Így, ahogy vagytok!

Kezdjük az MTVA vezérigazgatójával, Böröcz Istvánnal. A fiatal zalaegerszegi újságíró szülővárosából ismeri földijét, Szalai Annamáriát, a magyar közmédia legfőbb vezetőjét.

A minap került fel az internetre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dokumentuma, amely szerint Böröczöt „Nádasdy” fedőnéven 1989. május 24-én III/III-asnak szervezték be. A karton szerint nem hazafias érzésből, hanem pénzért vállalta a megbízatást. Böröcz tagadta a vádat, és perrel fenyegette az őt gyanúsítókat.

Ami tény: Böröcz 1989-ben a Dátum című ellenzéki lap munkatársa lett. Később a pécsi MDF alapítója, innen került át a Torgyán-féle kisgazdapártba. Az FKGP dél-dunántúli titkára, később a párt országos alelnöke, 1990-ben a párt parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese lett.

Amikor a frakció zöme 1991-ben szembekerült Torgyán Józseffel, Böröcz a „harminchatok” nevű, az Antall-kormányt támogató kisgazdacsoporttal tartott frakcióvezetőként. Az 1994-es választáson a Torgyán-féle formáció jutott a Házba, és Böröcz eltűnt a politikából. A magánszférában talált helyet, 2000-ben pedig a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki Orbánék. A 2002-es kormányváltás után üzleti tanácsadó céget alapított.

Böröcz – Szalai Annamária ismeretsége révén – folyamatosan médiaközelben volt. Az előző ciklusban szakértőként részt vett a korábbi médiatörvény-tervezet kidolgozásában. Sőt, fideszes források szerint a nagy port kavart új jogszabálynak is egyik szerzője. Amikor Fazekas Csaba, az MTVA frissen kinevezett vezérigazgatója három hónap után lemondott, Szalai Annamária az akkor az MTVA felügyelőbizottságát elnöklő Böröczöt nevezte ki az alap élére.

A hivatalos indoklás szerint Fazekas – aki egykor a Hír TV vezérigazgatója volt, és nem mellesleg Simicska Lajos egyik cégének vezetője – azért távozott, mert nem bírta a komoly adminisztrációval járó munkát. Bennfentesek viszont állítják:
ő a két fideszes médiamogul, Fellegi Tamás és Simicska Lajos közti „médiaháború” egyik áldozata.

A jelenleg gazdasági miniszterként tevékenykedő Fellegi egyik cége, az Infocenter.hu ugyanis 2009-ben megvásárolta a Heti Választ és a Lánchíd Rádiót, majd Fellegi bejelentette: médiaportfóliót épít. A 2010-es választás előtt az Infocenter.huban érdekeltséggel bíró Advenio Műsorszolgáltató Zrt. az ORTT nagy vihart kavart döntése nyomán megszerezte a Class FM-et. Az Infocenter ekkor az RTL Klub harmincegy százalékos tulajdonrészét birtokló IKO Média Holding bekebelezésére készült, ám a tranzakció kútba esett. Ez utóbbi – udvariasan fogalmazva – nem volt Simicska Lajos ellenére.

A közeli barátjaként ismert Fazekas ekkor került a bő hatvanmilliárd fölött diszponáló MTVA élére. Ami, úgy tudni, Felleginél verte ki a biztosítékot. Ezért ment, Böröcz jött.

– A Fidesz több mint egy párt, falai mögött számos üzleti kör húzódik meg, közöttük egyre hevesebbek az érdekütközések. Kapcsolt figuráik megjelentek a közmédiában is.
Kétségtelen, hogy az MTVA a legnagyobb költségvetésű állami intézmények egyike, büdzséje évi hatvanhárommilliárd forint. Az alapba került a közszolgálati médiacégek teljes vagyona, továbbá az MTVA finanszírozza a műsortervek megvalósítását is.

A következő szerencsés káder Dobos Menyhért, ő ma a Duna Televízió vezérigazgatója, pár hónapig az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese is volt. 1969-ben video- és hangtechnikusként kezdte az MTV-ben, 1992-től ügyfélkapcsolati osztályvezető, majd a Szervezeti Kapcsolatok Főosztályának vezetője. 1993–1996 között az MTV Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, 2000-től az elnöki kabinet vezetője, 2002-ben közéleti igazgatónak nevezték ki – egyházi, vallási, kisebbségi, közéleti, és határon túli műsorok irányítója lett.

