Hát erre is rátették a kezüket
Matolcsy György ma deklarálta, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes. Kolláth György szerint a kormány ötlete alapjogot is sért, nevezetesen az emberi méltósághoz való jogot, annak ugyanis szerves része az önrendelkezéshez és a cselekvési autonómiához való jog, márpedig a kabinet most kvázi elvonja a szabad személyi döntés jogát, ugyanis gyakorlatilag megzsarolja az állampolgárt: "elveszted a nyugdíjat háromnegyedét és a befizetett járulékaidat is lenyúlom".
Még a jelenlegi, csonkolt hatáskörű, csak az alapjogok védelmére hivatott Alkotmánybíróság is elkaszálhatja a kabinet legújabb nyugdíjötletét, már ha a parlament kodifikálja, reagált Kolláth György alkotmányjogász a nemzetgazdasági miniszter azon bejelentésére, miszerint az, aki nem lép ki magán-nyugdíjpénztárából, és nem nem tér vissza a tisztán állami rendszerbe, gyakorlatilag elveszti nyugdíjának háromnegyedét.
Ám a nemzetgazdasági miniszter a jelek szerint erőteljes nyomást is gyakorolt a magán-nyugdíjpénztári tagokra, ugyanis azt is kijelentette, hogy aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben gyakorlatilag búcsút inthet nyugdíja háromnegyedének. Ugyanis a jelenlegi rendszer szerint a munkavállaló után alkalmazója 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett az államnak, ez jogosította fel a munkavállalót az állami nyugdíjra - ami magán-nyugdíjpénztári tagok esetében hivatalosan az időskori járandóság 75 százalékát adta.
Illetve a munkavállaló maga is leszurkolt nyugdíjjárulékot - eddig 9,5 százalékot, amit a kormány nemrég 10 százalékra emelt. És gyakorlatilag ezt a pénzt csengette be a kötelező magánnyugdíjpénztárba az alkalmazott - a felhalmozott summa pedig (kvázi járadék formájában) a nyugdíjának negyedét adta ki. És bizony azok, akik továbbra is kitartanak kötelező magánnyugdíjpénztáruk mellett, csak erre a negyedre számíthatnak. Magyarán: egy 50 éves alkalmazott - hogyha egyébként munkáltatója 25 éve utalja utána a 24 százalékos járandóságot - a 25 évre még megkapja az állami 75 százalékot, ám hiába dolgozik újabb 15 évet, az már semmire sem jogosítja fel.
Azaz a jelek szerint a kormány biztosra ment, hogy minden magánpénztári tag térjen vissza az állam kebelébe, illetve nem utolsósorban azt is elérte a kabinet, hogy a pénztárak 2700-2800 milliárdos vagyona egy az egyben az állami kasszában landoljon. (Szakértők szerint nem véletlenül ment biztosra a kormány: ugyanis ez az összeg, amivel hosszútávon, a válságadók kifutása, pontosabban mérséklése után is be tudja tömni azokat a költségvetési lyukakat, amiket az új adórendszer ütött büdzsé falán, illetve fedezni tudja az állami nyugdíjrendszer irgalmatlan - csak az idén 900 milliárd forint - hiányát).
Kolláth György szerint ugyan csak jogszabályokat illik minősíteni, és nem miniszteri ötleteket, de ez az elgondolás vérlázítóan bornírt. Az alkotmánybíróság korábban többször kimondta, hogy a nyugdíj az alanyi jog, azaz bíróságon érvényesíthető, és nincs olyan helyzet, és nem állhat elő olyan helyzet, hogy jár, de nincs rá pénz, magyarázta az alkotmányjogász. Eközben pedig, magyarázza az alkotmányjogász, a kabinet büntetni készül azt akinek nem tetszik az állami rendszer. Csakhogy a nemtetszés nem bűn, márpedig egy jogállamban olyasmit, ami nem bűn, nem lehet szankcionálni.
A Stabilitás Pénztárszövetség szintén arra jutott, hogy a kormány nyílt zsarolásba kezdett, és 3 millió embert fenyeget. Miközben, vélekedett a Szövetség elnöke, Bába Julianna, a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Így a magánpénztárak az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. És a pénztárak azt is tanácsolják tagjaiknak, hogy amíg a taláros testület nem jut dűlőre a kérdésben, addig senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe.
A kormány mindenesetre mindenkit a visszalépésre biztat, és ennek érdekében több, eddig vitatott kérdésben a pénztártagok javára döntött. Így a jövőben mindenki számára saját nyugdíjszámlát nyit az állam, ott halmozhatja fel járulékait, és odaviheti át magán-nyugdíjpénztári vagyonkáját - amit külön nyilvántartanak, és halála esetén a házastársa ezt a summát örökölheti - írta az
atv.hu.
