Hogyan tovább, hatker?

– Október 10-én újabb demonstráció lesz Élőlánc a ligetért címmel. Ön, bár Terézvárosban indul, a szomszédos Városliget sorsát is nyomon követi, részt vesz a tüntetéseken. Úgy fest, ezek hasztalanok. A kormány tántoríthatatlan.

– Tavaly, amikor meghallottam a Városliget beépítésének hírét, azt hittem, ez valami rossz vicc. De kiderült, hogy nem, ezért a Városligetet a törvények hatálya alól kivonó jogszabály elfogadásakor a Magyar Szolidaritás Mozgalom többi tagjával együtt december 20-ra fáklyás felvonulást szerveztünk, amelyen a vártnál sokkal többen vettek részt. Ez felhívta a figyelmet az amúgy eltussolni kívánt szörnyszüleményre, amely nyilván az építtetőjének akar emléket állítani, illetve Orbán Viktor Várba költözését kívánja meggyorsítani. De én hiszek abban, hogy a budapestiek elég öntudatosak ahhoz, hogy ne hagyják Európa első közparkját beépíteni. Magam már korábban is részt vettem sikeres civil mozgalmak munkájában. Hogy szűkebb hazámat, Terézvárost említsem, itt is sikerült például megakadályozni a Nagymező utcai földalatti parkoló megépítését. Hiszek az emberekben és abban, hogy az érdekeikért ki tudnak és akarnak állni.

– Ligetügyben vélhetően lehetne kompromisszumot kötni. A Városliget családi kulturális-szabadidős élményparkká fejlesztése (futóutak, játszóterek, ivókutak, szabadtéri konditermek, olvasóligetek révén), a Petőfi Csarnok átalakítása, egy új, Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont létrehozása, a zöldfelületek megújítása – amely tervek mind szerepelnek a kormány elképzelései között – nem ördögtől valók.

– Ezek valóban nem ördögtől valók, és fejlesztést mi is szeretnénk, mivel a Városliget állapota az utóbbi évtizedekben fokozatosan leromlott. De a legfontosabbat, közparkjellegét megőrizte. Sokunknak a szomszédos kerületekből, például Terézvárosból – ahol gyakorlatilag nincs közpark – el kell jönnünk ide, hogy zöldet láthassunk, sétálhassunk vagy gyerekeinknek, unokáinknak mutassunk egy kis természetet. Ezért a fejlesztésnek mindenképpen a közparkjelleg erősítését kellene szolgálnia, és nem az amúgy is túlterhelt Városliget épületek halmazává, turisztikai centrummá silányítását, amely egy idő után nem vonzaná, hanem taszítaná az ide érkezőket. Olyan fejlődést szeretnénk, ami elsősorban a környékben lakók, így a terézvárosiak érdekét is szolgálná. Akár úgy, hogy a közpark bővíthető lenne a Podmaniczky utca és a vasút közötti terület irányába is.

– A legnagyobb vita a Múzeumi Negyed körül lobbant fel, ahova öt múzeum kerülne.

– A Múzeumi Negyeddel nagyon sok gond van. A legelső, hogy a Városligetet helyszínkijelölő pályázat nélkül találták meg, vagyis sem a környéken lakók, sem a szakemberek véleményét nem vették figyelembe a helyszín kiválasztásakor. Olyan monstrumok épülnek a Városligetbe, amelyek megépítése és a munkálatok elvégzése nem lehetséges a közparki jelleg és a környéken lakók jelentős sérelme nélkül. Ráadásul a tervezett újabb másfél millió ember ideérkezése és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások miatt megszűnne a kikapcsolódást, pihenést szolgáló funkció is. Zsibvásár állandósulna Európa első közparkjában. Miközben az ide tervezett múzeumok könnyedén és olcsóbban elhelyezhetők lennének olyan műemlék épületekben, amelyek jelenleg üresen állnak. Egy felmérés szerint körülbelül negyven olyan műemlék épület van, ahol ezek a múzeumok létrehozhatók lennének.

