Ingoványos talajon: üzent Orbán öccse

A lap emlékeztet: a cég jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a kilencvenes évek közepén jelent meg a dél-zalai településen, és már akkor nagy vihart kavart: az itteni ingatlantulajdonosok hosszú ideig pereskedtek, mert úgy érezték, a tőzegbánya területén lévő földbirtokaikért nem kaptak reális ellentételezést. Most a Lehet Más a Politika állította a figyelem középpontjába: nemrég sajtótájékoztatón kérték a kormánytól, hogy azonnal állítsa le a Zala megyében, a Szévíz-völgyében zajló, az elvileg védelem alatt álló lápokat megsemmisítő tőzegbányászatot.

Bogár István, a zalaegerszegi Domberdő Természetvédelmi Egyesület elnöke a

Zalai Hírlapnakelmondta: a természetvédelmi törvény védetté nyilvánította a magyarországi lápokat, amihez 2001-ben készült egy miniszteri jegyzék, javaslat, ami nevesítette is a hazai lápterületeket. Ezt a listát azonban az Alkotmánybíróság 2008-ban törölte, így azóta nincs igazodási pont, nem tudni pontosan, mi láp és mi nem az. Pedig a lápok fokozott védelmére szükség lenne, ugyanis e területek sok kuriózumszámba menő növényt rejtenek. Bogár István szerint már nem szabadna újabb bányanyitási engedélyeket kiadni, a meglévők esetében pedig lezárásuk után megfelelő rekultivációra lenne szükség. Ami nem jóléti víztározókat jelent, hanem közel az eredeti állapot visszaállítását. Hozzáfűzte, illúziói nincsenek, nem hiszi, hogy bekövetkezhetne a tőzegbányászat teljes felszámolása az említett területen, az önkormányzati és a politikai lobbi ugyanis szerinte erősebb annál.

Pötréte független polgármestere, Gáspár Károly azt gondolja, a lápok védelmét az ésszerűség határai között kellene megvalósítani - tagadhatatlan, a települések élvezik a bányászat előnyeit.

A Pötréte és Hahót között tőzeget kitermelő és csomagoló Terrakontroll Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Ágh Pál álláspontja szerint a lápok védetté nyilvánításával nem lehet a vállalkozások szerzett jogait csorbítani, hiszen az érintett területek többségén - így például a Szévíz-völgyben is - régóta, már az ötvenes évek óta zajlik kitermelés. Elmondta: a Zalában tőzegbányászatot végző vállalkozások még ha időben nagy szórással is, de mindannyian a lápok 2003-as védetté nyilvánítása előtt kaptak engedélyt a kitermelésre, aki a Nemzetközi Láp- és Tőzegtársaság magyar nemzeti bizottságának elnökhelyettese is. Szerinte a bányatelkekre utólag ráhúzni ezeket a rendelkezéseket, sértő.

Az évekkel ezelőtti Orbán-bányák perben a hahótiakat dr. Vári László ügyvéddel közösen képviselő környezetvédelmi szakjogász, a nagykanizsai dr. Martinecz Antal szerint a zűrzavaros viszonyok rendezéséhez, a lápok lajstromba vételéhez két dolog kellene: valódi szándék és pénz. Befektetés nélkül nem lesz eredmény, márpedig ezeket a természeti értékeket szerinte igenis, tényleges védelem alá kell helyezni. Mert az ökológiai egyensúlyba elég csak egyszer rosszul belenyúlni, már az is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, dr. Fülöp Sándor két vizsgálatot indított a lápvilág ügyében saját hatáskörben – írja a Zalai Hírlap.