A minap a Médiatanács más jelölt mellett őt javasolta – Ókovács Szilveszter operaházi kormánybiztosi kinevezése miatt – második körben a Duna Televízió vezérigazgatójának.

Dobosról köztudomású, hogy annak idején az MDF „beküldött” erős embere volt az MTV-ben. A közéleti igazgatói posztot azért kaphatta meg a Medgyessy-kormány idején, mert a szocialisták így tettek gesztust az Orbán-ellenes MDF-nek. Apropót az kínált, hogy amikor 2002-ben Medgyessyék „kiürítették” a közszolgálati kuratóriumokat, és a fideszes kurátorok felálltak, a kormány fórumosokkal töltötte meg a felszabaduló ellenzéki helyeket. Így került pozícióba Dobos, és az már a politika fintora, hogy utóbb az MDF-ből kiváló Lezsákhoz, vagyis az orbánistákhoz csapódott, s lett idővel a nemrég MTV-vezérigazgatónak kinevezett Medveczky Balázs bizalmi embere.

Ő az, aki 2008 februárjában összeférhetetlenségre hivatkozva felszólította Gyárfás Tamást: vegye le a képernyőről a más médiumokban dolgozó műsorvezetőit. Konkrétan Aczél Endrét és Pallagi Ferencet (lásd Aczél Endre írását a 168 Óra 2010. január 31-i és február 7-i számában).
A tavalyi kampányidőszakban az MTV választási irodájának vezetőjeként azzal rukkolt elő, hogy dupla műsoridőt biztosít a közös listát állító Fidesz–KDNP-nek. Az Országos Választási Bizottság az MSZP beadványa nyomán viszont úgy döntött: az elképzelés sérti a jelölőszervezetek egyenlőségének elvét. Az MTV lemondta a KDNP-vel tervezett stúdióbeszélgetést, a szocialisták Dobos leváltását követelték. Medveczky viszont kijelentette, változatlanul bízik kollégájában.

A harmadik potentát a sorban a higgadt és profi szakemberként ismert Belénessy Csaba, most az MTI elnöke, mögötte gazdag szakmai életút. Eredetileg szintén a Lezsák-féle MDF-hez kötődik. Amúgy pécsi, ismerői szerint „abszolút üzletember”. 1968 és 1981 között a Zsolnay Porcelángyár művezetője, 1972-től a Dunántúli Napló munkatársa, utóbb végigkísérte a lap privatizációját. 1981-ben a Pécsi Rádióhoz is bekerült, 1985-től a Magyar Rádió dél-dunántúli tudósítója, az Ötödik Sebesség szerkesztője. 1989-ben megalapította A Helyzet című dél-dunántúli hetilapot. 1990-től a Pécsi Extra hirdetési lapcsalád főszerkesztője, addigra már bekapcsolódott a Pécsi Rádió akkor zajló privatizációjába is.

1996-ban főszerkesztő lett a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsoránál. Ahogy maga fogalmazott: a konzervatív, jobboldali rádióműsorhoz ment „pofoztatni magát”.

1997-ben az MTV Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőségének vezetője lett, az Orbán-kormány alatt A Hét főszerkesztője, az MTV hírigazgató-helyettese. 2000-ben lemondott a főszerkesztői posztról, viszont 2004-ben már a ballib kormány alatt a Duna TV alelnöke lett.

– Gyakran úgy fogalmazott – természetesen iróniával –, hogy a „tartóm” ezt vagy azt akarja – emlékszik vissza egy ismerője. – És arra is mindig törekedett, hogy jó kapcsolatot tartson a médiapolitika minden szereplőjével.

2007-ben a Lánchíd Rádió egyik alapítója, 2008-tól pedig – szintén szoci érában vagyunk – már az MTI stratégiai alelnöke. Azt hallani: amikor Vince Mátyást a politika prolongálta az MTI elnöki posztján, a tanácsadó testület jobboldali tagjai azért támogatták Belénessyt, mert így a jobboldali sajtóbirodalom, a Magyar Nemzettel és a Hír TV-vel közös tulajdonosi körhöz tartozó Lánchíd Rádió főszerkesztője lehet az MTI második embere. Valószínűsíthető, hogy mindez a Fidesz és a kormánypártok alkujának köszönhető.

