Hatalmas pofon ez Orbánnak

Az Alkománybíróság döntése után a Fidesz elállt attól a tervétől, hogy regisztrációra kényszerítse a választókat írja a Reuters. A bíróság állásfoglalása és a párt meghátrálása nagy csapást jelent Orbán Viktor számára, akinek az elmúlt hetekben egy másik zavaró fejleménnyel, a diáktüntetésekkel is szembe kellett néznie, jóllehet, idáig vaskézzel irányította a magyar politikát. Az előzetes bejelentkezés 8 millió embert érintett volna az országon belül, miközben a fiatal demokraták arra hivatkoztak, hogy Orbán egyik jelképes lépésének eredményeként szavazati jogot kaptak a határon túli magyarok, ami kb. fél milliós réteget jelent. A Medián szeptemberi közvéleménykutatása azt mutatta, hogy ötből négy megkérdezett ellenezte a regisztrációt. A felmérések szerint a bizonytalanok aránya nagyjából 50 %-ot tesz ki a jogosultak körében. A Fidesz továbbra is vezet, de sokkal kisebb arányban, mint 2010-ben. Krekó Péter/Political Capital úgy látja, hogy a kormánypárt a személyes mozgósítással, illetve a radió és tévéreklámok korlátozásával a törzstámogatóira akart összpontosítani a kampány során, ezt szolgálta volna a feliratkozás. Mint a szakértő megjegyezte, a választási hadjárat most hevesebb lesz, mint ahogy azt a fiatal demokraták akarták, ám az új választási rendszer sokkal kevésbe segíti őket, mint ahogy azt remélték.

A fejleményről beszámol a Wall Street Journal is.

Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az ellentmondásos választási törvényt, amely a bírálók szerint a Fidesznek kedvezett volna, áll a BBC tudósításában. A döntés csapás Orbán Viktor számára. A fiatal demokraták uralják a Parlamentet. Tavaly a demokratikus értékekért kifejtett EU-nyomásra megváltoztattak néhány más törvényt is. Az Alkotmánybíróság most hatályon kívül helyezte a választási hadjárat és a politikai reklámok korlátozását, továbbá azt is, hogy 6 nappal a választások előtt már nem lehet nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatások eredményét. Tavaly az Európai Bizottság jogi lépéseket kezdeményezett Magyarország ellen a jegybank, az adatvédelem és az igazságszolgáltatás miatt. Az utóbbi időben Magyarországon sokan tiltakoztak olyan, a Fidesz által hozott jogszabályok ellen, amelyek a kritikusok szerint sértették a polgári szabadságjogokat. Orbán Viktor azzal vádolta meg az uniót, hogy az beleavatkozik az ország belügyeibe. Azzal érvelt, hogy a nagy reformok az ország intézményeinek megújításához szükségesek. Hozzátette, hogy a kommunizmus örökségét még nem törölték el.

Az Alkotmánybíróság törvénymódosításra kényszeríti a hatalmat, miután az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a választási eljárásról szóló jogszabály több részét, ideértve a sokat vitatott regisztrációt, írja a Neue Zürcher Zeitung. A döntés pofon az Orbán-kabinet számára, annál is inkább, mivel a 15 alkotmánybírónak több mint a fele a Fideszből jött, illetve közel áll a párthoz. Ám a testület, akárcsak Áder János, a párt egyik alapítója és Orbán személyes jóbarátja, az igencsak ellentmondásos ügyben tanúsított szakmai tartásával bizonyította függetlenségét a kormánnyal szemben.

