Horthyéhoz hasonlítja Orbán nézetrendszerét a Le Monde

Abban a korban a keresztény a nem zsidó kulcsszava volt, a hozzátartozó korlátozó törvényekkel együtt. De a térségben napjainkban mások is párhuzamba állítják a nemzetiséget és a vallást, ezen belül Orbán Viktor a nemzeti kereszténység hirdetőjének tünteti fel magát.

Rév István, a Nyílt Társadalom archívumának igazgatója azt mondja, hogy Orbán szerint Magyarország a keresztény értékekért küzdött mind a 2. világháborúban, mint pedig a szovjet uralom alatt. Vagyis számára nem az a fő gond, hogy a németek nácik és antiszemiták voltak, hanem hogy keresztényellenes erőként léptek fel.

Bayer Zsolt, miniszterelnök barátja, akit gyakran bírálnak a romák és az unió elleni kirohanások miatt, úgy gondolja, hogy Európa zsákutcába jutott a 68-as liberalizmus miatt. És hogy a liberalizmus tagadása csakis a nemzeti reneszánsz lehet.

Granasztói György, a konzervatív történész azt hangsúlyozza, hogy nem lehet nacionalistának minősíteni a kormányt, amikor az elsősorban az országot akarja megvédeni. A kérdés, hogy van-e bármiféle közös miniszterelnök közvetlen környezetében a pontosan meghatározott ideológia nélküli pragmatikusok, lásd Lázár Jánost, Rogán Antalt és Habony Árpádot, illetve az ideológusok, Tellér Gyula, Fekete György és Schmidt Mária álláspontja között.

Ám egyik oldal sem volt képes meggyőzni a magyarokat, hogy több gyerekre van szükség. A lélekszám csökkenése lidércnyomás Orbán számára, aki visszautasítja, hogy külső forrásból pótolják a külföldre távozott félmillió embert. Budapest a határon túli magyarok segítségével igyekezett kompenzálni a vérveszteséget. Ám ez nem jött be.

Catherine Horel, a közép-európai történelem szakértője azt jósolja, hogy ebben a helyzetben Orbán Viktor előbb-utóbb a nacionalizmushoz nyúl. Európa keresztes vitézének még bőven van ideje, hogy a 2018-as választásokig meghatározza az utat.

(Forrás: Le Monde/Szelestey Lajos – Klubrádió)