Belénessyhez hasonlóan Gazsó L. Ferenc is az MDF-ből „ered”, amúgy bejárta a fél magyar sajtót. A minap az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese lett, előtte az MTVA közéleti és dokumentumműsorainak főszerkesztője, korábban a Kossuth Rádió intendánsa. Kollégái „tisztes iparosként” jellemezték.

Gazsó L. 1984-től a rendszerváltásig a Magyar Hírlap főmunkatársa, 1992-től a Mai Nap vezérigazgató-főszerkesztője, 1996-tól a Magyar Hírlap főszerkesztője, 1998-tól öt éven át a Parragh-féle Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapja, az Üzleti Hét főszerkesztője.

Az első Orbán-kormány alatt a közszolgálati televízióhoz került, és jobboldali pártok támogatásával 2002 végén indult az MTI elnöki posztjáért, sikertelenül. 2004-től az MDF-es kurátorok jóvoltából a Magyar Televízió Archívumának igazgatójává nevezték ki. 2006-tól újra az immár Széles-féle Magyar Hírlap főszerkesztője, 2007-től az Echo TV egyik arca.

2008. január 6-án az InfoRádióban (a később a Kossuth Rádióból épp Gazsó által kirúgott Mong Attila műsorában) a Népszabadság akkori főszerkesztő-helyettesével Gyurcsány Ferenc elmozdításának esélyeiről beszélgettek. Gazsó L. másnap felmentését kérte Széles Gábortól. Úgy tudni: azért kellett mennie, mert nem képviselte elég vehemensen a jobboldal álláspontját.

Ezután médiakommunikációs szakértőként dolgozott, jelentsen ez bármit is.

2010 decemberében már a Kossuth Rádió vezetőjeként ő jelentette be: megszünteti Tölgyessy Péter hétfő reggeli elemzéseit. Ugyanebben a hónapban, amikor Mong Attila műsorvezető és Bogár Zsolt szerkesztő egyperces hallgatással tiltakozott a médiatörvény elfogadása ellen, Gazsó L. közleményében azt írta: a „szokatlan megnyilvánulás” nem a nyolcvanöt éve működő intézmény, hanem a két munkatárs személyes véleménye.

A két rádióst utóbb elbocsátották.

Rockenbauer Zoltán kulturális főszerkesztő 1990-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési képviselője. 1999 és 2000 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, 2000-től 2002-ig kulturális miniszter. Az elmúlt években tudományos és ismeretterjesztő könyveket írt, a Heti Válaszban jelennek meg kulturális kritikái.

„Próbálom felfogni egyáltalán ezt a rendszert, ezt a világot, amit én nem nagyon ismerek. Szerénytelen lenne, ha én itt most hatalmas tervekkel állnék elő, amikor effektíve még nem ismerem a televízió és a rádió világát, ahol soha nem dolgoztam” – mondta egy kollégáknak szánt szövegben.

– Zoli klasszikus teret és utat vesztett értelmiségi, rengeteg szimpatikus illúzióval. Most egzisztenciális okokból vállalhatta el a hálátlan szerepet: ő rúgja ki a kollégákat, miközben fogalma sincs a médiáról. Ahogy ismerem, ezt soha nem fogja megbocsátani magának – véli egy jó ismerőse.
Mások viszont zseniális döntésnek tartják a kinevezését, mondván, a kiváló kulturális szakember remek ízléssel lesz képes vezetni a szerkesztőséget.

Jó pár olyan vezetője van a közmédiának, aki egy-egy jobbos közéleti ikon valakije, vagy közeli hozzátartozója a médiából jól ismert személyiségeknek.

A Kolozsvárott született Kányádi Z. Sándorért, a határon túli műsorok főszerkesztőjéért a rossz nyelvek szerint édesapja, az erdélyi Kányádi Sándor költő lobbizott.

– Így a határon túliak ügyét kipipálta a főnökség, a Kányádi név brand – jegyzi meg egyik forrásunk.
Ifjabb Kányádi az ELTE történelem szakját is elvégző geológus. Pályáját az Új Magyarország című napilap külpolitikai szerkesztőjeként kezdte, majd a Magyar Televízióban külsős szerkesztő-riporter. Előbb a Kisebbségi és Határontúli Stúdió helyettes vezetője, majd a külpolitikai szerkesztőség vezetője lett. 2000 után az akkori Záróra külpolitikai szerkesztője, 2002-től a Héthatár című magazin felelős szerkesztője, két évig főszerkesztő-helyettesként irányította a Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőséget. 2006-tól 2011-ig a Kárpát Expressz felelős szerkesztője.