A FAZ szerint nehéz megmondani, kinek a javára váltak volna a most elvetett választási szabályok. Az ellenzék azt állította, hogy a regisztrációval a szociálisan hátrányos helyzetű és képzetlen szavazókat, valamint a határozatlanokat kizárták volna a voksolásból. Csakhogy nem tudni, ez valóban így lett volna-e az előbbi kategória esetében. Az pedig különösen kétséges, hogy az alacsonyan iskolázottak távol tartásából a Fidesz profitált volna, mert a konzervatív párt törzsválasztói inkább vidéken élnek. Ellenben a képzettek többnyire a városokban, főleg Budapesten laknak. Az ügyben is lehet találgatni, hogy ugyancsak a kormánypártnak használt volna-e a választási reklámok korlátozása. Hogy ez fájó seb, azt mutatja az Esterházy-ügy. (Az iró által készített kulturális ajánlóból kivágtak egy részt, amelyet a kormánynak szóló bírálatként lehetett értelmezni. A tiltakozás hatására a szerkesztőt megrendszabályozták.) A környező államok magyarjai hagyományosan a Fidesz, vagy részben a Jobbik híveinek számítanak. Közülük azonban legfeljebb 400 ezren választhatnak. Viszont van egy jogszabály, amelyet nem érintett az Alkotmánybíróság mostani döntése, ez pedig fontosabb az említetteknél: a jövőben ugyanis a képviselők több mint felét immár közvetlenül választják. Márpedig ez a legerősebb pártnak, vagyis a Fidesznek előnyös, mivel a balközép továbbra is szétforgácsolt. Azon kívül a szavazás egyfordulós lesz, vagyis nem lehetséges összefogni a második körben. Ugyanakkor rákényszerítheti az ellenzéket, hogy már az első forduló előtt koalícióra lépjen.

Az Alkotmánybíróság megbuktatta Orbán választási reformját, beleértve a vitatott kötelező regisztrációt, írja a Die Welt. Ez kínos vereség Orbán számára: töredezések mutatkoznak a teljhatalomra irányuló igényén. A bírálók úgy látták, hogy a miniszterelnök a jogszabállyal az alulképzett és elszegényedett rétegeket akarta távol tartani az urnáktól. Az utóbbi napokban mentek a találgatások, hogy a kormányfő – a kétharmad birtokában – túllép-e a számára kedvezőtlen ítéleten. Ám a Fidesz-vezetés a jelek szerint meggondolta magát. Rogán Antal kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy 2014 előtt elrendelnék a feliratkozást a jogosultak számára.

A Süddeutsche Zeitung is vereségként értékeli Orbán szempontjából az Alkotmánybíróság határozatát.

Lekerült a napirendről a választási reform, miután az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a vonatkozó jogszabály bizonyos részeit, véli a Die Zeit. Orbán Viktornak az utóbbi években azt hányták a szemére, hogy módszeresen leépíti a jogállamot. Kétharmados többsége birtokában a Fidesz olyan törvényeket hozott, amelyek igencsak nagy vitát váltottak ki Európában. Ilyennek számított a regisztráció is, amelyet azonban most eltörölt az Alkotmánybíróság.

A német közszolgálati tévé, az ARD híradója szerint az Alkotmánybíróság intőt adott a kormánynak, amikor elutasította a választási reformot. Orbán Viktor számára ez egyértelmű vereség. A regisztráció a bizonytalanokat és főleg azokat tartotta volna távol a szavazástól, akik csak az utolsó pillanatban határozzák el magukat. A kormány és annak feje most első ízben fogad el egy ilyen vereséget. A Fidesz idáig azt a stratégiát követte, hogy a jogszabályokat – pl. az EU-bírálat után – némileg enyhített formában, de mégis csak keresztülvitte. Az alkotmánybírák „nem“-je ugyanakkor jelképes győzelem a magyar ellenzék számára. Az MSZP, több más kisebb párt, valamint az Együtt 2014 most azon dolgozik, hogy túljusson az eddigi szétforgácsoltságon. A budapesti utcákon megkérdezett emberek egymásnak ellentmondóan vélekedtek az Alkotmánybíróság döntéséről, de sokan elégedetlenek a kormánnyal. Bizonyos, hogy Orbánnak a kétharmad ellenére fokozódó ellenállásra kell berendezkednie, nem csak az uniós partnerek részéről, hanem Magyarországon is.

