Hiába akarná Orbán, esély sincs rá, hogy az „akadémiai módszerekkel" vegye be a CEU-t
Alig egy hónap múlva megkezdődik a felsőoktatási tanév, s a Közép-európai Egyetem (CEU) idén is elsősorban Budapesten indítja el képzéseit, miközben már jelenleg is oktatnak az Egyesült Államokban, a New York állambeli a Bard Collage-on, továbbá a következő tanévtől Bécsben is működtetnek majd kampuszt.
Ennek ellenére a CEU továbbra is arra vár, hogy a jövő évtől való működését biztosító kormányzati, illetve államközi megállapodásra végre aláírás kerüljön. Nem tudni, valójában van-e okuk reménykedni, hiszen az Orbán-kormány tavaly december óta nem hajlandó szentesíteni a megállapodást. Ráadásul, miközben áprilisban személyesen is meggyőződhettek a kabinet delegáltjai arról, hogy az amerikai képzés valós, ez utolsó törvényi feltétel teljesülését máig sem ismerik el.
Mindez jól mutatja: a kormány számára valamiféle döntő érvre, de legalábbis fedősztorira lenne szükség ahhoz, hogy a CEU Budapesten maradjon, a kabinet presztízsén mégse essen csorba.
Ilyen manőverezési kísérlet lehet az a most kiszivárgott „megoldás", amit a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének felszámolása során sikerülni látszik bevetni: azaz hogy kormányzati delegáltak kapjanak beleszólást az intézmény működésébe és vezetői döntéshozatali mechanizmusaiba.
„Ez az ötlet leng a levegőben gyakorlatilag négy év óta", ezt még a CEU előző rektora is szóba hozta, amikor az új Ptk.-t elfogadták – mondták ugyanis az ATV kormányoldali forrásai annak kapcsán, hogy szerintük a kormányzat CEU-megállapodásról szóló korábbi informális háttéregyeztetésein olyan elképzelés is körvonalazódott, hogy kormánydelegáltak is bekerülhetnének a CEU működtetéséért felelős kuratóriumba.
Gulyás Gergely a Kormányinfón kedden, amikor a CEU-megállapodásról kérdezték, azt mondta, beszélt a CEU-ról David Cornstein amerikai nagykövettel, sőt meg is nevettette, amikor kifejtette neki a véleményét. Hogy mivel sikerült megnevettetnie az új nagykövetet, Gulyás nem árulta el, az viszont tény, hogy David Cornstein első útja a CEU-ra vezetett, amikor Budapestre érkezett. És ha ez nem lett volna egyértelmű üzenet, nem sokkal később egy debreceni fórumon és több nyilatkozatban el is mondta az amerikai kormány álláspontját: „nagy veszteség lenne Magyarországnak, ha elmenne a CEU”.
„Úgy érzem, ha ez az ügy megoldódik, betonszilárdságúra kovácsolható az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország együttműködése" – hangoztatta Cornstein.
Ekkor már hetek óta ismert volt az a New York Állam Oktatási Hivatalának képviselőjétől származó hivatalos levél, amely megerősíti, hogy a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez az államban, és így maradéktalanul megfelel a lex CEU követelményeinek. A CEU kuratóriuma jóváhagyta az egyetem New York-i oktatási programjainak bővítését és továbbfejlesztését is, ám a kormány máig nem válaszolt sem New York államnak, sem azoknak az akár sajtó, akár politikai képviselőknek, sőt a kormányzati politikusok folyamatosan a felsőoktatási törvény betartatására hivatkoznak az ügyben.
Csakhogy ezzel a kommunikációval azt a hamis látszatot kelti a kormány, mintha a CEU eddig törvényt szegett volna. Holott a CEU hiába Soros Györgyé, eddig is és jelenleg is minden törvényi kötelezettségének eleget tett. Nem elfeledendő ugyanis, hogy a Fidesz-KDNP tavaly csak azért módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a CEU működését ellehetetlenítsék, továbbá pedig, hogy a jogszabály alkotmányossága, továbbá nemzetközi jogi legitimitása erősen megkérdőjelezhető, hiszen az Alkotmánybíróság nem döntött a törvényről, miközben az ellen éppen az Európai Unió Bíróságán folyik per, miután ellentétes az uniós alapszerződéssel. Mindeközben a CEU átalakította képzési rendszerét és egyetemi helyszíneit úgy, hogy megfeleljen a törvényeknek, méghozzá határidőre.
Az pedig a nagyköveti nyilatkozatokból egyértelmű, hogy amennyiben Orbán Viktor folytatni kívánja közeledését az amerikai kormányzathoz, érdemes volna legalább egy válaszlevéllel megtisztelni New York államot, s pontot tenni végre a CEU ügyére.