„Szeretnék ebből a gettóból kilépni, hogy egymásnak szóló, siránkozó, nullaforintos, beszélgetős rádióműsornak is gyenge műsorokat csináljunk. Vérfrissítés mindenképp kell, nemcsak belül, hanem kívül is” – nyilatkozta egy a kollégáinak készített anyagban.
Az MR2 főszerkesztője, Koltay Gergely a jobboldali érzelmű filmrendező, Koltay Gábor öccse, a Kormorán együttes alapítója. Dalaiban többször is lesújtó véleményt fogalmazott meg a politikáról, ám pár éve tompult a generális ellenszenv. A Gój Motoros Egyesület négy alapítójának egyike.

Van még egy Koltay: András, ő a Médiatanács tagja. Koltay Gábor fia, Koltay Gergely unokaöccse.

Görög Athéna az ifjúsági és gyerekműsorokért felelős főszerkesztő.
Ő Heltai Péternek, az új médiarendszer szellemi atyjának a felesége. Kollégái felkészült szakembernek tartják, korábban számos kulturális műsor szerkesztője, főszerkesztője volt. Az InfoRádió kulturális rovatát majd egy évtizedig vezette, a Kossuth Rádió reggeli műsorába készített 8 és fél címmel kulturális ajánlót.

Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója Medveczky László fia. Idősebb Medveczky profi újságíróként ismert volt a szakmában. 1966-tól a Népszabadság munkatársa, 1979-től 1983-ig moszkvai tudósítója volt, 1984-től a Magyar Televízió belpolitikai főszerkesztője, az Ablak, a Kékfény szerkesztője, a parlamenti élő közvetítések és a Híradó műsorvezetője.

Ifjabb Medveczkyt forrásaink a Fidesz támogatását fokozatosan elnyerő „ügyes figuraként”, „profi technokrataként” jellemezték, akit Rudi Zoltán akkori MTV-elnök „talált ki” még 2008-ban az MTV gazdálkodásért és stratégiatervezésért felelős alelnökének. A közgazdász végzettségű Medveczky ekkor már két évtizede dolgozott a köztévében.

Nagy húzása volt, amikor 2009-ben azonnali hatállyal felmondta a Nap-kelte szerződését, amit „a forráshiány ellentételezését szolgáló és gyors eredményt hozó” intézkedésnek minősített. (Hasonló sorsra jutott az A` la carte, A tv ügyvédje, a Szempont is.)

Ezt követően az MTV két SZDSZ-es kurátora – Rajk László és Kozák Márton – követelte Medveczky távozását, mondván: „Az ügyvezető alelnök elviselhetetlen tehertétellé vált az intézmény számára. Személye nem köthető össze a közszolgálatiság, a sajtószabadság vagy a pártatlan tájékoztatás ügyével.” Medveczky így válaszolt: „Ki kell mondani, hogy a televízió körül dúl a médiaháború, aminek az MTV nem résztvevője, hanem elszenvedője. A médiaháborúnak mindig az a célja, hogy a politika befolyást szerezzen egy-egy közmédium fölött.”

– Medveczky karrierje ábrázolható úgy, hogy kábelhúzogatóból emelkedett vezérigazgatói magasságokig, mint a mesében. De lehet fordított mesét is kreálni: volt nála jobb kábelhúzogató, aki mégsem csinált ilyen fényes karriert. Hol az a kiugró teljesítmény, amely igazolja, hogy varangyos békából királyfivá változott? Egyetlen megoldás, ha van valahol egy királykisasszony – jegyzi meg bennfentes forrásunk.
Élő Gábor, az MTV tavaly májusban kinevezett hírigazgatója korábban az Echo TV hírigazgatója, majd a Lánchíd Rádió főszerkesztője volt.