Az Alkotmánybíróság megfékezi Orbánt: a testület nagy pofont adott a kormánynak, amikor eltörölte a külföldön és odahaza egyaránt nagy vihart kavaró regisztrációt, véli a Die Presse. Sokan úgy gondolták, hogy annak bevezetésével a miniszterelnök tovább akarja nyirbálni a demokráciát. Az Alkotmánybíróság közbeavatkozása Áder Jánosnak köszönhető, aki őskövület a Fideszben, ám mégis normakontrollt kért, miután decemberben nem volt hajlandó aláírni a törvényt. Az elnök ily módon szakított a plágium miatt megbukott Schmitt Pál-féle gyakorlattal. Az előd ugyanis szinte minden jogszabályt átengedett. Ádernek viszont állhatatosságával egyúttal sikerült kifognia a szelet azoknak a bírálóknak a vitorlájából, akik hivatalba lépésekor azt állították, hogy ő is Orbán bábfigurája lesz, akárcsak Schmitt.

A Die Presse kommentárjában úgy értékeli az alkotmánybíróság döntését, hogy rossz nap Orbán ellenfelei számára. Jóllehet első ránézésre a nap vesztese egyértelműen a miniszterelnök és soviniszta hangoktól egyáltalán nem idegenkedő pártja. Minden áron keresztül akarták vinni ugyanis a vitatott regisztrációt, ám most visszafüttyentették őket. Közelebbről megnézve azonban a határozat hatalmas pofon Orbán ellenfeleinek, éspedig azoknak, akik a kétharmados többségtől láthatóan megmámorosodott kormányfőben egyfajta puszta-Putyint látnak, aki elfújja a jogállamiság gyertyáját. Remélhetőleg most nem túlzottan csalódottak, mert a hatalommegosztás még mindig működik Budapesten. Nem kérdés, hogy nem kell szeretni magyar nagyságok kínosan ható tömjénezését. Ébernek kell lenni, amikor a hatalom az ellenzéki médiát támadja, az meg végképp túlzás, amikor valóban a demokratikus versenyt korlátozza. Ám amíg van egy elnök – hangsúlyozottan Orbán táborából –, aki megvizsgáltat egy vitatott törvényt, és amíg létezik egy Alkotmánybíróság, amely megsemmisíti az érintett jogszabályt, abba kellene hagyni a fecsegést az uniformizált, tekintélyuralmi államról.

Az Alkotmánybíróság elbuktatta a vitatott regisztrációt, a döntés súlyos pofon Orbán számára, aki a választási reformot hivatali ideje egyik elsődleges céljává tette, véli a Der Standard is. A vezető teljes politikai súlyát bevetette, hogy keresztül verje a rendelkezést a Fidesz-elnökségen, a frakción és a Parlamenten, jóllehet a regisztrációra szakmailag megindokolható módon sohasem volt szükség. Hiszen kifogástalanul működik a lakcímnyilvántartás és a választói névjegyzék. Megfigyelők szerint Orbán – csökkenő népszerűsége mellett – az újraválasztását akarta ily módon megkönnyíteni. A mostani elutasítás hatalomra lépése óta a legnagyobb kudarc számára. Korábban az ország erős embere mindig túllépett az Alkotmánybíróság határozatain, lásd a köztisztviselők nyugdíjának visszamenőleges hatállyal elrendelt felső plafonját. Most is úgy nézett ki, hogy ez fog történni, hiszen Rogán Antal egy hete még arról beszélt, hogy a regisztrációt beemelik az Alkotmányba. Amivel Orbán és hívei vörös vonalat léptek volna át, mivel ez esetben meg lehetett volna kérdőjelezni a következő választások törvényességét.

A regisztráció eltörléséről hírt ad a Neue Kronen Zeitung is.