Hopsz, hova lett a holokauszt?
A parlament elfogadta a Btk. szigorítását. „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő” – így módosította az elmúlt héten a kormány az előző kabinet utolsó heteiben elfogadott holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvényt. A szövegből tehát kikerült a holokauszt kifejezés, illetve bekerült a kommunista népirtások és a – a közelebbről meg nem határozott – „más, emberiség elleni cselekmények” tagadásának büntethetősége.
A jogszabályt 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett fogadták el. A Btk. módosítása bevezeti a "három csapást", visszaállítja a "középmértékes büntetést", szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, valamint ezentúl a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik majd - írta az MTI.
A módosítás indoklása szerint a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni szükséges, a kettő között nem tehető különbség - számolt be az
ATV hírportálja.Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levélben tiltakozott a törvénymódosítás ellen a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ). Indoklásuk szerint Magyarországon nem volt nemzeti szocializmus, a Szálasi rendszer hungarista nyilas rendszer volt – erről azonban nem szól a törvény. „A holokauszt szó nemzetközileg elfogadott, kihagyása súlyos hiba. Nem kevés emberben ez súlyos visszatetszést kelt” – írják továbbá a levélben. Hozzáteszik: az eredeti törvény „igen hosszas vajúdás, egyeztetés és vita alapján született meg és csak néhány hónapja lépett hatályba”. Javaslatuk szerint érdemes lett volna bevonni a módosításba az egyházakat és az érintett társadalmi szerveket.
A kormány egyébként azt várja Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy mielőbb hirdesse ki a törvényt. Az államfőnek ugyanakkor lehetősége van előzetes normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól.
A MEASZ tiltakozó levelét szignálta az Összefogás a Demokráciáért, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának Országos Egyesülete és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete is.