– Ő a Fidesz előretolt éke, a párt a tömegtájékoztatásban a Hír TV és az Echo embereinek ágyazott meg – állítja forrásunk.
Szeptemberben Élő vezényelte le a kirúgások első körét. Úgy tudni: az érintettek nem jöttek ki a hírműsorokat állítólag mondatról mondatra szerkesztő, a kormány „napi üzenetét hűen kézbesítő” Élő Gáborral. Az ő nevéhez fűződik Mészáros Antónia kiseprűzése Az estéből. Ugyancsak Élő az, aki már az MTI Hírcentrumának igazgatójaként „dilettáns, a tévés műsorkészítés alapvető fogalmait nem ismerő, esetleg rosszindulatú szándékkal készített” dokumentumnak minősített egy beadványt, amely miatt a Médiahatóság vizsgálatot indított. E szerint május 17. és június 23. között egyetlen alkalommal szerepelt a műsorban MSZP-s képviselő. „A beadvány ellenzéki vitát és ellenvéleményt kér számon akkor is, amikor nincs politikai vita, nincs politikai ellenvélemény” – nyilatkozta Élő. Arra a felvetésre, hogy az árvíz ügyében csak kormánypárti politikusok szólaltak meg, úgy reagált: „Nem meglepő, hogy ilyenkor a kormányzati szervek intézkednek és nyilatkoznak... ott nem lehet politikai vitát generálni, ahol nincs.” A Médiatanács végül azt állapította meg, hogy Az este 2010. június 14. és 20. között nem teljesítette az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás törvényi követelményét, és felhívta a televíziót „a sérelmezett magatartás megszüntetésére”.

Élő embere, sőt védence Papp Dániel megbízott hír- és hírháttér-főszerkesztő, aki a minap megkapta Gazsó L. korábbi posztját, így az MTVA közéleti műsoraiért felelős főszerkesztő is lett. Cohn-Bendit budapesti sajtótájékoztatójáról ő készítette az elhíresült manipulált tudósítást. 2003-ban még a Jobbik médiapolitikai kabinetfőnökeként kettős mércével vádolta az akkori ORTT-t, mondván, a médiatestület szerinte nem a súlyának megfelelően kezelte a Jobbik beadványait. Még abban az évben ő vezényelte le a Tilos Rádió és a Jobbik közötti, a párt köztéri keresztállítási akciójával kapcsolatos csörtét. „Mi nem próbáljuk elhallgattatni a Tilos Rádiót, véleményünk szerint csak közfrekvencián ne legyen műsora” – nyilatkozta akkor Papp.

2004 tavaszán azzal az indokkal mondott le pártfunkciójáról, hogy a médiában akar dolgozni, ami összeegyeztethetetlen a jobbikos feladatával.

Amúgy a szakmát szerkesztő-riporterként a Magyar Rádióban kezdte, utóbb az MTV budapesti regionális stúdiójához került, majd az Echo TV hír- és hírháttérműsoraiban szerkesztett, és a Magyar Hírlapban is dolgozott.

Papp Dánielt a cohn-bendites hamisítás után nevezték ki hírfőszerkesztővé. „Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a munkahelyek nincsenek veszélyben, aki szeretne dolgozni, és jól dolgozik, annak itt mindig meglesz a megfelelő hely. Ezzel számoljon mindenki” – ezt mondta kollégáinak szánt üzenetében.

Szabó László Zsolt ma az MTVA vezérigazgató-helyettese, ő is az Echóból érkezett, mégpedig annak vezérigazgatói székéből. Előtte, 1997 és 1999 között a Duna TV gazdasági alelnöke, majd 2001-ig az MTV elnöke volt. A tavalyi kormányváltás után a közmédiás első fordulóban Szalai Annamária őt javasolta az MTV élére. Állítólag kamuból. Ugyanis megválasztásához kétharmad kellett volna a kuratóriumban, erre nem volt esély, míg a második kanyarban egyszerű többséget írt elő a törvény. Az igazi jelöltek csak a második fordulóban kerültek elő.

A következő köztévés vezér, Ókovács Szilveszter operaénekesből lett a Heti Válasz publicistája és a Hír TV mérsékeltnek mondható moderátora, utóbb a Duna TV vezérigazgatója.

Időközben még magasabbra jutott: Orbán Viktor a Magyar Állami Operaház kormánybiztosává nevezte ki. Csak a miniszterelnöknek tartozik elszámolással.

Jónás István a Magyar Rádió vezérigazgatója, korábban délelőtti szolgáltató műsorok kötődtek hozzá. Egy időben a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztője volt.

