Ilyen évet zártak a pecások
Több halat fogtak, mint telepítettek.
2022-ben több halat fogtak ki a vizekből és vittek haza a horgászok, mint amennyit telepítettek országszerte. 68 százalékban ponty tette ki a pecások zsákmányát – írja a Pecaverzum.
Rendkívül megerősödött a hazai horgászpiac az elmúlt években – jelentette ki Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója a Halászati Lapok decemberi számában.
Magyarországon 166 ezer 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) szervezeti rendszerébe tartozik 134 ezer 500 hektár. Ma már több mint 800 ezer regisztrált horgász van, akiknek a létszáma dinamikusan növekszik. Ugyancsak nőtt az elmúlt időszakban a horgászfogás – erről is Sziráki Bence beszélt. Elmondta, 2020-ban 5664,5 tonna volt az a mennyiség, amelyet a pecások kifogtak és hazavittek. Ebből 3894,5 tonnát a ponty tett ki, ami több mint 68 százalékos részesdés. Az országszerte telepített halak össztömege ugyankkor ennél kevesebb volt, 5189,4 tonna, ami közel 500 tonnával elmaradt a kifogott mennyiségtől.
A Mahal ügyvezető igazgatója kiemelte, folyamatban van a hosszú távú haltelepítési rendszer kialakítása a hektikus állapotok megszüntetése érdekében. „Hosszú távú szerződéskötésekkel biztosítható a természetes vizek tervezhető, folyamatos haltelepítése” – összegzett. Emlékeztetett: az egyre gyakrabban jelentkező időjárási anomáliákhoz a jelenlegi termeléstechnológia nehezen tud alkalmazkodni. Az enyhe telek miatt nem fagynak be a tavak, nem védi jégpáncél a halállományt a madaraktól, sem a többi védett halevő állattól.
A takarmány és a gázolaj árának, valamint a munkabérek gyors növekedését nehezen, leginkább sehogy nem tudja érvényesíteni az ágazat a hal árában. A tógazdaságok még mindig hátrányt szenvednek a támogatáspolitikában a mezőgazdaság más ágazataihoz képest – közölte az ügyvezető igazgató, aki nehezményezte, hogy a kormány rendkívüli, hét évre, nemzeti forrásból történő szóló vidékfejlesztési támogatásból a halászati ágazat kimaradt.
„A szakmaközi szervezet javaslata szerint hektáronként 80 ezer forintos támogatásra volna szükség az ágazat talpon maradásához. A hét éves költségvetési ciklus alatt 8-15 milliárd forintba kerülne ez a támogatás. Ha a magyar kormány nem segíti meg az ágazatot, akkor az európai piacon – más haltermelő országokban már hajlandóak támogatással is elismerni az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását – nem marad versenyképes” – szögezte le.
Ennek pedig minden bizonnyal az lesz a következménye, hogy egyre több haltermelő felhagy tevékenységével. „Azon dolgozunk az Agrárminisztériummal, hogy a MAHOP Plusz beruházási célú felhívásai minél hamarabb elérhetővé váljanak a haltermelők számára, és – reményeink szerint – ezek gyorsabb átfutásúak lesznek és kevesebb adminisztrációval járnak” – fogalmazott.
(Kiemelt kép: Áder János köztársasági elnök a Magyar Horgászat Nagyköveteinek VII. találkozóján és horgászversenyén, a Magyar Országos Horgász Szövetség rendezvényén Székesfehérváron, a palotavárosi tavaknál 2019. május 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