– A tervezők szerint, mivel a negyed múzeumai a Dózsa György út, illetve a Hermina út mentén fognak épülni, a zöldfelületek mennyisége nem csökken. Viszont lenullázódik az ingyenes parkolók száma.

– A terv szerint a zöldfelületek azért nem csökkennek majd, mert a házak tetejét fűvel ültetik be, illetve a már most kivágni tervezett, legalább 150, száz évnél idősebb fa helyére fiatal fákat ültetnek majd. Gondoljon bele, egészen más egy százéves fa árnyékában sétálni, ülni, mint egy frissen leásott tövében nézelődni. Ami a parkolókat illeti, sajnos Terézvárosban már így is nagyon kevés, és a család második autójának nagyon drága a parkolóhely, ezért sokan a Dózsa György úton parkolnak.

– Miközben a szomszédban ekkora beruházás készül, a VI. kerületben álló házakon még ’56-os lövésnyomok láthatók.

– Sőt van olyan ház is, amelynek egyik felét 1945-ben lebombázták, majd később a bombázás nyomait eltakarították, de az épületet azóta sem állították teljesen helyre. Ésszerű gazdálkodás mellett ezeknek a műemlék, illetve a világörökség részét képező épületeknek a felújítására lehetne fordítani a Múzeumi Negyedre kidobandó pénzeket. Ráadásul néhány épület alkalmas lenne egy-egy múzeum elhelyezésére is.

– Más téma. Terézvárosban követik el az ezer lakosra jutó legtöbb bűncselekményt. Miért?

– Sajnos 2010-ről 2012-re több mint ötven százalékkal megnőtt a bűncselekmények száma. Ebben nagy szerepet játszott, hogy elmaradt a közbiztonsági program fejlesztése. E téren is, mint oly sok másban, megállt az idő Terézvárosban. Elmaradtak a 21. század igényeinek megfelelő bűnmegelőzést szolgáló fejlesztések. Pedig ez az elsődleges. Mindenképpen támogatnánk a folyamatos hatósági jelenlétet az utcákon. Emellett a közterület-felügyelet bővítése, a kamerarendszerek fejlesztése, illetve az érzékelésekre való reagálás intenzitásának növelése is terveink között szerepel.

– Programjában szó esik a zsebparkokról. Az meg mi?

– A hátrányból szeretnénk erényt kovácsolni, ugyanis a kerületben nagyon sok olyan ház található, amelyek udvara lebetonozott, látványa mind az itt lakók, mind a látogatók számára elszomorító. Ezekbe az udvarokba varázsolnánk életet úgy, hogy támogatnánk kisebb zöldfelületek kialakítását, amelyek padokkal, sporteszközökkel felszerelve a helyi közösségi élet színterei, vagyis zsebparkok lehetnének.

– A Fidesz prominensei visszatérően azzal kampányolnak, hogy az a város, az a kerület fog jól járni a pályázatoknál, uniós támogatásoknál, amely a kormánnyal megegyező színű lesz. Miközben ott van Szeged vagy épp a XIII. kerület, ahol szintén komoly fejlesztések történtek az elmúlt ciklusban is. Hol tud betenni a kormány egy ellenzéki polgármesternek? Ez miképp védhető ki?

– Terézváros eddig is éppen e tétel ellenkezőjét bizonyította. Hiszen hiába volt fideszes az önkormányzat, az itt lakók nem jártak jól, mivel az elmúlt négy évben csak romlott Terézváros állapota, romlott a helyiek közérzete. Ha van elképzelés, szándék és akarat, akkor nem lehet semmilyen akadály. Az önkormányzatoknak vannak saját bevételeik, amelyekkel jól gazdálkodva jut fejlesztésre is. Ezért nem igaz az a kampányállítás, amely szerint aki a Fidesz jelöltjére szavaz, az nagyobb szeletet kap a tortából. Ráadásul a kormányfő többször kijelentette már, hogy ő minden magyar miniszterelnöke, és nem hiszem, hogy a terézvárosiak ne lennének olyan magyarok, mint bármelyik másik honfitársunk.

