„Ideális esetben piaci áron” vesszük meg az energiaszolgáltatókat

Magyarország nem tervgazdaság, hanem piacgazdaság – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban.

Magyarország 2010-ben új gazdaságpolitikába kezdett, de a kormány megítélése szerint a piacgazdaság hajtja a legtöbb hasznot a társadalom számára – emelte ki Varga Mihály a német konzervatív lapnak adott interjúban azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bírálói szerint a tervgazdaság irányába mutató tendenciák figyelhetők meg. „Minden ország a saját kapitalizmusát éli”, aminek belátáshoz elég összehasonlítani Németországot, az Egyesült Államokat és Kínát – mondta a miniszter.

A mindenekelőtt külföldi konszernek magyarországi leányvállalatait sújtó ágazati különadókról szólva hangsúlyozta: az adók kivetése során a nyereségesség volt a döntő szempont, és nem az, hogy a cégek tulajdonosa magyar vagy külföldi. Hozzátette: a különadót fizető cégek is profitálnak abból, ha a gazdaság stabilabb állapotba kerül.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kormány intézkedései rontották az ország megítélését a külföldi befektetők körében, Varga Mihály elmondta: a kormány stabil parlamenti többsége révén gyorsan keresztül tud vinni törvénymódosításokat, amihez „sok vállalkozásnak még hozzá kell szoknia”. Arra a felvetésre, hogy a gazdaságpolitika tartósan elriaszthat befektetőket, elmondta: az utóbbi években nem romlott a befektetői légkör, a külföldi cégek továbbra is szívesen ruháznak be, és profitálnak abból, hogy gyorsabb lett a politikai döntéshozatal, az adórendszer átalakítása révén pedig „nagyon vonzó” lett az ország a vállalkozásoknak.

Az államosításokkal kapcsolatban hangsúlyozta: világszerte megfigyelhető a gazdaságpolitikai filozófia változása, ami a közösség számára fontos szolgáltatásokat is érinti. „Erősödik a felismerés, hogy a lakosság ellátása nem a profiton múlik, hanem a szolgáltatás jó működésén és a megfelelő árakon. Államosításról nem szívesen beszélünk, mert ez a 40-es, 50-es évek kisajátításaira emlékeztet. A vállalatok tulajdonosaival tisztes vételárban kívánunk megállapodni és ideális esetben a piacon szokásos árakra törekszünk”.

A kérdésre, hogyan akarják ezt finanszírozni, hiszen Magyarország a térség leginkább eladósodott országa, a miniszter azt válaszolta:
„Pénzügyi lehetőségeink korlátozottak, ezért az államnak a fontos területekre kell összpontosítania. E pillanatban azok az energiaszolgáltatók. Ám természetesen célunk az, hogy hosszú távon az állam más területeken is átvegye a közösségi feladatokat. S ehhez a kilátások jók, pénzügyi helyzetünk javul.”

Varga egyébként megismételte, hogy a Valutaalap igényli az egyes szektorokra kivetett különadók eltörlését, ám „ezek szükségesek, amíg a válság tart és akkor fogjuk azokat eltörölni, ha jobb a gazdaság helyzete.”

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott egyeztetésekről szólva hangsúlyozta: Magyarország nem pénzt, hanem biztonsági hálót akart az IMF-től. A megbeszélések az IMF jövő héten kezdődő washingtoni értekezletén folytatódnak. „Remélem, lassan az IMF is észreveszi, hogy a pénzre nincs szükségünk” – mondta Varga Mihály.

Hozzátette: az IMF és a kormány egyetért abban, hogy a gazdasági növekedés hiánya a legnagyobb kihívás, abban viszont nincs egyetértés, hogy miként lehet a növekedést elérni. Az IMF a bankadó eltörlését sürgeti, mert úgy véli, hogy ennek révén élénkülhet a hitelezés. A kormány szerint viszont a bankrendszer csak egy a tényezők sorában. A beruházások visszaesésének legfontosabb oka az, hogy a vállalkozások csak akkor vesznek fel beruházási hitelt, ha lehetőséget látnak a nyereség növelésére. A vállalkozásoknak „azt kell érezniük, hogy növekedik a kereslet a termékeik iránt”, de „sajnos nem így néz ki” a helyzet – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: mindehhez hozzájárul, hogy a piac 80 százalékát ellenőrző külföldi bankok sok tőkét vontak ki Magyarországról, és ez a tőke hiányzik a hitelezéshez Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségével és tevékenységével kapcsolatban kialakult félelmekre vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az MNB körüli aggodalmak nem megalapozottak. „Az utóbbi húsz évben akkor volt a legsikeresebb a magyar gazdaság, amikor a kormány és a központi bank elképzelései ugyanabba az irányba mutattak” – mondta Varga Mihály. Megjegyezte: legutóbb az ezredforduló után egyeztek a kormány és az MNB elképzelései, „ma pedig ismét van esély erre”. Ugyanakkor az MNB független intézmény marad, amelynek legfőbb feladata az árstabilitás biztosítása – mondta a nemzetgazdasági miniszter.