Ilyen eset tizenháromezer évenként fordulhat elő Magyarországon

Békés megye 75 települése közül a rendszerváltás után, 1990 őszén megtartott első helyhatósági választás óta egyszer sem alakult ki polgármester-választáson szavazategyenlőség sehol. Igaz, ebben szerepet játszott az is, hogy a kezdeti időkben a polgármesterekre nem voksolhattak közvetlenül a választók.

Köröstarcsa: döntetlen egyszer

A valamivel kevesebb, mint háromezer lélekszámú Köröstarcsán 2235-en voltak jogosultak a voksolásra, s közülük a választópolgárok több mint a fele, 1240 ember ment el vasárnap, hogy megválassza a község új polgármesterét és hat képviselőjét. A polgármesteri posztért hárman szálltak versenybe, meglepő módon nem mindannyian független aspiránsként. Nagy László MSZP-, míg Smiri László Fidesz-KDNP-színekben. Végül mindketten 553 voksot kaptak.

– A győzelemre számítottam, álmomban sem fordult meg a fejemben a szavazategyenlőség, aminek igen kicsi lehetett a valószínűsége – mondta a 168Óra Online-nak Smiri László, aki 2002-ben és 2006-ban független jelöltként már elindult a polgármesteri címért, sikertelenül. Smiri László apja egyébként 35 éven keresztül megbecsült vezetőként, tanácselnökként irányította a községet.

A szocialista színekben indult Nagy László nem ismeretlen a politikában. Nagy 2006 és 2010 között, Békés megyei listáról jutva be, az Országgyűlés legfiatalabb tagja volt. 2006 után ő lett az MSZP megyei szervezetének alelnöke, aki azonban sok MSZP-jelölthöz hasonlóan, az ez év áprilisi parlamenti választáson egyéni körzetben vesztett, s listáról sem került be a törvényhozásba.

Nagy Lászlót is meglepte az előállt döntetlen, ami szerinte nem jó, hiszen növeli a bizonytalanságot, ráadásul a költségvetés készítésének időpontjában nincs polgármester, ami nem jó fejlemény. Nagy kedvezőnek ítéli, hogy saját községében több szavazatot kapott, mint az áprilisi voksoláson, s azt is, hogy rá jóval többen voksoltak, mint az MSZP listájára.

Azt a Köröstarcsán terjengő hírt Smiri és Nagy is megerősítette, hogy vasárnap mindkét oldalon voltak olyan választók, akik elmentek a szavazókörbe, de mivel nem vitték el a személyi okmányaikat, nem voksolhattak, utóbb pedig nem jöttek vissza. Noha így egyetlen szavazattal is el lehetett volna dönteni a versengést.

Most mindkét köröstarcsai polgármester-jelölt új stratégiát dolgoz ki, amelynek részleteit nem árulja el. Mindenesetre aligha vitatható, hogy innentől kezdve minden ember számít a megismételt voksoláson.

Dombiratos: döntetlen másodszor

A sok hátránnyal küzdő Dombiratos lakossága az utóbbi időben 800 fő alá süllyedt. A vasárnapi voksoláson az 518 választásra jogosultból csak száz gondolta úgy, hogy nem él ezzel a jogával, így a részvétel igen magas, 80 százalékos volt.

Némi meglepetésre ezen a kistelepülésen öten indultak harcba a polgármesteri tisztségért. Egy fideszes és négy független aspiráns. Közülük Bojczán Endre Péter (Fidesz) és Boldog István független jelölt egyaránt 123-123 szavazatot kapott.

– Jobb eredményre, győzelemre számítottam, meglepett a döntetlen. De úgy vagyok, aki próbálkozik, az veszíthet, ám aki nem próbálkozik, az biztos veszít – mondta a 168Óra Online-nek Bojczán Endre Péter. Akitől megtudtuk, helyben 1990-ben alapította meg a Fidesz szervezetét, amelynek azóta az elnöke, egyben néhány éve a Békés megyei választmány tagja. Elmondása szerint eddig is annyi ember fordult hozzá tanácsért és segítségért, hogy úgy gondolta, mindezt a munkát végezhetné önkormányzati vezetőként is.

Bojczán korábban még a testületnek sem volt tagja. A holtversenyben első helyen végzett fideszes jelölt esélyeit ronthatta, hogy a családon belül más is elindult a polgármester-választáson, méghozzá egyik közeli rokonának a felesége, Bojczán Nándor Lászlóné, aki 93 vokssal a harmadik helyen végzett.

Időközi választás

A Köröstarcsán és Dombiratoson kialakult szavazategyenlőség miatt a választási eljárásról szóló törvény értelmében időközi választást kell tartani – mondta érdeklődésünkre Dávid Sándor, a Békés Megyei Önkormányzat főjegyzője, a Békés Megyei Területi Választási Iroda vezetője. Miközben a voksolás után két nappal, kedd délután a jogorvoslati határidő lejárt.

Ehhez hozzátette, a helyi választási bizottságoknak (hvb) a keletkezett októl számított egy hónapon belül úgy kell kiírni az új választás időpontját. Méghozzá úgy, hogy azt a kiírás napjától számított négy hónapon belül meg kell tartani. Közben figyelembe kell venni azt az előírást is, hogy a kiírás napja és a voksolás időpontja között legalább 60 napot kell hagyni, hiszen az időközi választásra az általános szabályok vonatkoznak: ajánlószelvény-gyűjtéssel, jelöléssel, kampánnyal.

Ezen a megismételt időközi választáson bárki elindulhat, az október 3-i választás ilyen értelemben nem köt senkit. Így Köröstarcsán és Dombiratoson akár többen, akár kevesebben mérethetik meg magukat, mint október első hétvégéjén.
A 168 Óra Online értesülése szerint a két Békés megyei településen október 11-én ül össze a helyi választási bizottság, s nagy eséllyel december 12-ére tűzik ki az időközi választás időpontját.

Valószínűség, számítás

Portálunk két helyi matematikatanárt, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola oktatóit, Marczis Györgyöt és Székely Andrást kérte meg, vázolják fel, mekkora valószínűsége volt annak, hogy a köröstarcsai és a dombiratosi szavazategyenlőség az adott feltételek mellett előálljon.

Köröstarcsa esetében ennek az esélye hozzávetőlegesen 0,0278 százalék volt – kaptuk a megoldást. Ami kicsit érthetőbben annyit jelent, hogy 10 ezer megismételt fordulóból 3-szor lehetne három induló és 1240 voksoló mellett két jelölt között szavazategyenlőség.

Minthogy azonban egy-egy fordulót 4 évenként rendeznek, így 40 ezer év (!) alatt 3-szor állhat elő ez a helyzet, ami azt jelenti, hogy 13 333 évenként egyszer. A gyulai matematikatanárok szerint „ez elég nagy esély.” Mindenesetre sokkal nagyobb, mint a lottóötöst telibe trafálni.

De ne is számoljunk tovább, mert a 13 ezer év még egy kicsit odébb van. Aligha hisszük, hogy rendeznek még akkor Magyarországon önkormányzati választásokat.