– Ön is ígér pályázati pénzt például energiatakarékos, környezetbarát társasházi felújításokra. Mennyire lehet biztos abban, hogy erre tényleg lesz forrás?

– Megszületett az unió és Magyarország között a megállapodás a következő hét évben hazánknak jutó pénzekről, illetve azok felhasználásáról. Ebben hangsúlyos szerepe van a környezetbarát beruházások támogatásának. A szolgáltató önkormányzatra vonatkozó elképzeléseinkben leírtuk, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjük a pályázatokat, és erről tájékoztatjuk is az érdeklődőket, illetve segítséget nyújtunk a pályázatok megfelelő elkészítéséhez. Ezek önrészéhez adnánk támogatást, így megsokszorozhatók lennének a Terézvárosra fordítható összegek, amelyek forrását a terézvárosiak terheinek növekedése nélkül tudjuk megteremteni.

– Bokros programjában és az önében is szerepel az önkormányzati lakások problémája. A MoMa jelöltje támogatná, ha a bérbe adott lakásokból származó jövedelmet nem tizenhat százalékos szja, hanem tízszázalékos forrásadó terhelné, viszont az üres lakás után a számított lakbér tíz százalékának megfelelő üreslakás-adót kellene fizetni.

– Jó az irány, de mi szeretnénk ezt azzal is bővíteni, hogy az itt lakó fiatal családok számára kedvezményeket és támogatást adnánk, illetve segítenénk az itt lakók számára fontos vállalkozások kialakítását, létrehozását.

– Ha már Bokros: a Falus–Bokros-csere egyik indokaként azt hozták fel a pártvezetők, hogy a Falus-féle botlások már a kerületi esélyeket veszélyeztették, a balos szavazók inkább el sem mentek volna voksolni. Érzékelt ilyesmit?

– Terézvárosban ez nem igazán volt érzékelhető, talán mert itt sokkal fontosabbnak tartják a kerületben meglévő problémákat, és mindenképpen akarják a változást.

– És Bokrost hogyan emésztik meg a visszajelzések szerint?

– Vegyesek a visszajelzések. Van, aki azt mondja: na, végre. Más szerint ennyivel a választás előtt már nehéz lesz ráhangolni az embereket.

– Sokatmondó, hogy a balos pártok egy jobboldali jelölt mögé sorakoznak.

– Ez a demokráciákban nem szokatlan. Gondoljunk csak a francia elnökválasztásra, amikor a baloldal a mérsékelt jobboldal jelöltjére, Mitterrand-ra szavazott a szélsőséges Le Pennel szemben.

– A múlt héten választási csalás és közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést, mivel arra gyanakodnak, hogy a Fidesz és Schmuck Andor pártja összejátszott az aláírásgyűjtésnél. 270 olyan embert találtak, aki a Fidesz, illetve Schmuckék jelöltjeit is támogatta, az aláírások viszont önök szerint nem egyeznek. Történt a feljelentés óta bármi?

– Semmi nem történt, és semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Furcsa, de nem meglepő, hogy a két érintett párt még csak nem is tiltakozott.

– Fülest kaptak, vagy átnyálazták a több száz szignót?

– Feltűnt, hogy az országgyűlési választásokon csak néhány tíz szavazatot kapott szocdemek már a második napon leadták az íveket. A választási bizottságba delegált tagunk átnézte az aláírásokat, és 270 egyezést talált.

– Schmuckék bekavarhatnak, hiszen tavasszal Terézvárosban a baloldal szorosan nyert, vagyis ön most esélyes, ha nem oszlanak meg nagyon a szavazatok. A szocdemek viszont aktívak a kerületben.

– Egy billegő kerületben minden szavazat számít. Az előző választási eredmények alapján a szocdemeknek itt arra sincs esélyük, hogy legalább egy képviselőjük legyen. Indulásuk egyedül arra jó, hogy olyan voksokat vegyenek el tőlünk, amelyeken egy-egy körzet sorsa, adott esetben a végső győzelmünk mértéke is múlhat.