Holokauszt-emléknap: „A meg nem születettekre is emlékezni kell”
Nemcsak a holokauszt áldozataira emlékezünk az emléknapon, nemcsak azokra, akiket akkor elveszítettünk, hanem azokra is, akik a vészkorszak idején történtek miatt nem születhettek meg – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, amikor elhelyezte az emlékezés köveit, és mécsest gyújtott kedden a Cipők a Duna-parton nevű emlékműnél Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a holokauszt miatt ma többnemzedéknyi kiváló ember, tehetség hiányzik a magyar nemzetből.
Pokorni Zoltán emlékeztetett arra: azért választották az emléknap időpontjának április 16-át, mert Magyarország akkori területén akkor állították fel az első gettót. Közölte, nem európai, hanem magyar vonatkozású dátumot akartak választani, mert a holokauszt a magyar nemzeti történelem része. Magyarok voltak azok is, akiket meggyilkoltak, és magyarok voltak azok is, akik gyilkoltak – mondta.
Azt mondta: gyakran elhangzik, hogy a holokauszt pusztításainak nagy része már a német megszállás, a nyilasuralom alatt történt, de – mint fogalmazott –, ez „nem magyarázat, csak magyarázkodás”. A Fidesz alelnöke szerint a holokauszt annak a szimbóluma, hogy „az emberi gonoszság és a technológia együtt mire képes”.
Az első Orbán-kormány oktatási minisztere felidézte, az emléknapot nem azért találták ki, hogy a mostanihoz hasonló rendezvényeket tartsanak, hanem azért, hogy az iskolákban a diákok megérthessék az akkor történteket. A cél az, hogy minden iskolában legyen egy pillanat, amikor a fiatalok fel tudják idézni, hogy „akik meghaltak, épp olyanok voltak, mint ők” – mondta.
A Duna-parti megemlékezés volt az első, amelyet kedden a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak.
Hende: meghajtjuk fejünket a tragédia áldozatai előtt
Hende Csaba szerint a holokauszt tragédiája után nem tehetünk mást, mint – amennyire az lehetséges – megpróbáljuk begyógyítani a sebeket, elsősorban azzal, hogy emlékezünk, és tisztelettel hajtjuk meg fejünket „a nemzet bizonyára legnagyobb tragédiájának” áldozatai előtt.
A honvédelmi miniszter kedden a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján szervezett kegyeleti rendezvényen azt mondta: ahhoz, hogy megértsük a tragédia súlyát, mindenekelőtt arra kell emlékeznünk, kik és miként tudták „megszaggatni” a nemzet és a benne élő zsidók történelmileg kialakult kötelékét. „Hogyan eshetett meg, hogy valakiket közülünk megfosztottak jogaitól, vagyonuktól, elhurcoltak és megöltek?” – tette hozzá az MTI szerint.
A politikus kijelentette: „nem feledjük a magyar állam felelősségét”, azt, hogy nem védte meg polgárait a jogfosztástól és a fizikai pusztulástól. Ellenkezőleg – engedve a Harmadik Birodalom mindent elsöprőnek látszó erejének –, kiszolgálta a megsemmisítő gépezetet. Ha akkor a magyar államot képviselők minden lehetséges eszközzel elszabotálták volna az embertelen parancsok teljesítését, nem lehetett volna végrehajtani a népirtást – mondta a miniszter.
Annyira erős minden nemzet, amilyen erősen tagjai összetartoznak. Olyan erős a nemzet, amennyire a benne élők hajlandók kiállni egymásért, azokért, akikkel együtt élnek, és egy nyelvet beszélnek. Az emlékezés tanulsága: soha többé nem eshet meg újra az, ami hetven esztendeje velünk, magyarokkal megesett – hangsúlyozta a miniszter.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
