Hatásra várva

– Gazdasági vagy inkább demográfiai célja van a kormány otthonteremtési programjának?

– Mindkettő. Úgy élénkíteni a gazdaságot, hogy egyúttal a gyermeket vállaló és nevelő családok járjanak a legjobban.

– Számokban is megfogalmazták az elvárásokat?

– Természetesen vannak céljaink. A gazdasági válság és a devizahitelezés hatásai miatt rendkívül kevés új lakás épül Magyarországon, évi nyolcezer. Ha ezt duplájára tudnánk emelni az idén, azzal elégedett lenne a kormány. A csok esetében pedig azzal számolunk, hogy 2016-ban húszezer szerződés születhet.

– Azt mondja Herczog Mária, hogy csupán pénzbeli támogatásért nem vállalnak gyereket a magyar családok.

– Milyen jó, hogy így van! Aki nem szeretne gyereket, azt csak pénzzel nem lehet és nem is szabad rávenni. Ugyanakkor Magyarországon a vágyott gyermekek és a ténylegesen megszületettek száma között jelentős, statisztikailag majdnem egy egész a különbség. Ha ezt a demográfiai rést be tudnánk zárni, s családonként átlagosan legalább két gyerek születne, megoldanánk Magyarország népesedési krízisét. A családtámogatások esetében a kiszámíthatóság, a biztonság és a hosszú távú gondolkodás a legfontosabb. A gyermek életre szóló döntés, nem pedig kormányzati ciklusokra. Aki gyereket vállal, tudja, hogy nem csupán érzelmi, hanem racionális szempontok is vannak. A pénz hiánya racionális akadály.

– Mit gondol arról a kritikáról, amely szerint az otthonteremtési program nem az igazán rászorultakat segíti, hanem legalábbis a felső középosztálynak szól? Olyan, mint amikor első körben lehetőséget adott a kormány a devizahitelek visszafizetésére, de a kedvező árfolyammal főleg azok jártak jól, akiknek amúgy is volt pénzük.

– Elsősorban nem szociálpolitikai programról beszélünk, hanem gazdaságélénkítésiről és demográfiairól. De azért gondoljunk bele, hogy 2015. július elseje előtt használt ingatlan vásárlására nem lehetett vissza nem térítendő támogatást kapni, a szocpol csak új ingatlanhoz járt, és legalább két gyerek kellett hozzá. Ehhez képest nagyot nyitottunk, mert már egy gyerek is számít, illetve használt lakásokra is jár a támogatás. A csok 600 ezer forinttól 10 millió forintig terjed, szerintem ez azoknak is lehetőség, akik kisebb önerővel rendelkeznek.

– Látszólag valóban egyenlőséget biztosít a rendszer, de még sincs egyenlő esélyük a családoknak, hogy élhessenek a lehetőséggel. Mint ahogyan az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adózás, a gyerekek után járó adókedvezmény sem igazságos. Minél többet keres valaki, annál inkább élvezi az intézkedések pozitív hatását, és mindig a legszegényebbnek jut a legkevesebb.

– Mi nem kommunista kormány vagyunk, azt sem állítjuk, hogy mindenki eleve ugyanazokkal az esélyekkel indul az életben. Szerintem óriási dolog, hogy egy közmunkás is érvényesíti a családi adókedvezményt. Nem segélyt kap, hanem munkát és bért, s erre igénybe tudja venni a kedvezményt. Ezáltal is érezheti, hogy egyenlő polgára az országnak. Emellett komoly szociális és felzárkóztatási programjaink vannak. Ami a csokot illeti, a legkisebb, 600 ezer forintos támogatás csak a 10 millió forinthoz képest tűnhet kevésnek.

– Ön szerint a csok eljut azokhoz, akiknek valóban szükségük van a támogatásra? Követik a pénz útját? Már látszik, hogy a 10+10 millió forintos lehetőséget nagyon kevesen tudták eddig igénybe venni.

– Több változtatás is történt a csok szabályozásában, épp amiatt, mert követjük, kikhez jut el. Az új elemekkel bővült programról egyelőre az első két hónap adatai állnak rendelkezésre. Azt látjuk, hogy az új ingatlanokra felvett támogatások aránya jelentősen, 25 százalékra nőtt. Ez korábban 10 százalék volt, a használt lakásokra felvett támogatásoké pedig 90 százalék. Fontos, hogy a nagycsaládosokat is jobban tudjuk támogatni. Eddig az új ingatlanokra támogatást kérők 9 százaléka volt nagycsaládos, most az arányuk 55 százalék. Azok közül, akik új lakásra veszik fel a csokot, minden második nagycsaládos.

