Iksz-akták

Nevezzük előzetes regisztrációnak vagy választási feliratkozásnak (utóbbi a fideszes elnökség szerint jobb, mert magyar kifejezés), kevés kétség fér ahhoz, hogy a kétharmad új ötletét 2014-től élesben teszteli az ország. A javaslat a hírek szerint Orbán Viktoré, de támogatja Kósa Lajos és Kövér László, a kétkedő Balog Zoltánt és Gulyás Gergelyt pedig majdcsak sikerül valahogy meggyőzni.

A fideszes érvek bőven sorjáznak. Kell a módosítás, mert anélkül nem biztosítható a külföldön élő vagy dolgozó magyarok részvétele a voksoláson. Kell, mert erősíti az állampolgári tudatosságot, így azok járulnak majd az urnákhoz, akik józan megfontolások alapján ikszelnek a nemzet jövőjére, egyszerűbben – egy a Népszabadságnak nyilatkozó fideszes szavai szerint – nem „az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”. És kell azért is, mert remekül funkcionál számos demokráciában.

Ám miközben a regisztrációt alkalmazó országok többsége épp könnyítéseket épít a rendszerbe, mi magasra tesszük a lécet. A részletszabályok még nem tudhatók, de várhatóan a feliratkozásra a teljes választási ciklus ideje alatt lehetőség lesz, egy adott időpontig, Kósa Lajos szerint február a sanszos. Nem mellékes, hogy regisztrálni levélben, interneten, az önkormányzatoknál vagy netán csak a járási központokban lehet-e majd. Kérdés az is, mi lesz a lemaradókkal. Ők végleg passzolják a voksolást? Netán lesz póthatáridő, csak messzebb kell majd utazni? És számíthatnak-e szankcióra azok, akik feliratkoztak ugyan, de végül nem szavaztak? Felmerült, hogy ők ne vehessenek részt a következő voksoláson. Igaz, ezt a variációt még fideszesek is túl durvának tartják.

A többi szerintük rendben van. Noha a külföldön élő vagy dolgozó magyarok részvétele nem érv az új rendszer mellett. Hiszen ők eddig is regisztráltak, miközben a hazai névjegyzékkel semmi gond. Az pedig korántsem egyértelmű, hogy ki a tudatosabb választó: aki bő hónapokkal a választás előtt is (vak)biztos az ikszében, vagy az, aki az utolsó pillanatig mérlegel, ne adj’ isten még a programokra, vitákra is vet egy pillantást.

– A regisztráció unortodox, de jó megoldás – véli Kiszelly Zoltán politológus. – Súlyozza a szavazatokat azok javára, akik adót fizetnek, és nem szociális juttatásokból akarnak megélni. Mindenütt a legszegényebbek azok, akik demagógiával, félrevezető ígéretekkel, egy belebegtetett 14. havi nyugdíjjal elcsábíthatóak. Ez a rendszer visszaszoríthatja a populista szavazatokat.

Kiszelly szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy a módosítás a Fidesznek kedvez.

– A macerásabb részvétel miatt csökkenhet a szavazók száma, ami kioltja a protestvoksokat. Amerikában, ahol létezik regisztráció, a 300 milliós lakosságból 200 millió a választókorú, de csak ötven százalékuk voksol. Idehaza a részvétel általában 50-60 százalék között mozog. Az uniós döntésnél, ami inkább a tudatos szavazókat mozgatja meg, 35-40 százalék közötti szokott lenni az aktivitás. Az új rendszerben e kettő közé, 40-50 százalék köré lehet belőni a várható érdeklődést.

– A Fidesz abban bízik, hogy sikerül távol tartani a szavazástól a kiábrándultakat és a bizonytalanokat, miközben saját szavazóit a töredezett ellenzéki táborhoz képest jól tudja mozgósítani – magyarázza László Róbert, a Political Capital választási szakértője. – A kormány szándéka mögött nincs elfogadható szakmai érv. Az egyelőre homályos új rendszer egyes elemei valóban léteznek külföldön, de összességében ilyen feltételekkel működő regisztráció sehol nincs.

Kormányoldalon szívesen hivatkoznak Franciaországra és az Egyesült Államokra. A franciáknál csupán a 18. évüket betöltőknek és az új lakhelyre költözőknek kell adminisztrálniuk, de azt is csupán egyszer, nem minden választás előtt. Amerikában államonként változik a szabályozás: van, ahol automatikus, máshol egyszeri vagy épp minden választás előtt kötelező. De a cél az eljárás egyszerűsítése, így megesik, hogy a jogosítvány átvételét igazoló aláírással be lehet kerülni a választói névjegyzékbe. És persze – miképp azt a Ténytár összegereblyézte – több másik országban, így Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban is dívik az egyszeri regisztráció, mindenütt fokozatosan egyszerűsítve a rendszert. Kivéve Hongkongot, ahol az eljárással több mint másfél millió választásra jogosultat szorítanak ki a voksolásból. Persze a választási szisztéma 19. századi bevezetésekor hasonló volt a cél Amerikában is: sikerült távol tartani az urnáktól a kevésbé művelt, iskolázatlan, rosszabb szociális helyzetű afroamerikaiakat.