Hogy ez egyre sürgetőbb, az a világpolitikai események fényében nem újdonság. Ugyanakkor a Habony-Rogán médiatengelyen folytatott kormányzati gyűlöletkampány, amely Soros György alapítványát már elüldözte Budapestről, mindenféleképpen kudarcként könyvelhetné el a Soros-egyetem diadalát. Ez állhat a mögött, hogy az ATV több kormányoldali forrása most hirtelen úgy tudja, hogy informális háttér-egyeztetéseken korábban elhangzott: a kompromisszumos megoldást elősegíthetné, ha kormánydelegáltak is ülhetnének a CEU boardjába, azaz kuratóriumába. Ez azonban nem egyszerű kérdés, hiszen a CEU kuratóriumának tiszteletbeli elnöke a kormánykommunikáció által bevándorlásügyben démonizált Soros György, a tagok között pedig ott ül a fia, Alexander Soros, és az egyetem honlapján található lista szerint Kati Marton is, vagy például a Figyelő listáján is szereplő Chikán Attila, a Corvinus professzora, és természetesen Michael Ignatieff rektor is. A kuratórium elnöke Leon Botstein (Bard Collage, New York).
Ráadásul, miközben az egyik forrás úgy tudja, először 2014-ben, az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésekor, illetve az alapítványok kuratóriumi viszonyainak az értelmezésekor vetődött fel, hogy kormánydelegáltak is bekerülhetnének a kuratóriumba, valójában a 168 Óra egyetemi forrásai szerint ez nonszensz. Az új Ptk. vonatkozó rendelkezése azt mondta ki, hogy „a kuratórium legalább három személyből áll, akik közül legalább kettőnek belföldön állandó lakóhellyel kell rendelkeznie".
Csakhogy a CEU magánegyetem, szó sincs tehát arról, hogy a kormányzatnak ráhatása lehetne a képzési, vagy egyéb intézményi, akár gazdasági döntéseire. Forrásaink szerint erről korábban és most sem lehetett szó.
Megírtuk ráadásul azt is, az intézmény annak reményében folytatta Budapesten a tevékenységét, hogy mihamarabb megszületik a megállapodás, amely biztosítja, hogy a CEU a jövőben is zavartalanul működhessen. Ám az iskola dilemmáira, s a jövőjét körbelengő bizonytalansága hónapok óta csupán annyi a kormánykommunikációs válasz, hogy a CEU most is működik, hallgatókat tud felvenni, a törvényt pedig mindenkinek egyformán be kell tartani.
A megállapodás határideje – legalábbis a feltételek teljesítése szempontjából – 2018 december 31., azaz az év vége. Ám ha a kabinet kijátssza ezt a határidőt, s után mégsem hajlandó a megállapodásra, azzal lényegében ellehetetleníti a CEU nemcsak budapesti, de külföldi működését is, hiszen súlyos veszteségeket szenvedhet el az intézmény azzal, hogy nem tudja előre megszervezni – oktatókat szerződtetni és tantervet összeállítani –, s a jelenlegi és leendő diákjai számára megfelelő módon meghirdetni képzéseit.
Mindeközben a magyar kormány köt megállapodásokat amerikai államokkal, például Indianával a Notre Dame Egyetem akkreditációjáról. Az amerikai katolikus intézmény – mint megírtuk – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, s miközben a kabinet igencsak büszkén lobogtatta a megállapodást, a gender szakok magyarországi felszámolása kapcsán az is kiderült: a Notre Dame campusán nagyon komoly tudományos kutatómunka zajlik a társadalmi nemek területén. A szakirány bemutatóoldalán szerepel, hogy
„katolikus identitásunkból kiindulva a társadalmi nemek tanulmányozása megkönnyíti a nemek és a vallások metszéspontjainak tanulmányozását az etika, a kultúra és a politika alakításában”.
Mindennek persze aligha van érdemi befolyása arra, hogy – mint arról a 168 Óra beszámolt – a gender szakok ellehetetlenítése kapcsán is hajlíthatatlan érvrendszerrel előálló, s intézményi függetlenségét az elmúlt évek kormányzati hadjáratában mindvégig megtartó CEU sorsa mi lesz. Az mindenesetre biztos, hogy az intézmény számára a lehető legrosszabb forgatókönyvként továbbra is egyes egyedül az Orbán-kormány térfelén pattog a labda. Márpedig a legközelebbi kormányülés augusztus 29-én lesz, Gulyás Gergely szavaiból pedig a Kormányinfón az derült ki, nem biztos, hogy a CEU-megállapodás egyáltalán napirenden lesz két hét múlva.