– Nyomon követik, hogy az új lakások esetében az áfacsökkentés miként érvényesül az árakban? Készült egy felmérés, amelyben ingatlanfejlesztőket kérdeztek meg, hogy visszaadják-e a vevőknek az 5 és a 27 százalék közötti különbözetet, s többségük nemmel válaszolt. Egy másik kutatás pedig azt firtatta: terveznek-e áremelést a beruházók a csok kapcsán? A többség igennel válaszolt. A gyakorlatban is látszik, hogy komoly áremelkedés történt az új építésű lakások piacán.

– Két kedvezményt vezettünk be párhuzamosan. Az egyik az áfa-visszatérítés, amikor valaki saját maga építkezik, ő ebben az esetben ötmillió forintig visszakapja a kifizetett áfát. Ez jelentős könnyebbség. A másik az új értékesítésű ingatlanok áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése. Amikor nagy vonalakban ismert volt, hogy milyen lehetőségeket tartalmaz az otthonteremtési program, sokan azonnal megemelték a korábban meghirdetett árakat. A piacképes ingatlanokat ezen a magas áron is megérte megvenni, de szerintem hosszabb távon nem lehet nagyobb áremelkedésre számítani. Amint az építőipar alkalmazkodik a kereslethez, az árak is igazodnak hozzá. Azt, hogy a 22 százalékpontos áfacsökkentés és a csok hatása se érvényesüljön, nem tartom reálisnak.

– A saját tulajdonú otthon sokszor akadálya annak, hogy a munkahely vagy a jobb oktatás miatt könnyen mozduljanak a családok. A fejlett államokban a bérlakások aránya meghaladja az állomány kétharmadát is. Miért akarják röghöz kötni a fiatalokat?

– A magyar emberek 93 százaléka lakik saját tulajdonú otthonban, mert így érzi biztonságban magát, és fontos számára, hogy majd legyen mit a gyerekeire hagyni. Ne legyünk tekintettel arra, hogy a magyarok hogyan szeretnek élni? Tereljük őket egy számukra idegen életforma irányába? Persze fontos a mobilitás is, ezért egészítettük ki a csok szabályozását azzal, hogy a bentlakási kötelezettséget öt évre felfüggeszthetik a családok.

– Mégis, a legszegényebb rétegnek nem lenne jobb inkább lakhatási vagy lakbértámogatást adni, hozzájárulni, hogy ne kelljen saját otthont fenntartaniuk az alacsony keresetükből? Nem látja hiányát a megfelelő színvonalú bérlakásoknak?

– Vannak országok, ahol a lakásbérletben segítik a kormányok a családokat, mi inkább a lakástulajdonban. Ha valaki felveszi a csokhoz kapcsolódó 10 millió forintos hitelt 25 éves futamidőre, s a legmagasabb, 3 százalékos kamatot fizeti, annak havi 47 ezer forint lesz a törlesztőrészlete. Melyik az a nagycsalád, amelyik nem ez utóbbit választja az albérlettel szemben?

– Például akinek nincs rendszeres jövedelme. Azt mondják szakértők, ha nem történne semmilyen élénkítés, kormányzati beavatkozás a lakáspiacon, akkor nagyjából 400-500 évre lenne szükség ahhoz, hogy kicserélődjön az állomány. Ha hosszú távon fennmaradnak az intézkedések és a kedvezmények, akkor száz év is elég lehet. Fennmaradnak?

– Száz évre nem tudok ígérni, de azt mondhatom, hogy kormányzásunk ideje alatt marad az otthonteremtési kedvezmény. A programnak jelentős hatása kell hogy legyen. Mindenki várta a szabályozás letisztulását, mi pedig most, hogy a program teljes, várjuk az eredményeket.

– És bizakodhatunk, hogy a legfőbb célcsoport eközben már nem külföldön keresi a boldogulását.

– Ha egy fiatalnak azt az ajánlatot tudjuk tenni, hogy kap egy ekkora támogatást egy saját tulajdonú lakáshoz, illetve versenyképes fizetéssel járó munkát is kínálunk, az talán nem rossz hívószó. Ezzel együtt lássanak világot, s amikor majd hazajönnek Magyarországra, mi leszünk a legboldogabbak.