Következik a fideszes közmédiakáderek talán legillusztrisabbja, Rákay Kálmán, vagyis Philip.

Esztétika szakon végzett, televíziós pályafutását egy vidéki városi televízióban kezdte. 1992-ben megnyerte az MTV Műsorvezető kerestetik című vetélkedőjét, és a csatorna ifjúsági műsoraihoz szerződtették. A kilencvenes évek közepén az első magyar zenei televízióhoz igazolt, közben a Juventus Rádió műsorvezetője volt. 1997-ben a Z+ magyar zenecsatorna egyik alapítója. Egy a neten látható felvételen adásban kedvesen válaszol egy betelefonálónak, majd adáson kívül durva szavakkal pocskondiázza őt, és megjegyzi: idióták nézik a műsorát.

Az első Orbán-kormány idején – még főállású zenei riporter korában – több állami ünnepség műsorvezetője volt. 2002. április 13-án, a választás két fordulója közötti Fidesz-nagygyűlésen bejelentette: legalább kétmillió embert lát a téren. Nyilvános saccolása után az MTV-n futó műsora megszűnt, majd „bizonyos körülmények hatására” a zenetévével is szakított. Ezután is a Fidesz-rendezvények állandó moderátora maradt, 2002-ben pedig részt vett a Hír TV elindításában.

A televíziózás mellett éveken át nagyvállalatok, cégvezetők és politikusok kommunikációs főtanácsadója, médiatrénere volt. Résztulajdonos a Contact Media Tanácsadó Kft.-ben, amely cég 2008 és 2010 között bő negyvenmillió forintért adott tanácsokat a Fejér Megyei Önkormányzatnak „országos és helyi sajtópolitikájának kialakítása és végrehajtása”, illetve „országos sajtómegjelenésének elősegítése” címen. A helyi holdingminta ma országos szinten látszik megvalósulni: az önkormányzati cégektől a helyi tanácsadóhoz érkezett az összes információ, aki a polgármesterrel eldöntötte, az egyes helyi médiumok mikor és mely adatokat kaphatnak meg.

Kommunikációs tanácsadói „múltja” miatt ezért Philip ma a közmédia egyik kulcsfigurája.

Az eredetileg közlekedésmérnökként végzett MTVA-s kommunikációs igazgató, Szabó László 1994 és 1995 között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke volt, s ebbéli minőségében a Bokros-csomag és a tandíj ellen szervezett tüntetések vezéralakja. 1995-ben ő állapodott meg Horn Gyulával a csökkentett tandíj bevezetéséről, ám a paktum a Hökosz közgyűlésén nem kapott támogatást, ezért Szabó lemondott. A 1998-as kormányváltás után Pokorni emelte magához miniszteri tanácsadónak. A következő évben Deutsch Tamás sportminiszter mellett lett ifjúsági és informatikai ügyekért felelős helyettes államtitkár. 2002-ben Schmitt Pál budapesti főpolgármester-jelölt kampányfőnöke, 2006-ban a Fidesz országgyűlési kampányának kommunikációs igazgatóhelyettese volt. 2007 márciusától a Magyar Televízió Közalapítvány, 2009 júliusától a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált tagja.

Ő hozta napvilágra a Duna-elnök Cselényi Lászlót megbuktató ügyeket. Azt állította: a Duna Televízió másfél milliárd forint értékben szerződött külső gyártású produkciókra különböző cégekkel, ám „azok az összeg 68-70 százalékát lenyelték”.

A Szabó László által vezetett kommunikációs igazgatóságon működik egyebek mellett a teljes közmédia közönségszolgálata, a műsorújságok szerkesztősége és az újjáalakítandó Anyanyelvi, Mikrofon és Képernyő Bizottság.

Tegyük hozzá: a rendszer még alakul, formálódik. Tény, hogy a legjobbak közül sokakat elküldtek. A vezetők felelősségi körei összemosódnak, ami átfedésekhez vezet. Ráadásul informátoraink szerint míg az MTVA éves bérköltsége tizenhat- és húszmilliárd forint között mozog, az ötven vezető fizetése számottevő tétel ebben a keretben. Mindannyian egymillió forint feletti havi fizetést kapnak, s ehhez mobiltelefon- és benzinköltség-térítés is jár.