Ha van előrejelzés, az a baj, ha nincs, az a baj

2006-ban tragédiába torkollott az augusztus 20-i ünnepség. Az ünneplőkre lecsapó viharban öt ember életét vesztette és több mint háromszáz ember halt meg. Azóta a rendezvényt biztosító operatív törzs hozza meg a tűzijátékkal és légiparádéval kapcsolatos döntéseket.

Az OMSZ másfél órával a tűzijáték kezdete előtt küldött ugyan egy emailt a katasztrófavédelem ügyeletének a közelgő viharról, a későbbi vizsgálatok szerint azonban ez a figyelmeztetés nem volt elég konkrét, általánosságban fogalmazott a viharról. Ezt az emailt senki nem olvasta el a katasztrófavédelem ügyeletén. A meteorológiai szolgálat is letudta a dolgot az email elküldésével, és amikor nem kapott semmilyen visszajelzést, nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel. Azóta a tűzijátékok idején az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránként ad jelentést a rendezvényt biztosító operatív törzsnek.

A katasztrófa másnapján Szilvásy György kancelláriaminiszter rendelt el vizsgálatot, amelynek eredményeiről már mi is írtunk: a vizsgálatok lezárulta után felelősségre vonták és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét; fegyelmit kapott a riasztásokat kiadó meteorológus, amiért nem győződött meg arról, hogy a riasztásokat fogadták is; fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatal rendezvényért felelős osztályvezetője is. A katasztrófavédelem ügyeletvezetőjéről később aztán azt is megállapították, hogy nem követett el szolgálati mulasztást, így őt rehabilitálták.

Azóta a tűzijátékok idején az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránként ad jelentést a rendezvényt biztosító operatív törzsnek.

Idén a 2006-os időjáráshoz hasonló vihar közeledett a tűzijáték idején a fővároshoz, ezért az operatív törzs meghozta azt a döntést, hogy elhalasztják egy héttel a látványosságot. Az indoklásban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésére hivatkoztak, amely szerint 75-80% eséllyel 21 óra körül akár felhőszakadás is lehetett volna. Azonban úgy alakult, hogy nem a legvalószínűbb forgatókönyv valósult meg. Ahogy az OMSZ a Facebook oldalán másnap írta. „A tegnap esti események a tegnap délelőttig rendelkezésre álló modelleredmények, illetve az ezekből alkotott forgatókönyvek nem valósultak meg. Az akkori eredmények közül a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is.”

Az egyetlen felelős döntés aztán valahogy úgy főtt meg a kommunikációs kémcsőben, hogy az OMSZ hibájából maradt el a tűzijáték.

Na várjunk csak! Ki is a döntéshozó?

A meteorológusok még egy bocsátkérő posztban is elnézést kértek a facebook oldalukat elárasztó dühös tömegtől. A kormányzati média szerint az OMSZ előrejelzés vezette félre a komplett operatív törzset, minden elemzőt, szakértőt. A döntést mégsem az OMSZ hozta, hanem a rendezvényért felelős operatív törzs. Hangsúlyozzuk, a megfelelő és felelős döntést hozták meg. Miért nem lehet nyugtával dicsérni a napot?

Hogyan működik az időjárás előrejelzés?

Szerettük volna megérteni, hogyan működik az ídőjárás-előrejelzés, ezért megkerestük az idokep.hu meteorológusát, hogy megkérdezzük, mi alapján állítanak fel egy időjárási modelleket. Nagy Gergely az alábbi tájékoztatást adta lapunk számára: 

„Az időjárási modellek alapvetően olyan számítógépes szoftverek, melyek a légkör és a földfelszín leegyszerűsített mását modellezve, a mért időjárási adatokkal feltöltve a légkör mozgásait és állapotváltozásait becslik meg. A világon számos előrejelző központ működtet ilyen modelleket, ezek közül az európai ECMWF modell a független mérések alapján a legjobb beválású, de számos ország meteorológiai szolgálata futtat saját, a teljes Földre számolt ún. globális előrejelzéseket, így például az amerikai, a brit, a német, a francia, az indiai, az ausztrál vagy a japán szolgálatok.

A legtöbb időjárás előrejelzési modell (köztük a legjobb beválásúnak mért európai, de az amerikai, német és francia modell is) egy kiterjedt csapadéktömb kialakulásával számolt az esti órákra a középső országrészre, ennek ellenére a várt esemény nem következett be. 

A hibás modellszámítások okának feltárása folyamatban van, eddig a legvalószínűbb magyarázat a ciklonképződés során a magaslégköri száraz levegő lesüllyedése a sztratoszférából a troposzférába, ennek hatását becsülhették alá a modellek, amelyekre támaszkodni lehetett az előrejelzés során. 

Egy ilyen csapadéktömb kialakulása mind időben, mind térben meglehetősen bizonytalan, kialakulása esetén a kapcsolódó heves események intenzitása is nehezen becsülhető, így annak elsősorban csak a felső korlátját (a legrosszabb forgatókönyvet) próbálja körbehatárolni a meteorológia.

A csapadéktömb kialakulásának esélyét a modellek az utolsó pillanatig adták.”

(Kiemelt képünk illusztráció: Tűzijáték a Duna felett Budapesten a nemzeti ünnepen, 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd)