egy korlátozott eszköz, nincs olyan sikeres politika, amely nem akarja a lehetséges erőforrásokat kihasználni. 

(Kiemelt kép: Jámbor András megválasztott országgyűlési képviselő Budapesten, 2022. április 21-én. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)

 







 










Tegnap 15:15

Új és részletes adatsorokat közölt a KSH a nyugdíjakról, és nyugdíjasokról. Ezek szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott – írja a statisztikai hivatal alapján a Portfolio.