A terveket hallva szakértők és ellenzéki politikusok kiáltottak skandalumot, és jósolnak újabb uniós perpatvart. Tóth Zoltán választási szakértő szerint a módosítás sérti a választójog általános voltát. Eszerint ha nincs bírósági kizáró ok, legalább a felnőtt lakosság kétharmadának választójoggal kell rendelkeznie. Ám ez a regisztráció miatt nem lenne meg. Molnár Zsolt MSZP-s politikus ígérte: a konkrét javaslatok megismerése után minden hazai és nemzetközi fórumon fellépnek majd. Az LMP-s Karácsony Gergely szerint újabb „világbotrányba” szalad bele a Fidesz, de az Alkotmánybíróság még életbelépése előtt „kikukázza” a javaslatot. A Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány azt jósolta: ha túl szigorú lesz a szabályozás, akkor a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogásolhatja. A javaslatról aszófői falunapi beszédében még Sólyom László is megemlékezett: szerinte az az alaptörvénybe és az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

– Az unió alapszerződése szerint a nemzeti parlamenti választások nemzeti hatáskörbe tartoznak. A Velencei Bizottság a várakozásokhoz képest megengedő volt a legutóbbi választásitörvény-módosításoknál is, nem jelezték aggályukat például a választókerületi térkép átrajzolása miatt – emlékeztet László Róbert. – Amíg az egyenlőség és a titkosság elve nem sérül, vagyis tiszta választás várható, addig érdemben nem fognak beleszólni, legfeljebb részletszabályok módosítására tesznek javaslatokat. Felesleges tehát olyan erejű európai nyomásban bízni, amely felpuhítaná a kormány terveit.

Az ellenzéknek így stratégiát kell szülnie a megváltozott körülményekre. A kormánypártoké vélhetően már elkészült. László Róbert azt mondja: várhatóan még a regisztráció finisében sem árasztják majd el óriásplakátok az országot. Nem lesz a nemzeti konzultációhoz mérhető médiafelhajtás, a Fidesz inkább saját csatornáin, door-to-door stratégiával mozgósít majd. Így a politika iránt kevésbé érdeklődők, az alacsony státusúak könnyedén átvészelhetik ezt az időszakot anélkül, hogy megtudnák, mi is a tétje a regisztrációnak. Hacsak az ellenzéknek nem sikerül megakadályoznia az agyonhallgatást.

Vagyis pénzt, paripát, fegyvert előteremtve végigcsinálnia egy dupla kampányt: egyet a regisztrációért, egyet a voksért. Persze az új rendszerben a két fázis egybecsúszhat, és már a regisztrációs küzdelemben is erős politikai üzenetek várhatóak az ellenzéktől – másképp mivel is tudna mozgósítani?

Kiszelly Zoltán szerint az ellenzéknek akár még jól is jöhet a regisztráció.

– Muszáj alkut kötniük, eddig ezt legkésőbb az első forduló előtt kellett volna megtenni. Most majd korábban. Ám jó alkut csak erős pozícióból lehet tető alá hozni, ehhez pedig biztos mérőszámok kellenek. A közvélemény-kutatási adat kevés. Viszont a pártok fellegváraiban mért regisztrációs számokból talán már levonhatók következtetések. Kérdés, sikerül-e valahogy összekötni az adott pártot és a regisztrációs számokat.

Ami legálisan nem tehető.

A politológus úgy véli, Orbán az amerikai kétpártrendszer felé tolja a magyar választási rendszert.
– Azt akarja, hogy minden körzetben két esélyes jelölt emelkedjen ki, akik közül az egyik az övé. Abban bízik, hogy az ellenzék töredezett, és nem áll össze. És ebben téved: akkora a nyomás, hogy muszáj lesz megegyezniük.

A nyomást a választási szabályok módosulása is jelenti. Emlékezzünk: a regisztráció előtt már narancsszín ceruzával újrarajzolták a választókerületeket. Egyfordulóssá alakították a választást, amely előtt több ajánlószelvényt rövidebb idő alatt kell összegyűjteni, a töredékszavazatok pedig a győztest kompenzálják. Szavazati jogot kaptak, pártlistára ikszelhetnek a határon túli magyarok, akiktől a kormány támogató voksokat vár – igaz, az ő pártszimpátiájukat mérő nagy felmérés még nem készült. Biztos, ami biztos, Semjén Zsolt a hírek szerint Brazíliától Kamcsatkáig végigródsózza majd a szórványmagyarságot, vélhetően nem saját, de nem is pártbüdzséből.

A Fidesz – amúgy jogosan – véget vetne a voksturizmusnak is. 2014-től a saját választókerület helyett nem ikszelhetne a másikban az, aki nem tud a lakóhelyén szavazni. Ő csak pártlistára voksolhatna, egyéni jelöltre nem. Amivel sérülne az egyenlő választójog elve, kevésbé magyarázhatóan, mint a határon túliak esetében.

– A választási szabályokkal való önkényes machináció nem elegáns, nem polgári, de a kormány továbbra sem leválthatatlan – összegez László Róbert. – A Fidesz saját érdekeit érvényesíti, de a politikai széljárás gyorsan változik, a módosítások visszaüthetnek. Az új rendszer a mindenkori relatív legerősebb pártnak kedvez. Ha kialakul egy hatékony, a kormánypártok erejét meghaladó ellenzéki összefogás, az könnyen megszerezheti az egyéni körzetek többségét. Egyedül a kerülettérkép az, amely a mindenkori jobboldalnak segít. Éles helyzetben néhány százalékpontos baloldali előnyt képes megfordítani, de nagyobbat már ez sem kompenzál.
Úgy lehet. És lesz itt éles helyzet.